A kék hajnalka növény hatása
- Dátum: 2024.05.08., 21:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- kék hajnalka, lélek, növény, psziché, pszichoaktív szer, tudatmódosítás, virág
A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.
A hajnalkát számos módon lehet fogyasztani, van, aki például gyümölcsös joghurttal szokta elnyomni a megőrölt magok kesernyés ízét. Egy másik, neten terjedő technikával kinyerhető a magvak LSA-tartalma: a magokból készült őrleményt citromos vízben kell áztatni, és kevergetni, majd pár óra múlva leszűrni, ami a teához hasonló.
A magok kb. 0,1 százalékban tartalmaznak ergotmetrint, kanoklavint, lizergolt, és egyéb ergot alkaloidákat.
A magokat megeszik egészben, vagy kivonatát fogyasztják. Már 25-50 db mag elfogyasztása után is tapasztalhatóak bizonyos hatások, de a legtöbb használó a kívánt hatás eléréséhez 100-400 db mag elfogyasztását tartják szükségesnek.
Az Európai Unióban hivatalosan 41 olyan pszichoaktív anyagot azonosítottak, amelyek az ecstasy, a kokain és más kábítószerek hatásait másolják és legálisan árusíthatók. De emellett több száz, a hajnalkához hasonló tudatmódosító növény van a világban
Hatása 4-8 óra hosszan tart, a normális utóhatások 4 óra alatt elmúlnak. Az első hatások megjelenésének ideje függ a korábban elfogyasztott ételektől. Viszonylag üres gyomorra fogyasztva az első hatások kb. egy óra elmúltával jelentkeznek, de a csúcshatás eléréséig több óra is eltelhet.
Hatása alatt ne vezess autót!
Az LSD-hez hasonlóan, az LSA is pszichedelikus hatású vegyület, és erős mentális hatásai vannak, melyek azonban nem azonosak az LSD hatásaival.
A spanyol krónikások a XVI. században számoltak be az aztékok által „tlitlitzin”-nek nevezett növény jövőbe látó és rituális használatáról. Fogyasztása tovább folytatódott Mexikó déli területein, de a tlitlitzin azonosságát a hajnalkával csak 1900 környékén ismerték fel.
Magyarországon a növény 2020. szeptember 24-től új pszichoaktív anyagnak minősülő LSA miatt tehát már nem legális.
Téli madáretetés szabályai – így segíthetünk a madaraknak biztonságosan
A tél beköszöntével a természet megváltozik, az élelemforrások pedig egyre szűkösebbé válnak a madarak számára. Ilyenkor sokan szeretnénk segíteni a kertünk, erkélyünk környékén élő kis szárnyasokat, de fontos tudni: a madáretetés felelősséggel jár.
A természet takarója
Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.
Ősz a kertben – a csendes álom ideje
A hűvös napok érkezésével az udvar is átváltozik. A harsány nyári színek helyét átveszik a szürkésebb árnyalatok, a virágágyások fölött pedig ott lebeg a nyugalom látszata. Sokan ilyenkor hajlamosak elengedni a kültéri munkát, mondván úgyis vége a szezonnak. Pedig éppen ilyenkor dől el, milyen lesz tavasszal a kert, hiszen a minőségi gondoskodás minden percét visszaadja a környezetünk.
A természet sokszínű csodája – a biodiverzitás jelentősége
A biodiverzitás fogalma magában foglalja az élővilág minden formáját és kapcsolatát – a legapróbb mikroorganizmusoktól a hatalmas emlősökig, a tengeri algáktól a trópusi esőerdők fáiig. A biodiverzitás nemcsak azt jelenti, hogy sokféle faj él a bolygón, hanem azt is, hogy ezek az élőlények együtt, egy összetett rendszerben működnek.
Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is
Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.