Menü

Napégés után…

A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.

Nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy a forróbb napokon húzódjunk árnyékba 11 és 16 óra között, illetve ügyeljünk a megfelelő fényvédelemre és sok vizet igyunk. Nagyon erős UV-sugárzás esetén a bőrfelület 15-20, extrém erős sugárzás mellett pedig alig 10 perc alatt napégést szenvedhet.

A napégés kellemetlen tünetei a kisebbik bajt jelentik, a nagyobb probléma a bőrrák kockázata, aminek kialakulása minden napégéssel csak egyre nagyobb.

Az égési sérülés gyakorlatilag ténylegesen sérülést jelent, komolyan kell venni! Az tévhit, hogy a napsugarak elől a víz védelmet jelent.

Milyen tünetek jelzik a napégést?

A legjellemzőbb tünet a bőr kivörösödése, amelyhez égő, feszülő fájdalom is társul. Kialakulhatnak továbbá hólyagok a bőrön, ami már másodfokú égési sérülést jelez. Ezek a hólyagok erősen viszkethetnek, később pedig számolni kell a bőrhámlással, esetleg azt kísérő viszketéssel. Ha a test nagy felületen leég, akkor felléphet általános rosszullét, fejfájás, hányinger, láz is, utóbbi esetén hívjuk mentőt!

Hogyan kezelhető házilag a napégés?

Enyhébb panaszok esetén otthon is elláthatjuk a napégett bőrt. Sokat segíthet egy langyos fürdő vagy zuhany, egy bőrre terített nedves törölköző, bőséges folyadékbevitel és a bőr hidratálása valamilyen bőrnyugtató géllel vagy krémmel. Léteznek olyan készítmények is, amelyeket kifejezetten napégésre ajánlanak. A bőrpírt kísérő fájdalom enyhítésére alkalmazhatunk fájdalomcsillapító gyógyszert.

Csak olyan ruhákat viseljünk, amelyek jól szellőznek, könnyű, természetes anyagból készültek, és teljesen eltakarják az érintett testrészt.

Amíg a gyógyulás zajlik, kerüljük a napsütést és egy újabb leégés, bőrpír lehetőségét.

Az enyhe napégés néhány nap, legfeljebb egy hét alatt meggyógyul, ha viszont másodfokú égést szenvedett a bőr, akkor hosszabb időt, heteket is igénybe vehet, mire teljesen regenerálódni tud.

A napvédelemmel kapcsolatos biztonsági tanácsokat kérjük tartsák be, a kicsikre pedig különösen vigyázni kell, bár tudjuk, hogy nehéz a csemetéket órákig bent tartani a lakásban, 11 és 16 óra között lebeszélni a medencehasználatról, strandolásról és homokozásról, meg mindenféle kinti tevékenységről, ám ez fontos elővigyázatosság. Én ilyenkor veszem elő az iskolai technika, vagy rajz dobozban a tanév végén hazakerült gyurmákat, festékeket, temperát, - némelyik szinte alig használt -, ezeket bevetve tudom a négy fal közt tartani a kis „raptorokat”. Fontos a gyerekeknek is megtanulni, hogy a biztonság a legfontosabb.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.