Menü

Az önfenntartó tanyák: A fenntartható életmód újraéledése

  • Dátum: 2024.05.30., 06:55
  • Szabó Máté
  • képek:pexels.com

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a fenntartható életmód, és az önfenntartó gazdálkodás. Ezen tanyák a természetes erőforrások, és a környezetbarát módszerek hatékony kihasználására törekszenek, és egyre népszerűbbek azok körében, akik szeretnének függetlenné válni a modern világ komplexitásától, és egyfajta szabad életet élni.

Mi az az önfenntartó tanya?

Olyan gazdaság, amely a lehető legnagyobb mértékben önellátó. Ez azt jelenti, hogy a tanya lakói saját maguk termelik meg az élelmiszereiket, energiájukat, és minimalizálják a külső forrásoktól való függőséget. Az önfenntartó tanyák központi elemei: a vegyszermentes növénytermesztés, az állattartás, az esővíz gyűjtése, valamint a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia használata. Emiatt ezen helyek többségén nem használnak növény-és rovarirtó szereket, az állatokat szabadon tartják, és a lehető legkevesebbet ássák a földet, hogy megőrizzék a talaj szerkezetét. Emellett megtermelik a saját zöldségeiket, a húst saját vágásból vagy cserével szerzik be, a maradékot pedig olyan családoknak adják tovább, akikkel ismeretségben állnak, vagy hasonló életmódot folytatnak.

A szabadság érzése

Ebben az életvitelben legtöbbször a szabadság érzése a legjobb vagyis, hogy nem kötődnek az emberek a nagyvárosokhoz. A tanyán minden napra jut feladat, mindegy, hogy az a házon belül, vagy a házon kívül van, de a feladatok úgymond sohasem fogynak el, ez persze egy idő után nagyon monoton lehet sok ember számára, viszont, aki szereti ezt az életformát, az örömet találhat benne. Itt megjelenik az a gondolat is, hogy: a földet mi nem az apáinktól örököltük, hanem a gyermekeinktől vesszük kölcsön, ezért próbálunk fenntarthatóan élni és művelni a földet. Ennek aztán rengeteg oka lehet, van, aki egyszerűen csak a költségeken szeretne spórolni, míg mások menekülő utat keresnek a fogyasztói társadalomból, vagy csak egy környezetbarát életre vágynak. Úgymond mindenki a saját határait nézi, és azon belül mozogva próbál elérni dolgokat.

Az önfenntartó tanya előnyei

Az önfenntartó tanyákkal az emberek nem akarják megváltoztatni a világot, egyszerűen csak meg akarják termelni azt, amire szükségünk van. Ezen emberek sem élnek teljesen offline életet, használnak internetet, áramot és gázt is a fűtéshez, a legtöbb helyen van vezetékes víz is, viszont például sok épület áramellátása napelemekkel működik. Persze mindenhol bejönnek a különböző külső erőforrások, de hosszú távon csökkenek a költségek, mivel kevesebb pénzt kell költeni élelmiszerre, energiára és vízre. Másrészt a “zöld gazdálkodás” csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok használatát, a szén-dioxid-kibocsátást, valamint a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását. Ez hozzájárul a biodiverzitás, és a természet megőrzéséhez is. Emellett bizonyos helyzetekben az önfenntartó tanyák friss, organikus élelmiszereket biztosítanak, amelyek táplálóbbak és egészségesebbek, mint a bolti alternatívák.

Példák Magyarországon

Hazánkban talán a legismertebb a Krisna-völgy, amely egy önellátó közösség, ahol a lakók saját maguk termelik meg a szükséges élelmiszereket és állítják elő az energiát. Az ehhez kapcsolódó Öko-völgy Alapítvány például olyan oktatási programokat kínál, amelyek segítenek az embereknek elsajátítani az önfenntartó gazdálkodás alapjait.

Az önfenntartó tanyák nemcsak egy fenntarthatóbb életmódot kínálnak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy közelebb kerüljünk a természethez, és jobban megértsük annak működését. Bár ez a fajta gazdálkodás kihívásokkal járhat, a jutalom egy egészségesebb, függetlenebb, és környezetbarát élet lehet. Ezen életforma igazából folyamatos tanulást, előzetes tervezést igényel. Valamint mindig összefügg a szabadabb élettel is, és az önellátó tanyák gyakran közösségi alapon működnek. Az itt élők kapcsolatot építenek más gazdákkal és helyi községekkel, falvakkal is, hiszen együttműködve többet tudnak elérni.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.