Éhezés nélküli mediterrán diéta
- Dátum: 2024.06.30., 21:38
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, depresszió, diéta, életminőség, étrend, fogyás, kalória, környezet, mediterrán, vizsgálat
A diétát a Földközi-tenger országainak gasztronómiája ihlette, főként a dél-olasz és a görög konyhát veszik alapul hozzá. Nincsenek szigorú szabályai, inkább csak alapelvei, így nagyon könnyű a saját igényeinkhez, életvitelünkhöz alakítani.
Ezek a mediterrán étrend alapelvei:
a sok friss zöldség és gyümölcs
az állati eredetű fehérjék helyett a növényi eredetű proteinek előnyben
a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és olajos magvak fogyasztása
minimális zsíros, vörös hús fogyasztás
a rendszeres halfogyasztás (heti 2-3 alkalommal)
a tejtermék, "olcsó" szénhidrát fogyasztásának csökkentése
az egészséges zsiradékok, elsősorban az olívaolaj fogyasztása
a finomított, feldolgozott élelmiszerek és cukros ételek fogyasztásának radikális csökkentése
a sózás helyett a fűszerek, fűszernövények előnyben részesítése
rengeteg tiszta víz fogyasztása.
Mit ehetünk mediterrán diéta alatt?
- Halak, tenger gyümölcsei, zsírszegény húsok, tojás, valamint joghurt, kefir, sajtok, melyek az egészséges fehérjéket, vasat biztosítják szervezetünk számára.
- Durumlisztből készült kenyerek, péksütemények, de csak módjval, tészták, illetve a rizs és más gabonafélék.
- A lencse különféle változatai (barna, vörös), valamint a zöldbab.
- A zöldségek közül jellemzően a paradicsom, a cékla, a brokkoli, a karfiol, az articsóka, a répa, a cikória, a saláta- és hagymafélék, a paprika.
A vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban, rostokban és már értékes tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend számos módon segíti az egészségünk megőrzését, többek között csökkenti az ún. oxidatív stressz káros hatásait és gyógyítja a gyulladásokat is. A mediterrán étrendet követőknél csökkennek a cukorbetegséggel, illetve szív- és érrendszeri panaszokkal összefüggő szövődmények rizikói.
Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek
A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.