Menü

Progresszív izomlazítás a fáradt izmoknak

Fáradt testünknek néha pihenésre van szüksége, ezért alszunk, jógázunk, vagy csak pihenünk a tévé előtt. Van egy módszer, amivel gyorsan regenerálhatjuk fáradt izmainkat, ez a progresszív izomlazítás.

A módszer Dr. Edmund Jacobsonhoz köthető, aki az 1930-as években dolgozta ki a technikát. Dr. Jacobson vizsgálta, hogy a minket érő stressz hatások miatt nem csak pszichésen terhelődünk, hanem ezzel kölcsönhatásban testünk izmai megfeszülnek. A feszes izmok különböző kellemetlen tünetet idézhetnek elő, mint mellkasi fájdalom, fejfájás, légzési nehézségek, végtagzsibbadás és remegés, vagy éppen hát és derékfájdalmak.

Aki már járt ebben a cipőben, tudja, hogy ezt követi egy szorongásos állapot, hiszen aggódunk, hogy miért fáj ez, vagy az, sőt, még be is pánikolhatunk, ha valamilyen testrészünk lezsibbad. Ezek a reakciók teljesen normálisak, viszont itt újra indul az a bizonyos ördögi kör, mert ettől újra stresszelünk és újból előidézzük a tüneteket. Ebből a hurokból csak akkor tudunk kilépni, ha megtaláljuk azt a tevékenységet, módszert, ami segít minket ellazítani. Erre dolgozta kis Jacobson a progresszív izomrelaxációt.

A technika lényege azon elven működik, hogy a módszerben leírtak gyakorlásával megnyugtatjuk izmainkat, ami segít megnyugtatni az idegrendszerünket is. Javul a közérzetünk, a kedvünk, nem feszengenek az izmaink, ami már nem fog fájdalmat okozni. Javítja a tartásunkat, utat enged a helyes véráramlásnak, enyhül a szorongás és pánik. A módszer lényege, hogy szépen sorban megfeszítjük egy-egy izomcsoportunkat, megtartjuk ezt a feszességet, majd ellazítjuk. Kezdjük a kezekkel, karokkal, majd az arcizmok következnek, ezután a váll és a hátizmok, a hasizmok, végül a láb és a lábfej izmai.

Ahhoz, hogy megfelelően ellazult állapotba kerüljünk, keressünk egy nyugodt, csendes helyet, együnk előtte egy keveset, hogy ne zavarjon menet közben az éhség. Vegyünk fel egy kényelmes, rugalmas ruhát, amiben nem fog gondot okozni a mozgás, majd feküdjünk, egy a padlóra helyezett polifoam matracra vagy takaróra. Összpontosítsuk a levegővételre, ami legyen kiegyensúlyozott és lassú. Az egész nem tart tovább, mint nagyjából fél óra, utána viszont egyszerűen végig tudunk vinni egy nehezebb napot.

Ahhoz, hogy a mozdulatokat helyesen el tudjuk végezni, először keressünk fel egy pszichológust, vagy kurzusvezetőt, ők segítenek abban, hogy ne „feszítsük túl a húrt”. Amint begyakoroltuk a megfelelő mozdulatokat, már alkalmazhatjuk is önmegnyugtatásra. Érdemes naponta kétszer beiktatni napirendünkbe ezt a kis relaxációs gyakorlatot.

A progresszív izomlazítás egy olyan relaxációs gyakorlat, mellyel nem csak fizikálisan, de pszichésen is megnyugtathatjuk magunkat, felfrissülhetünk és hatékonyan kezelhetjük a stressz okozta kellemetlen tüneteket.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.