Menü
  • Környezetünk
  • A kék hajnalka növény hatása

A kék hajnalka növény hatása

A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.

A hajnalkát számos módon lehet fogyasztani, van, aki például gyümölcsös joghurttal szokta elnyomni a megőrölt magok kesernyés ízét. Egy másik, neten terjedő technikával kinyerhető a magvak LSA-tartalma: a magokból készült őrleményt citromos vízben kell áztatni, és kevergetni, majd pár óra múlva leszűrni, ami a teához hasonló.

A magok kb. 0,1 százalékban tartalmaznak ergotmetrint, kanoklavint, lizergolt, és egyéb ergot alkaloidákat.

A magokat megeszik egészben, vagy kivonatát fogyasztják. Már 25-50 db mag elfogyasztása után is tapasztalhatóak bizonyos hatások, de a legtöbb használó a kívánt hatás eléréséhez 100-400 db mag elfogyasztását tartják szükségesnek.

Az Európai Unióban hivatalosan 41 olyan pszichoaktív anyagot azonosítottak, amelyek az ecstasy, a kokain és más kábítószerek hatásait másolják és legálisan árusíthatók. De emellett több száz, a hajnalkához hasonló tudatmódosító növény van a világban

Hatása 4-8 óra hosszan tart, a normális utóhatások 4 óra alatt elmúlnak. Az első hatások megjelenésének ideje függ a korábban elfogyasztott ételektől. Viszonylag üres gyomorra fogyasztva az első hatások kb. egy óra elmúltával jelentkeznek, de a csúcshatás eléréséig több óra is eltelhet.

Hatása alatt ne vezess autót!

Az LSD-hez hasonlóan, az LSA is pszichedelikus hatású vegyület, és erős mentális hatásai vannak, melyek azonban nem azonosak az LSD hatásaival.

A spanyol krónikások a XVI. században számoltak be az aztékok által „tlitlitzin”-nek nevezett növény jövőbe látó és rituális használatáról. Fogyasztása tovább folytatódott Mexikó déli területein, de a tlitlitzin azonosságát a hajnalkával csak 1900 környékén ismerték fel.

Magyarországon a növény 2020. szeptember 24-től új pszichoaktív anyagnak minősülő LSA miatt tehát már nem legális.

  • A rovat további cikkei

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.

Őszi otthonteremtés a négy fal között

A nyár utáni hűvös időszak sokak számára a befelé fordulás ideje. Hosszabb esték, hűvösebb reggelek és lassabb ritmus jellemzi a mindennapokat. Ilyenkor a lakásunk is átalakulhat, hogy igazodjon a természet színeihez és az otthonosság iránti fokozott igényünkhöz. Valójában nem szükséges nagy költségvetés vagy teljes átrendezés, apró változtatásokkal is elérhetjük, hogy a kuckónk melegséget és nyugalmat sugározzon.

Az ősz gyümölcse a szőlő

Az ősz egyik jellegzetes növénye a tőkék ágain ringatózó szőlőfürtök, melyek nem csak finomak, hanem egészségesek is.