Menü

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Rengeteg szépségápolási irányvonalat ismerünk, mindenkinek más lesz hatásos, hiszen nem vagyunk egyformák, viszont van egy, amit mindenkinek érdemes kipróbálni. Azt tudjuk, hogy a nyári meleg időszakokban fokozottan oda kell figyelni a vízfogyasztásra, de a többi évszakban is tekintettel kell lennünk testünk folyadék igényére.

Japánban és Ázsia különböző területein már évszázadok óta közismert gyógymód a vízkúra. Az elv azon alapszik, hogy a víz egyébként is szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy, hogy mikor és mennyit iszunk. Az ivás időpontja nagyon fontos. Először reggel, rögtön az ágyból való kipattanás után (már, akinek ez megy egyből) le kell önteni 6-7 deciliter vizet. A víz legyen szűrt víz, de figyeljünk arra, hogy ne legyen belőle minden fontos ásványi anyag és só kipucolva.

Ez a mennyiség először nagyon soknak tűnik, de napról napra lehet növelni az adagokat, egészen 1-1,5 liter vízig. Azután legalább háromnegyed órát nem szabad se inni, se enni, csak a 45 perc lejárta után lehet reggelizni. Napközben is lehet ezt a folyamatot követni, de csak úgy, hogy se a nagy mennyiségű víz elfogyasztása előtt, se utána egy órán át nem szabad enni. Na, de miért is jó nekünk ez?

Testünk 60-70%-a vízből áll, akár lehetnénk gondolkodó uborkák is. Éjszaka a szervezet töltődik, megpróbálja lebontani és kilökni magából a méreganyagokat, számára felesleges dolgokat, amihez a víz elengedhetetlen, hiszen átmossa a szervezetet, azaz gyorsítja az anyagcserét. Megújulnak a sejtek, a vérlemzekékre és az izmokra nagyon jó hatással lesz. Csökken a fejfájások intenzitása és kevesebbszer is fogunk vele küzdeni. Az emésztést is segíti, hiszen szó szerint mosást rendez, ezáltal nem csak a gyomor, hanem a belek is fellélegezhetnek és a puffadástól is elköszönhetünk.

Csökkenteni fogja a vérnyomást, enyhíteni fogja a cukorbetegség és az ízületi gyulladások tüneteit, és mindezek mellett ragyogóvá és egészségesebbé teszi a bőrt és a hajkoronát. A húgyutak is köszönetet fognak mondani, mivel onnan is könnyebben távoznak a baktériumok, vagy még megtelepedni sem igazán lesz esélyük. Szabad pár hét után pihenőt tartani, de mindenképp érdemes a napi rutinba beépíteni, csak jót teszünk magunkkal.

A japánok arról is híresek, hogy egészségmegőrző és gyógyító technikáik nem a gyógyszereken alapszanak, hanem hagyományos, természetes módszereket alkalmaznak, ezen az elven működik a vízkúra is. Figyeljünk a vízfogyasztásunkra és arra is, hogy mikor iszunk, ezzel segíthetjük szervezetünk mindennapos regenerációját.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.