Az OCD negatív hatásai a magánéletre

Egyszerű meghatározása szerint a kényszerbeteg kénytelen olyasmire gondolni, amire nem akar gondolni, a feszültség oldására kénytelen olyat cselekedni, amit nem akar megtenni. A skizofréniával ellentétben a beteg tökéletesen tisztában van cselekedetei belső eredetével és abszurditásával, nem veszíti el a kapcsolatot a való világgal.

A betegség gyakran okoz pániktüneteket, depressziót, szorongást. Pontos oka nem ismert, de hátterében neurotranszmitterek csökkent szintjét, elnyomott traumaélményeket vagy akár eltanult viselkedési mintát feltételeznek.

Elkezdődhet apró, majd egyre erősödő tünetekkel, vagy akár egyik napról a másikra is. Akár élethossziglan fennállhat, de szerencsés esetben kezelés nélkül, néhány hét alatt el is múlhat. Egyeseknél viszont már tapasztalható volt, hogy az évekig tartó folyamatos jelentkezése után a kényszerbetegség egyre enyhébb hatott az illetőkre, így egy idő után sikeresen megszabadultak tőle. Megfelelő terápia segítségével viszont a betegség akár gyorsabban kezelhető, gyógyítható. A leghatásosabbnak ezek közül a pszichoterápia ígérkezett.

Meg kell különböztetni a kényszeres személyiségzavartól, illetve más pszichiátriai betegségektől.

Kényszercselekvések

Olyan ismétlődő értelmetlen cselekvéssorozatok, melyeket a kényszergondolatok által kiváltott szorongás, feszültség csökkentésére végez a beteg. A kényszercselekvések nem okoznak örömet a betegnek, csupán a feszültéget csökkentik és azt is csak átmenetileg. A betegek gyakran rituálékat állítanak fel, hogy kontroll alatt tartsák a kényszergondolatokat.

A kényszercselekvéseknek is sokszor tipikus témái vannak:

kézmosás, mosás, takarítás;

ellenőrzés, javítgatás;

számolás;

merev sémák, ismétléses rituálék követése.

A kényszerbetegség kiváltó okai

A betegség okait még máig sem sikerült teljes mértékben tisztázni, de valószínűleg szerepet játszik a kialakulásában:

Idegrendszeri okok: a kényszerbetegség lehet következménye számos biológiai folyamatnak, mely normális körülmények között is lejátszódik az ember agyában.

Genetikai okok: a genetikai hajlamnak szerepe lehet a betegség kialakulásában, mivel a családi halmozódás kb. 20%, egypetéjű ikreknél 63%.

Fenti hajlamosító tényezőkön túl szerepe lehet a tanulási folyamatoknak is (ún. tanuláselméleti magyarázat), mely szerint a kényszeres gondolkodás és cselekvés eltanulható a családtagoktól.

Kényszerbetegség kialakulására hajlamosíthatnak továbbá:

stresszes életesemények (munkahelyi stressz, krónikus stressz, gyász);

egyéb mentális betegségek (pl.: autizmus, depresszió, pánikbetegség, fóbiák).

gyakran társul tic-el és Tourette-szindrómával (gyermekkorban fellépő kényszermozgások és a kényszer hangadások).

A kényszerbetegség lehetséges szövődményei

A kényszerbetegség számos egyéb problémát okozhat:

nagy mennyiségű idő ráfordítása a kényszeres rituálékra;

egészségügyi problémák (pl. kontakt bőrgyulladás a sok kézmosástól);

nehézségek a munkahelyi, illetve iskolai teljesítményben;

nehézségek a szociális életben, emberi kapcsolatokban;

életminőség-romlás, szegényes magánélet.

Előfordulhatnak öngyilkos gondolatok is, melyeket sokszor nehéz elkülöníteni a tényleges öngyilkossági szándéktól, mert a kényszergondolat esetén a beteg valójában nem akar kiugrani az ablakon, csak szorong ettől.