Menü

Szuperérzékenység, te mit tudsz róla?

Volt már olyan, hogy zavart egy bizonyos ruhadarab anyaga és nem tudtad elviselni magadon? Vagy esetleg egy film annyira felzaklatott, hogy elsírtad magad? Gondoltál már arra, hogy szuperérzékenység állhat a háttérben?

Az emberek jó része küzd valamilyen érzékenységgel, mely a mindennapokat végigkíséri, az emberiség nagyjából 20 %-át érinti, vagy legalább is együtt él vele. Ezt nem szabályozzák, velük születik, genetikailag beléjük kódolták. Ez egy inger feldolgozási érzékenység. Arra kell gondolni, hogy bizonyos emberek erősebben reagálnak egyes külső behatásokra. Az idegrendszer szétválogatja az érkező információkat, van, amit kicsit túlreagál, és ilyenkor jön az érzés, hogy „túltelítődik az idegrendszerünk”.

Kialakulásának oka, mint már említettem, genetikai, de befolyásolhatja mértékét több tényező is. Említhetjük egy evolúciós fejlődésnek, de befolyásolják környezeti behatások, családi és gyerekkori tapasztalatok. Sokan úgy vélik, hogy csak az evolúció az oka, mivel ez egy erősödő túlélési ösztönt alakít ki. Lehet ez hátrány is és bizony lehet előnye is.

Vannak bizonyos jellemzők, melyek majdnem minden túlérzékeny emberre jellemzőek. Például jellemző rájuk, hogy nem szeretik az erőszakos megnyilvánulást, nem néznek horror filmeket, mert nem bírják elviselni a bántalmazást. Ha már a filmeknél tartunk, akkor például nagyon zavaró lehet az is, ha erős, villódzó, gyorsan mozgó képsorok követik egymást. Nem csak a tévében, hanem a való életben sem szeretik mindig a tömeget, a hangos zajt, az erős fényeket. Nehezen viselik a negatív kritikát, sokszor társul hozzá egy megfelelési kényszer, vagy éppen a fordítottja, a teljesítéstől való félelem. Megviseli őket a döntéshozás, komoly nyomást és stresszt enged rájuk.

Többször sírnak, ami nem csak a bánatra, hanem az örömre is igaz, mivel hihetetlenül empatikusak és mélyen érinti őket minden, ami körülöttük történik. Ilyenkor jön a sémás mondat, „ne vedd annyira magadra”. Ez az ő esetükben nem ilyen egyszerű, viszont pont ebből fakad, hogy kiváló probléma megoldók, mindig végiggondolják, hogy egy adott döntésnek milyen előnyei és hátrányai vannak. Megdöbbentően precízek, figyelnek a részletekre, miden változás azonnal szembetűnik nekik. Rendkívül kreatívak és ötletesek. Képesek a művészet mély, valódi szépségét észrevenni, ezzel együtt egy pillanat alatt el is tudnak érzékenyülni egy szívmelengető kép láttán.

Kezelni ezt nem lehet, csak tudatosan odafigyelni a stressz csökkentésére, illetve meg kell tanulni az érzések helyes kezelését, különben hamar túltelítődnek, elfáradnak, végül szétesnek. Ebben segítségükre lehet szakember is, nem féljen senki ebben a helyzetben támogatást kérni.

A szuperérzékenység egy olyan tulajdonság, amitől bizonyos dolgokban mélyponton, máskor a fellegekben szárnyalhat az, aki érintett. Mindent észrevesznek, felismernek, átéreznek, legyen az jó vagy rossz.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.