Menü

A szorongás fajtái

Bármilyen fajta szorongástól is szenvedünk, a jó hír, hogy a szorongásos zavarok a hatékonyan kezelhetőek. A szorongászavarból való teljes gyógyulás is lehetséges, illetve csökkenthetőek a tünetek annyira, hogy az egyén képes legyen visszatérni a normális életviteléhez.

A biológiai (gyógyszeres) terápiák a testi reakciók kezelésében nyújthatnak támogatást, míg a különböző pszichoterápiák a szorongás háttérokainak feldolgozásával, új megküzdési stratégiák kidolgozásával és az énerő erősítésével segítenek a gyógyuláshoz.

Mindannyiunknak van egy szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén épül fel.

Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.

A szorongásos zavaroknak 5 fő fajtáját szoktuk megkülönböztetni:

Generalizált szorongás

Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor előjöhet, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Fóbiák

Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.

Pánikzavar

A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önreflexió elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak.

Kényszeres zavarok

Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.

Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő esemény hatására jön létre. Ilyen esetekben a félelem és annak tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.