Az önfenntartó tanyák: A fenntartható életmód újraéledése
- Dátum: 2024.05.30., 06:55
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a fenntartható életmód, és az önfenntartó gazdálkodás. Ezen tanyák a természetes erőforrások, és a környezetbarát módszerek hatékony kihasználására törekszenek, és egyre népszerűbbek azok körében, akik szeretnének függetlenné válni a modern világ komplexitásától, és egyfajta szabad életet élni.
Mi az az önfenntartó tanya?

Olyan gazdaság, amely a lehető legnagyobb mértékben önellátó. Ez azt jelenti, hogy a tanya lakói saját maguk termelik meg az élelmiszereiket, energiájukat, és minimalizálják a külső forrásoktól való függőséget. Az önfenntartó tanyák központi elemei: a vegyszermentes növénytermesztés, az állattartás, az esővíz gyűjtése, valamint a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia használata. Emiatt ezen helyek többségén nem használnak növény-és rovarirtó szereket, az állatokat szabadon tartják, és a lehető legkevesebbet ássák a földet, hogy megőrizzék a talaj szerkezetét. Emellett megtermelik a saját zöldségeiket, a húst saját vágásból vagy cserével szerzik be, a maradékot pedig olyan családoknak adják tovább, akikkel ismeretségben állnak, vagy hasonló életmódot folytatnak.
A szabadság érzése
Ebben az életvitelben legtöbbször a szabadság érzése a legjobb vagyis, hogy nem kötődnek az emberek a nagyvárosokhoz. A tanyán minden napra jut feladat, mindegy, hogy az a házon belül, vagy a házon kívül van, de a feladatok úgymond sohasem fogynak el, ez persze egy idő után nagyon monoton lehet sok ember számára, viszont, aki szereti ezt az életformát, az örömet találhat benne. Itt megjelenik az a gondolat is, hogy: a földet mi nem az apáinktól örököltük, hanem a gyermekeinktől vesszük kölcsön, ezért próbálunk fenntarthatóan élni és művelni a földet. Ennek aztán rengeteg oka lehet, van, aki egyszerűen csak a költségeken szeretne spórolni, míg mások menekülő utat keresnek a fogyasztói társadalomból, vagy csak egy környezetbarát életre vágynak. Úgymond mindenki a saját határait nézi, és azon belül mozogva próbál elérni dolgokat.
Az önfenntartó tanya előnyei

Az önfenntartó tanyákkal az emberek nem akarják megváltoztatni a világot, egyszerűen csak meg akarják termelni azt, amire szükségünk van. Ezen emberek sem élnek teljesen offline életet, használnak internetet, áramot és gázt is a fűtéshez, a legtöbb helyen van vezetékes víz is, viszont például sok épület áramellátása napelemekkel működik. Persze mindenhol bejönnek a különböző külső erőforrások, de hosszú távon csökkenek a költségek, mivel kevesebb pénzt kell költeni élelmiszerre, energiára és vízre. Másrészt a “zöld gazdálkodás” csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok használatát, a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását. Ez hozzájárul a biodiverzitás, és a természet megőrzéséhez is. Emellett bizonyos helyzetekben az önfenntartó tanyák friss, organikus élelmiszereket biztosítanak, amelyek táplálóbbak és egészségesebbek, mint a bolti alternatívák.
Példák Magyarországon
Hazánkban talán a legismertebb a Krisna-völgy, amely egy önellátó közösség, ahol a lakók saját maguk termelik meg a szükséges élelmiszereket és állítják elő az energiát. Az ehhez kapcsolódó Öko-völgy Alapítvány például olyan oktatási programokat kínál, amelyek segítenek az embereknek elsajátítani az önfenntartó gazdálkodás alapjait.

Az önfenntartó tanyák nemcsak egy fenntarthatóbb életmódot kínálnak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és jobban megértsük annak működését. Bár ez a fajta gazdálkodás kihívásokkal járhat, a jutalom egy egészségesebb, függetlenebb, és környezetbarát élet lehet. Ezen életforma igazából folyamatos tanulást, előzetes tervezést igényel. Valamint mindig összefügg a szabadabb élettel is, és az önellátó tanyák gyakran közösségi alapon működnek. Az itt élők kapcsolatot építenek más gazdákkal és helyi községekkel, falvakkal is, hiszen együttműködve többet tudnak elérni.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.