Menü

Progresszív izomlazítás a fáradt izmoknak

Fáradt testünknek néha pihenésre van szüksége, ezért alszunk, jógázunk, vagy csak pihenünk a tévé előtt. Van egy módszer, amivel gyorsan regenerálhatjuk fáradt izmainkat, ez a progresszív izomlazítás.

A módszer Dr. Edmund Jacobsonhoz köthető, aki az 1930-as években dolgozta ki a technikát. Dr. Jacobson vizsgálta, hogy a minket érő stressz hatások miatt nem csak pszichésen terhelődünk, hanem ezzel kölcsönhatásban testünk izmai megfeszülnek. A feszes izmok különböző kellemetlen tünetet idézhetnek elő, mint mellkasi fájdalom, fejfájás, légzési nehézségek, végtagzsibbadás és remegés, vagy éppen hát és derékfájdalmak.

Aki már járt ebben a cipőben, tudja, hogy ezt követi egy szorongásos állapot, hiszen aggódunk, hogy miért fáj ez, vagy az, sőt, még be is pánikolhatunk, ha valamilyen testrészünk lezsibbad. Ezek a reakciók teljesen normálisak, viszont itt újra indul az a bizonyos ördögi kör, mert ettől újra stresszelünk és újból előidézzük a tüneteket. Ebből a hurokból csak akkor tudunk kilépni, ha megtaláljuk azt a tevékenységet, módszert, ami segít minket ellazítani. Erre dolgozta kis Jacobson a progresszív izomrelaxációt.

A technika lényege azon elven működik, hogy a módszerben leírtak gyakorlásával megnyugtatjuk izmainkat, ami segít megnyugtatni az idegrendszerünket is. Javul a közérzetünk, a kedvünk, nem feszengenek az izmaink, ami már nem fog fájdalmat okozni. Javítja a tartásunkat, utat enged a helyes véráramlásnak, enyhül a szorongás és pánik. A módszer lényege, hogy szépen sorban megfeszítjük egy-egy izomcsoportunkat, megtartjuk ezt a feszességet, majd ellazítjuk. Kezdjük a kezekkel, karokkal, majd az arcizmok következnek, ezután a váll és a hátizmok, a hasizmok, végül a láb és a lábfej izmai.

Ahhoz, hogy megfelelően ellazult állapotba kerüljünk, keressünk egy nyugodt, csendes helyet, együnk előtte egy keveset, hogy ne zavarjon menet közben az éhség. Vegyünk fel egy kényelmes, rugalmas ruhát, amiben nem fog gondot okozni a mozgás, majd feküdjünk, egy a padlóra helyezett polifoam matracra vagy takaróra. Összpontosítsuk a levegővételre, ami legyen kiegyensúlyozott és lassú. Az egész nem tart tovább, mint nagyjából fél óra, utána viszont egyszerűen végig tudunk vinni egy nehezebb napot.

Ahhoz, hogy a mozdulatokat helyesen el tudjuk végezni, először keressünk fel egy pszichológust, vagy kurzusvezetőt, ők segítenek abban, hogy ne „feszítsük túl a húrt”. Amint begyakoroltuk a megfelelő mozdulatokat, már alkalmazhatjuk is önmegnyugtatásra. Érdemes naponta kétszer beiktatni napirendünkbe ezt a kis relaxációs gyakorlatot.

A progresszív izomlazítás egy olyan relaxációs gyakorlat, mellyel nem csak fizikálisan, de pszichésen is megnyugtathatjuk magunkat, felfrissülhetünk és hatékonyan kezelhetjük a stressz okozta kellemetlen tüneteket.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.