Menü
  • Életmód
  • Az összeköltözés pszichológiája

Az összeköltözés pszichológiája

Manapság egyre több fiatal pár kezdi közös életét összeköltözéssel a házasságot megelőzően, vagy azt helyettesítve. Felmerül a kérdés: az elköteleződés szempontjából vajon mennyiben más az összeköltözés, mint a házasság?

Az összeköltözés és a házasság kérdésében kimutatható a generációk közötti különbség. A vizsgálatban résztvevő idősebb korosztály szinte kizárólag a házasságot tekintette komoly elköteleződésnek. Az idős résztvevők felnőtt korú gyermekei viszont már az összeköltözésre is a házassággal egyenértékű döntésként tekintettek. Az élettársi viszonyban élő fiatalok többségének az összeköltözés tehát egy olyan belső indíttatású döntés, amely személyes elköteleződésük záloga.

Hogy kinek mit jelent elköteleződni, az mindenkinél személyiségtől és beállítódástól függően eltérő. Elsőként tisztában kell lennünk azzal, hogy magunkat és kapcsolatunkat milyen értékrendszer alapján határozzuk meg, és milyen képet szeretnénk közvetíteni magunkról, mint párról a külvilág felé. Ha ez a két dolog egymással összhangban van, az már egy stabil kiindulási alapot jelenthet.

A boldogító igen után

A kapcsolatok igazi próbája valójában az elköteleződés utáni időszakban érkezik el. „Igent mondtam rád, elhatároztam, hogy veled élem le az életemet… És most hogyan tovább?” Folyamatos energiabefektetésre és az elköteleződés megújítására van szüksége minden kapcsolatban ahhoz, hogy hosszútávon gyümölcsöző együttélést eredményezhessen. A partnerrel töltött minőségi időn és a nyílt kommunikáción kívül az évfordulók megünneplése egy kiváló módja lehet annak, hogy újra megéljük az összetartozás jelentőségét, és a kapcsolat pozitív értékeit erősítsük egymásban. Az apróbb, spontán kedvességek szintén ebben segítenek mindamellett, hogy örömteli pillanatokkal gazdagítják párkapcsolatunk.

Hinni valamiben sokszor azt is jelenti, hogy az ember olykor elbizonytalanodik, hiszen csak az tud kételkedni, aki hisz valamiben. Így van ez az elköteleződéssel is, néha vívódunk, néha megtorpanunk. Sokszor talán gyengeség, viszont ugyanakkor a legnagyobb erősség is lehet, egy megtartó kéz, amely átsegít az élet legnehezebb hullámain: hogy van valakim, akire egy életre igent mondtam.

Az egyedül töltött idő során az agyunk felfrissülhet, ha ugyanis állandóan kapcsolatban vagyunk másokkal, kommunikálunk, vagy csak figyeljük a körülöttünk lévő világot, az agyunk is folyamatosan munkálkodik.

Ennek egyik következménye például, hogy hamarabb elfáradunk és nehezebben tudunk koncentrálni. Ha egyedül vagyunk, az agyunk is feltöltődhet, tisztábban tudunk gondolkodni és jobban tudjuk fókuszálni a figyelmünket.

  • A rovat további cikkei

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.