Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
- Dátum: 2024.07.18., 19:43
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- engedékenység, gyereknevelés, szabálykövetés, vattacukor
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
Aki gyerkőcöt nevel, nagyjából be tudja lőni magának, hogy milyen elvet szeretne követni ebben. Sokan hallottuk már a kifejezéseket, hogy például valaki helikopterszülő, ebben az esetben a szülő minden lépését kontrollálni akarja gyermekének, nem enged szabad teret a döntések terén. A másik lehet például kötődő szülői nevelés, amikor teljes mértékben gyerekközpontú a szülő minden döntése és tette. Sokféle nevelési elv van, ezek néha össze is folynak, néha nagyon katonásan követik ez elképzelt terveket.

A vattacukor szülőkifejezés Stefano Rossi pszichopedagógus nevéhez köthető, ő használta először ezt a szót. Amikor a vattacukorra gondolunk, akkor egy puha és édes felhő jut az eszünkbe, ami a gyerekek kedvence. Ám ez a szép kis felhő nem mindig a legjobb a „gyerekpocaknak”, néha már-már túlzás is lehet. Ebben rejlik a dolog kulcsa. Ezen szülőtípusok hajlamosak átlendülni a ló túlsó oldalára és nem tudnak határokat szabni gyermeküknek. Pedig a gyereknevelés egyik alapja, hogy bizonyos keretet adunk a lurkónak, hogy abban biztonságosan mozoghasson.
Tudja hol a határ és meddig mehet el. A vattacukor szülők úgy gondolják, hogy egy boldog gyermek neveléséhez mindent meg kell tenni, ami alapvetően nagyon jól hangzik, de az éremnek van egy másik oldala is. Amikor túlzásba viszik ezt a törekvést, a csemete egy idő után nem fogja tudni, mi az elég. Nem ismerik a csalódást, a veszteséget és a negatív érzelmeket, ezáltal egyáltalán nem tudják értékelni a pozitív dolgokat. Ezek a felnőttek nem képesek szembe fordulni a gyerek akaratával, így kimarad a kötelességtudatra, a szabályok betartására való nevelés. Ez akkor lesz elég kellemetlen a pici számára, amikor egy közösségbe kerül, mondjuk óvodába és nem csak ő maga lesz egyedül, hanem még számtalan társa is ott lesz, ahol pedig muszáj valamilyen rendszert, vagy szabályokat betartani.
Innen fakad az is, hogy amikor egy szülő túl engedékeny, akkor valószínűleg nem következetes, így a csimota nem tanulja meg azt, hogy ha helytelenül viselkedik, akkor abból baj lehet. De ne gondoljuk, hogy csak negatív hatásai vannak ennek a nevelésnek, hiszen ezek a gyerekek rengeteg szeretetet és törődést kapnak, tudják, hogy mit jelent szeretni, ölelni valakit, ami a mai világban egyre kevésbé észrevehető. Emellett a szülői minta alapján empátiát is tanulnak, hiszen a szülő minden percben szeretettel fordul a kicsi felé, legyen az pozitív, vagy negatív élmény.

Na, de honnan fakad ez szülői hozzáállás?
Megfigyelhető, hogy azoknál alakul ki, akik gyermekkorukban túl szigorú nevelést kaptak és ezzel védekeznek az ellen, hogy az ő gyerekeiknek is ezt kelljen átélni. Nem akarnak nemet mondani, mintegy meg akarják törni a generációs vonalat ebben, hogy ne sérüljenek lelkileg az ő gyerekeik és boldognak lássák őket mindig.
A vattacukor szülők egy szeretetteljes, ámde túlzóan engedékeny nevelési elvet követnek, melyben a gyermek boldogsága a legfontosabb mindenek felett.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.