Menü

Az összeköltözés pszichológiája

Manapság egyre több fiatal pár kezdi közös életét összeköltözéssel a házasságot megelőzően, vagy azt helyettesítve. Felmerül a kérdés: az elköteleződés szempontjából vajon mennyiben más az összeköltözés, mint a házasság?

Az összeköltözés és a házasság kérdésében kimutatható a generációk közötti különbség. A vizsgálatban résztvevő idősebb korosztály szinte kizárólag a házasságot tekintette komoly elköteleződésnek. Az idős résztvevők felnőtt korú gyermekei viszont már az összeköltözésre is a házassággal egyenértékű döntésként tekintettek. Az élettársi viszonyban élő fiatalok többségének az összeköltözés tehát egy olyan belső indíttatású döntés, amely személyes elköteleződésük záloga.

Hogy kinek mit jelent elköteleződni, az mindenkinél személyiségtől és beállítódástól függően eltérő. Elsőként tisztában kell lennünk azzal, hogy magunkat és kapcsolatunkat milyen értékrendszer alapján határozzuk meg, és milyen képet szeretnénk közvetíteni magunkról, mint párról a külvilág felé. Ha ez a két dolog egymással összhangban van, az már egy stabil kiindulási alapot jelenthet.

A boldogító igen után

A kapcsolatok igazi próbája valójában az elköteleződés utáni időszakban érkezik el. „Igent mondtam rád, elhatároztam, hogy veled élem le az életemet… És most hogyan tovább?” Folyamatos energiabefektetésre és az elköteleződés megújítására van szüksége minden kapcsolatban ahhoz, hogy hosszútávon gyümölcsöző együttélést eredményezhessen. A partnerrel töltött minőségi időn és a nyílt kommunikáción kívül az évfordulók megünneplése egy kiváló módja lehet annak, hogy újra megéljük az összetartozás jelentőségét, és a kapcsolat pozitív értékeit erősítsük egymásban. Az apróbb, spontán kedvességek szintén ebben segítenek mindamellett, hogy örömteli pillanatokkal gazdagítják párkapcsolatunk.

Hinni valamiben sokszor azt is jelenti, hogy az ember olykor elbizonytalanodik, hiszen csak az tud kételkedni, aki hisz valamiben. Így van ez az elköteleződéssel is, néha vívódunk, néha megtorpanunk. Sokszor talán gyengeség, viszont ugyanakkor a legnagyobb erősség is lehet, egy megtartó kéz, amely átsegít az élet legnehezebb hullámain: hogy van valakim, akire egy életre igent mondtam.

Az egyedül töltött idő során az agyunk felfrissülhet, ha ugyanis állandóan kapcsolatban vagyunk másokkal, kommunikálunk, vagy csak figyeljük a körülöttünk lévő világot, az agyunk is folyamatosan munkálkodik.

Ennek egyik következménye például, hogy hamarabb elfáradunk és nehezebben tudunk koncentrálni. Ha egyedül vagyunk, az agyunk is feltöltődhet, tisztábban tudunk gondolkodni és jobban tudjuk fókuszálni a figyelmünket.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).