Korai zenei nevelés fontossága
- Dátum: 2024.05.05., 10:20
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- érzelem, fájdalom, képesség, művészet, problémamegoldás, szeretet, zene
Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.
Akár egy teljes testes edzés, a zene egyszerre dolgoztatja meg az agy különböző területeit.
Sőt, azok egyéni fejlesztése mellett a két agyféltekét összekötő hidat is erősíti. A két oldal közötti oda-vissza információáramlás egyre gyorsabbá válik, miközben a használt idegpályák egyre változatosabbak és kreatívabbak lesznek. Ez különösen lényeges, tekintve, hogy a tanulási folyamatok a két agyfélteke közös munkájával valósulnak meg. A korai zenei nevelés következtében a gyerekeknek fejlődik a mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, beszédkészsége, figyelme, képzelete, valamint hatékonyabb és kreatívabb lesz az elméleti, a gyakorlati és az összetettebb problémamegoldó képessége is.
Az énekes-zenés tevékenységek a gyerekek érzelmeit és memóriáját igénybe véve még a tanulási képességeiket is tudják fejleszteni. Egy emlék olyan, akár egy mozaikkép. Hosszú távú megőrzése annál valószínűbb, minél több apró darabból rakjuk ki. Hozzácsatolunk érzelmeket, látványt, hangokat, illatokat stb. A zene automatikusan felerősíti érzékeinket és érzelmeinket, ezért a memóriánk működésének eredményességét is fokozza. A korai zenei tapasztalatok tulajdonképpen átfogó pozitív hatást gyakorolnak az egész értelmi fejlődésre. Akár egy teljes testes edzés, a zene egyszerre dolgoztatja meg az agy különböző szegmenseit. Sőt, azok egyéni fejlesztése mellett mindkét agyféltekét összekötő hidat is erősíti. A két oldal közötti oda-vissza információáramlás egyre gyorsabbá válik, miközben a használt idegpályák egyre kreatívabbak lesznek.
Ez különösen lényeges, tekintve hogy a tanulási folyamatok a két agyfélteke közös munkájával valósulnak meg. A korai zenei nevelés következtében a gyerekeknek fejlődik a mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, beszédkészsége, figyelme, képzelete, valamint hatékonyabb és kreatívabb lesz az elméleti, a gyakorlati és az összetettebb problémamegoldó képessége is.
Az énekes-zenés tevékenységek a gyerekek érzelmeit és memóriáját igénybe véve még a tanulási képességeiket is tudják fejleszteni. Egy emlék olyan, akár egy mozaikkép. Hosszú távú megőrzése annál valószínűbb, minél több apró kockából rakjuk ki. Hozzácsatolunk érzelmeket, hangokat, illatokat stb. A zene felerősíti érzékeinket és érzelmeinket, ezért a memóriánk működésének eredményességét is fokozza. A korai zenei tapasztalatok tulajdonképpen átfogó pozitív hatást gyakorolnak az egész értelmi fejlődésre.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!