Menü

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Igen régóta górcső alatt vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek és ezek hatása az emberi szervezetre. Amikor ezekről beszélünk, akkor olyan termékekre kell gondolni, amik olyan folyamatokon mennek keresztül, aminek végeredménye egy küllemben és ízben tetszetősebb áru. Ezzel a külcsínnel nyerik el azon vásárlói rétegeket, akik nem igazán figyelnek az egészséges táplálkozásra. Ezeknek a termékeknek erős az ízük vagy pirosabb/zöldebb a színük, mert azt gondoljuk ettől, hogy minőségibb terméket vásárolunk. Pedig ez nem így van. Az ultrafeldolgozási folyamatok lehetnek tartósítási eljárások, színezékek alkalmazása, de ízfokozók hozzáadása is.

Négy csoportba sorolhatjuk ebből a szempontból az élelmiszereket. Az első a feldolgozatlan, amibe a nyers dolgok sorolhatóak, mint a zöldségek, vagy húsok. Nagyon vékony a határvonal ez és a következő csoport között, vagyis az enyhén feldolgozott termékek között. Ide soroljuk azokat, amiket például természetes szerekkel tartósítanak – fermentálnak, pasztörizálnak, vákuumcsomagolást kapnak-, illetve például a kávét, és azon gabona termékeket, amiket megszabadítanak a fogyasztásra alkalmatlan részeiktől. A harmadik csoport a feldolgozott, melyeket őrölnek, sajtolnak, gondoljunk az olajokra, teljes kiőrlésű lisztekre, fűszerekre.

Ezekben már találhatunk hozzáadott alapanyagokat, cukrokat, sót is. A negyedik pedig az ultrafeldolgozott csoport. Ezek azok, amikhez mindenféle „mű dolgot” hozzáadnak különféle okokból. Ilyen ok lehet az, hogy tovább fogyasztható maradjon, vagy erősebb legyen az íze, ezért több sót, cukrot adagolnak, erősebb színük legyen, ezért mesterséges színezékeket tartalmaznak. Mi ugrik be először? Üdítők és chipsek. Na, igen, de nem csak ezek, hanem a csomagolt kenyerek egy jó része, a pompás ízekkel teli joghurtok, instant ételek és italok, de még a mirelit pizzák is ide tartoznak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szervezetünkre és a bolygónkra sincsenek jó hatással. Amellett, hogy hizlalnak, a mesterséges alapanyagokat nehezen bontja le szervezetünk. A lerakódott, ki nem ürült mesterséges adalékanyagok rákos megbetegedéseket, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, agyi vérellátási problémákat, allergiákat, anyagcserezavarokat, és evészavarokat okozhatnak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett válasszuk a frissen kapható árukat, étkezzünk kiegyensúlyozottan, kerüljük a mesterséges színezékekkel és ízfokozókkal készült ételeket és italokat, így nagyon sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?