Menü

Érdekességek a hajunkról

A hajunk sok mindent elárul rólunk, a személyiségünkről, hangulatunkról, egészségi állapotunkról, stílusunkról, a megjelenésünk fontos és látványos része, jöjjön most néhány izgalmas dolog a hajról, amit eddig talán nem is hallottunk még.

Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják az állapotát, s természetesen hajápolási szokásainkon is sok múlik.

A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz.

Hajkoronánk feladata nem elsősorban a divat követése, sokkal inkább funkcionális: megvédi a fejbőrt a hidegtől, a melegtől és az ultraibolya sugárzástól, segít a hőháztartásban, véd az esőtől.

A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, ha megsérül, akkor a haj töredezett lesz.

A haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból, a hajgyökér alsó része pedig a hajhagyma. Hajkoronánk a 2-6 évig tartó növekedési fázisában naponta 0,3-0,5 mm-t nő, de ez függ természetesen az egészségi állapottól is és attól is, hogy nők vagy férfiak vagyunk-e, a nők haja ugyanis gyorsabban nő.

Érdekesség, hogy az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen, a babák nagy része néhány centiméteres hajjal születik, amelyet piheszőrzetnek hívnak.

Mikortól ritkul a hajunk?

Frizuránk a harmincas éveinkben kezd ritkulni, az őszülés pedig a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb is. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. A hajhullás számtalan okra vezethető vissza, a leggyakoribb okok: vashiány, hormonális problémák, pajzsmirigybetegség, hiányos táplálkozás, gyulladásos gócok, gyógyszerek mellékhatása. 40 éves korra a hajszálak 20%-ának elvesztése nem tekinthető kórosnak.

Hajunk színét és formáját génjeink határozzák meg, ettől függ, hogy egyenes – e a hajunk, hullámos, göndör vagy fürtös.

A haj ápolásánál a formájánál is fontosabb szempont a haj zsírosodásra való hajlama. A normál haj nedvességtartalma kielégítő, a száraz haj fénytelen, töredezett, a zsíros haj pedig bőven el van látva hajzsírral, ennek eredményeképp a hajszálak elnehezülnek és összetapadnak.

A haj betegségeinek hormonális okai lehetnek, vagy okozhatják a haj túl gyakori vegyszeres kezelései is.

Hajviselet, mint kulturális szignál

A hajviselet kommunikációra is szolgál. A múltban jelezte az emberek hovatartozását, társadalmi helyzetét, származását, ma már a modern társadalmakban szabadon választhatjuk meg hajviseletünket, de ez korábban nem volt így. A 21. században már elfogadottá vált, hogy a férfiak is hosszú hajat hordjanak, akár összefogva, akár leengedve.

Olvastam valahol, hogy a természetes szőke hajszín árnyalat néhány évtized múlva teljesen el fog tűnni, már csak a festett változatuk marad.

Nekem szőke a hajam, így meg tudom erősíteni azt a megállapítást, hogy a szőke haj a legvékonyabb szálú mind közül, a fekete vagy sötét árnyalatú tincsek vastagabbak, ám a szőkék azzal büszkélkedhetnek, hogy nekik van a legtöbb hajszáluk, mintegy 150 ezer, őket a barnák és vörösek követik 90-90 ezer hajszállal.

Tudták, hogy a nyári hónapok kedveznek minden hajtípusnak?

A meleg időjárás fokozza a vérkeringést, ezáltal a hajhagyma is több tápanyaghoz jut, ami a hajszálak növekedésében játszik szerepet.

Hajunk állapotából sok betegségre is fény derülhet, jelezheti a fehérjehiányt, vitaminhiányt, betegségeket és szervi elváltozásokat is.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.