Napi 10 ezer lépés!
- Dátum: 2024.06.28., 00:53
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- 10 ezer lépés, aktivitásmérő, bolt, cél, egészség, egészségtelen, egészségügyi előny, elhatározás, elhízás, eredmény, étel, fiatal, gyalog, idős, játszótér, kedvező hatás, kutya sétáltatás, lépésszám, lépésszámláló, motivál, munkahely, naponta, nyugdíjas, ösztönöz, pluszkalóriabevitel, séta, sportóra, táplálkozás, teljesíthető
Hallottuk már párszor, igaz? Ez a szám az ajánlás arra, hogy mennyit kell megtenni naponta a hosszabb, egészséges életért. Vajon sok vagy reális? Egyáltalán hol és hogyan tudunk ennyit gyalogolni, sétálni?
Sokan talán könnyen rávágják, hogy ez nem is sok, ennyit könnyen teljesítünk egy nap alatt, mások, akik idősebbek vagy nem annyira fittek, sportosak, talán úgy gondolják ez nehezebben teljesíthető. Ebben a cikkben a napi 10 ezer lépés kedvező élettani hatásai miatt megpróbáljuk rábeszélni a kedves olvasókat, hogy mindenképp érdemes törekedni rá, hogy legalább ennyit lépjünk napjaink folyamán.

Állítólag ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket, fittek maradjunk és ne hízzunk el, elkerüljük napi tízezer lépést kell megtennünk.
Ez a hivatalos ajánlás. Lehet picit közhely már, de van benne igazság. Sokszor hallottuk már, hogy a napi 10 ezer lépés milyen mértékben járul hozzá az egészségünkhöz, de hogy lehet megvalósítani ezt az elsőre nehéznek tűnő küldetést?
Jó hír, hogy a tízezer lépés nincs annyira kőbe vésve, ez lehet 8-9 ezer is, vagy 11 ezer, nem a pontos számokon van a hangsúly, hanem a rendszerességen és természetesen minden lépés sokat számít, akkor is, ha nem feltétlen pont 10 ezer. Egy új tanulmány szerint a napi 7 ezer lépés is jelentős egészségügyi előnyökkel jár, ez pedig azért annyira nem tűnik megvalósíthatatlannak.
Hogy lehete ezeket a lépésszámokat elérni?
Természetesen elhatározás kérdése ez is, mint minden más. Annyi az egész, hogy eldöntjük ma vagy holnap reggel, hogy innentől gyalog járunk dolgozni, gyalog sétálunk a gyerekkel iskolába, oviba, bölcsibe, edzésre, szakkörre vagy ha ez nem megvalósítható (jómagam 3 gyerekkel indulok a város három pontjára reggelente és ugyanennyit fuvarozok délután is edzésre, szakkörre, tehát nálam például ez bármennyire is szeretném esélytelen) ám lehetséges iskola vagy óvoda után egy – egy sétát tenni.
Letenni az autót és elgyalogolni a boltba, vagy játszótérre, kutyát sétáltatni vagy a barátokkal találkozni. Ha tehetjük hétvégén tervezzünk rendszeresen egy-egy túrát, sétát a családdal.

Akik felelős állattartók, ők gyakran sétálnak a kutyusaikkal, nekik a napi lépésszám ezáltal könnyebben kivitelezhető, hiszen nekik köszönhetően jóval gyakrabban kimozdulnak a gazdik is a friss levegőre.
Örömmel láttam nyugdíjas ismerőseinknél, hogy amióta örökbe fogadtak kutyust, sokkal többet mozognak és sétálnak a friss levegőn a kutyasétáltatásoknak köszönhetően.
A napi tízezer lépés megtétele a súlytartásban, súlycsökkentésben is segíthet, így aki fogyást szeretne célul kitűzni azért, aki jobb közérzetet, ő pedig azért érdemes, hogy megtegye ezt a napi lépésszámot. Természetesen hozzá kell tenni, hogy csak abban az esetben segíti céljainkat a megtett jó pár km, ha séta után nem gondoljuk megérdemelt jutalomnak a pluszédességet, pizzát nasit és fagyit, mert akkor hiába tettünk meg annyi kilométert.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?