Menü
  • Baba-mama-család
  • Korai zenei nevelés fontossága

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Akár egy teljes testes edzés, a zene egyszerre dolgoztatja meg az agy különböző területeit.

Sőt, azok egyéni fejlesztése mellett a két agyféltekét összekötő hidat is erősíti. A két oldal közötti oda-vissza információáramlás egyre gyorsabbá válik, miközben a használt idegpályák egyre változatosabbak és kreatívabbak lesznek. Ez különösen lényeges, tekintve, hogy a tanulási folyamatok a két agyfélteke közös munkájával valósulnak meg. A korai zenei nevelés következtében a gyerekeknek fejlődik a mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, beszédkészsége, figyelme, képzelete, valamint hatékonyabb és kreatívabb lesz az elméleti, a gyakorlati és az összetettebb problémamegoldó képessége is.

Az énekes-zenés tevékenységek a gyerekek érzelmeit és memóriáját igénybe véve még a tanulási képességeiket is tudják fejleszteni. Egy emlék olyan, akár egy mozaikkép. Hosszú távú megőrzése annál valószínűbb, minél több apró darabból rakjuk ki. Hozzácsatolunk érzelmeket, látványt, hangokat, illatokat stb. A zene automatikusan felerősíti érzékeinket és érzelmeinket, ezért a memóriánk működésének eredményességét is fokozza. A korai zenei tapasztalatok tulajdonképpen átfogó pozitív hatást gyakorolnak az egész értelmi fejlődésre. Akár egy teljes testes edzés, a zene egyszerre dolgoztatja meg az agy különböző szegmenseit. Sőt, azok egyéni fejlesztése mellett mindkét agyféltekét összekötő hidat is erősíti. A két oldal közötti oda-vissza információáramlás egyre gyorsabbá válik, miközben a használt idegpályák egyre kreatívabbak lesznek.

Ez különösen lényeges, tekintve hogy a tanulási folyamatok a két agyfélteke közös munkájával valósulnak meg. A korai zenei nevelés következtében a gyerekeknek fejlődik a mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, beszédkészsége, figyelme, képzelete, valamint hatékonyabb és kreatívabb lesz az elméleti, a gyakorlati és az összetettebb problémamegoldó képessége is.

Az énekes-zenés tevékenységek a gyerekek érzelmeit és memóriáját igénybe véve még a tanulási képességeiket is tudják fejleszteni. Egy emlék olyan, akár egy mozaikkép. Hosszú távú megőrzése annál valószínűbb, minél több apró kockából rakjuk ki. Hozzácsatolunk érzelmeket, hangokat, illatokat stb. A zene felerősíti érzékeinket és érzelmeinket, ezért a memóriánk működésének eredményességét is fokozza. A korai zenei tapasztalatok tulajdonképpen átfogó pozitív hatást gyakorolnak az egész értelmi fejlődésre.

  • A rovat további cikkei

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.