Menü

Szuperérzékenység, te mit tudsz róla?

Volt már olyan, hogy zavart egy bizonyos ruhadarab anyaga és nem tudtad elviselni magadon? Vagy esetleg egy film annyira felzaklatott, hogy elsírtad magad? Gondoltál már arra, hogy szuperérzékenység állhat a háttérben?

Az emberek jó része küzd valamilyen érzékenységgel, mely a mindennapokat végigkíséri, az emberiség nagyjából 20 %-át érinti, vagy legalább is együtt él vele. Ezt nem szabályozzák, velük születik, genetikailag beléjük kódolták. Ez egy inger feldolgozási érzékenység. Arra kell gondolni, hogy bizonyos emberek erősebben reagálnak egyes külső behatásokra. Az idegrendszer szétválogatja az érkező információkat, van, amit kicsit túlreagál, és ilyenkor jön az érzés, hogy „túltelítődik az idegrendszerünk”.

Kialakulásának oka, mint már említettem, genetikai, de befolyásolhatja mértékét több tényező is. Említhetjük egy evolúciós fejlődésnek, de befolyásolják környezeti behatások, családi és gyerekkori tapasztalatok. Sokan úgy vélik, hogy csak az evolúció az oka, mivel ez egy erősödő túlélési ösztönt alakít ki. Lehet ez hátrány is és bizony lehet előnye is.

Vannak bizonyos jellemzők, melyek majdnem minden túlérzékeny emberre jellemzőek. Például jellemző rájuk, hogy nem szeretik az erőszakos megnyilvánulást, nem néznek horror filmeket, mert nem bírják elviselni a bántalmazást. Ha már a filmeknél tartunk, akkor például nagyon zavaró lehet az is, ha erős, villódzó, gyorsan mozgó képsorok követik egymást. Nem csak a tévében, hanem a való életben sem szeretik mindig a tömeget, a hangos zajt, az erős fényeket. Nehezen viselik a negatív kritikát, sokszor társul hozzá egy megfelelési kényszer, vagy éppen a fordítottja, a teljesítéstől való félelem. Megviseli őket a döntéshozás, komoly nyomást és stresszt enged rájuk.

Többször sírnak, ami nem csak a bánatra, hanem az örömre is igaz, mivel hihetetlenül empatikusak és mélyen érinti őket minden, ami körülöttük történik. Ilyenkor jön a sémás mondat, „ne vedd annyira magadra”. Ez az ő esetükben nem ilyen egyszerű, viszont pont ebből fakad, hogy kiváló probléma megoldók, mindig végiggondolják, hogy egy adott döntésnek milyen előnyei és hátrányai vannak. Megdöbbentően precízek, figyelnek a részletekre, miden változás azonnal szembetűnik nekik. Rendkívül kreatívak és ötletesek. Képesek a művészet mély, valódi szépségét észrevenni, ezzel együtt egy pillanat alatt el is tudnak érzékenyülni egy szívmelengető kép láttán.

Kezelni ezt nem lehet, csak tudatosan odafigyelni a stressz csökkentésére, illetve meg kell tanulni az érzések helyes kezelését, különben hamar túltelítődnek, elfáradnak, végül szétesnek. Ebben segítségükre lehet szakember is, nem féljen senki ebben a helyzetben támogatást kérni.

A szuperérzékenység egy olyan tulajdonság, amitől bizonyos dolgokban mélyponton, máskor a fellegekben szárnyalhat az, aki érintett. Mindent észrevesznek, felismernek, átéreznek, legyen az jó vagy rossz.

Így állítható meg a túlevés ördögi köre

A hirtelen ránk törő, csillapíthatatlan falási roham könnyen túlevéshez vezethet. A háttérben többféle ok állhat, az alváshiánytól és a rendszertelen napirendtől egészen a stresszig.

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz

Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?