Menü

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Amikor iskolás anyukaként SzMK tag, illetve ovis szülőként OSZSZ lettem, rögtön a „Rossz anyák” című amerikai filmvígjáték jelent meg előttem és a főszereplők: Mila Kunis, Christina Applegate. Pláne mikor a szülők elnöknek választottak a suliban, lehet akkor kellett volna nekem is pad alá bújnom, mert már otthon megbántam, pedig igazán jó kis csapat jött létre és most szakítani szeretnék az SZMK-s sztereotípiákkal. Lehet ezt jól is csinálni.

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Ilyenkor nem könnyítjük meg az osztályfőnök, óvodapedagógus dolgát, ha a pad alatt matatunk, a telefonnal babrálunk, kerülve a szemkontaktust.

Sajnos a szülői értekezleten jelenlévők 90 százaléka úgy tesz, mintha ott sem lenne, nehogy véletlenül felmerüljön, hogy ő is SZMK vagy OSZSZ tag legyen, mert nem akarnak pluszgondot a nyakukba, ingyenmunkát és önkénteskedést, pedig a munkaközösség legfőképp a gyerekekért van és munkájával az iskolát, óvodát, bölcsődét segíti. Ne féljünk részt vállalni ebből!

Osztályonként, ovis/bölcsis csoportonként általában két személy kerül megválasztásra, akiket a tanév első szülői értekezletén választanak meg a szülők, a szülői, illetve óvodai munkaközösség pedig az összes szülői képviselőből áll.

Miért vegyünk részt ebben?

Mert szülői képviselőnek lenni nagyon értékes és fontos feladat! Részt venni az iskola életében, bepillantást nyerni az együttműködésbe, jó kapcsolatot kialakítani a többi szülővel, tanárokkal.

A szülői munkaközösség az iskolai életben a nélkülözhetetlen kapocs szerepét tölti be.

„Na jó, vállalom, de mit kell csinálni?” - kérdezik sokszor a tagok. Nos lényegében mindent, amivel képviseljük a szülőket, támogathatjuk az iskolai programokat, gyerekeket és tájékoztatást nyújtunk.

A szülői munkaközösség értekezletein az iskolát érintő témákat beszélik meg, programokat szerveznek, mint például adventi vásár, karácsonyi programok, jótékonysági bálok és még sorolhatnám, ezt a szervezet dönti el.

A mi iskolai jótékonysági bálunk múlt szombaton zajlott le és igen szép bevételt hozott az osztályoknak, a gyerekeknek, melyet milyen jó lesz majd osztálykirándulásra, közösségépítő programokra használni!

Évente – a feladatoktól függően – két, de inkább több szülői értekezletet kell tartani, ezekre számítson, aki tag lesz. A megbeszélésekre a szülőkön kívül a tanárok, nevelők is meghívást kaphatnak, de állandó tag az iskola, az alapítvány és a diákönkormányzat képviselője is.

A szülői szervezet feladata az oktató-nevelő munkát segítő szülők összefogása, tájékoztatása, véleményük kikérése és továbbítása, a szülői érdekek érvényesítése, lényegében egy érdekképviselet. Valamennyire természetesen pluszelfoglaltságot jelent, de nem annyira körülményes és kellemetlen, macerás tevékenység, amire a gyermekeink érdekében ne lenne időnk.

A Szülői Munkaközösség, az Óvodai Szülői Szervezet képviselői lényegében összekötő láncszemek szerepét töltik be szülők és oktatók, szülők és szülők, diákok és tanárok, sőt még diákok és szülők között is, azonban a szülői tagok nélkül nincs munkaközösség sem és munkaközösség nélkül nincs jótékonysági vásár, sem bál, sem az azokból származó bevétel.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.