Menü
  • Elme és lélek
  • A jófiú szindróma

A jófiú szindróma

A jófiús viselkedés nem egyenlő azzal, hogy valaki erkölcsös, morálisan feddhetetlen életmódot követ, hanem, hogy kényszeresen jól akarja végezni a dolgait, elsősorban azért, hogy ezzel elnyerje mások elismerését. Önbecsülése tehát külső forrású, mások visszajelzéseiből, validációjából táplálkozik.

A jófiú az a férfi, aki jól akarja csinálni a feladatait, mégpedig azért, hogy ennek következtében valamilyen pozitív visszajelzést csikarjon ki a körülötte levőkből (akár még olyanokból is, akikhez valós érdek vagy kapcsolódás nem fűzi). Teheti ezt ügyeskedéssel, kedveskedéssel, okoskodással, manipulációval, viccelődéssel, a lényeg mégis ugyanaz: felvesz egy vagy több olyan magatartási formát, amire nem nyíltan, de tudattalanul választ vár, mégpedig megerősítést, elfogadást, elismerést, mert csak ezzel tudja fenntartani hiányos önbecsülését.

Magányosnak és elszigeteltnek érzed magad? Az az élményed, hogy igazából mások távol vannak tőled érzelmileg? Talán jobban ismerik azt az arcod, amit mutatsz annak érdekében, hogy elfogadjanak, mint a valódit? Mind-mind jel arra, hogy a „jófiúság” felfedhető viselkedésedben.

Passzívan vagy csak képes kifejezni az agressziód? Elkésel helyekről, újra és újra ugyanazokkal a kis húzásokkal idegesíted a környezetedet, miközben azt mondod, amit mások szerinted hallani akarnak?

Kerülöd a nyílt konfrontációt, ehelyett inkább indirekt formában fejezed ki a nemtetszésed? Újabb jófiús minta? Igen, az.

Az én olvasatomban a valódi Jófiú az, aki figyelmes, törődő, odafigyelő, előzékeny. Aki érzi és érzékeli a párját, aki szeret kedveskedni neki, akivel jókat lehet beszélgetni. A Jófiúnak van egészséges lelki világa, valódi magas érzelmi intelligenciája és magas önismerete. Ő nem egoból éli az életét, nem vonzzák az erőfitogtatós szituációk. Ő nem azért él, hogy folyamatosan versengjen, nem akar másokat lenyomva fentebb jutni.

A Jófiú – megintcsak az én szótáram szerint – tisztában van önmagával, a saját értékeivel, erősségeivel. Ugyanígy tisztában van a gyengeségeivel is, amiket fel is mer vállalni – és nem mások kárára akarja azokat elrejteni.

Ő az, aki megbízható, akire lehet számítani, bármi is történjen. Vele az élet olyan, mint egy széles folyó. Halad, nagy erővel, de nyugodtan, nem rombolva. A Jófiúban benne van a férfienergia, annak legnemesebb értelmében. Mivel ő ezzel pedig tisztában is van, nem akarja ezt úton-útfélen bizonyítani. Aki látja, látja, aki nem, nem. Nem érzi, hogy ezt bárki felé is bizonyítania kellene harccal, rombolással, egymásnak feszüléssel. Egyszerűen csak sugározza ezt kifelé, minden erőlködés nélkül.

Aztán persze találkozhatunk olyan férfiakkal is, akik elsőre Jófiúnak tűnnek, valójában valami miatt mégsem azok.

A húzd meg ereszd meg játszma az, ami a Rosszfiú legfőbb jellemzője. Amikor jó vele, akkor nagyon jó, amikor viszont rossz, akkor pusztító is tud lenni.

Viszont pont ezen nagy amplitúdójú kilengések miatt kialakul egy függőségi viszony. Hiszen a Rosszfiú ad valami jót, majd elveszi. A Nő pedig belegebed abba, hogy újra kapja a jót, hiszen már függővé vált tőle. Mint a drogoktól. Csak ez érzelmi függőség.

  • A rovat további cikkei

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.