Érdekességek a hajunkról
- Dátum: 2024.04.22., 20:12
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- férfiak, festett, foma, haj, hajhullás okai, hajkorona, hajszál, hajszín, hajzsír, hámréteg, hangulat, hiánybetegségek, hormonok, kopaszodás, megjelenés, nők, sötét, személyiség, szervi elváltozások, szőke, tincsek
A hajunk sok mindent elárul rólunk, a személyiségünkről, hangulatunkról, egészségi állapotunkról, stílusunkról, a megjelenésünk fontos és látványos része, jöjjön most néhány izgalmas dolog a hajról, amit eddig talán nem is hallottunk még.
Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják az állapotát, s természetesen hajápolási szokásainkon is sok múlik.
A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz.

Hajkoronánk feladata nem elsősorban a divat követése, sokkal inkább funkcionális: megvédi a fejbőrt a hidegtől, a melegtől és az ultraibolya sugárzástól, segít a hőháztartásban, véd az esőtől.
A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, ha megsérül, akkor a haj töredezett lesz.
A haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból, a hajgyökér alsó része pedig a hajhagyma. Hajkoronánk a 2-6 évig tartó növekedési fázisában naponta 0,3-0,5 mm-t nő, de ez függ természetesen az egészségi állapottól is és attól is, hogy nők vagy férfiak vagyunk-e, a nők haja ugyanis gyorsabban nő.
Érdekesség, hogy az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen, a babák nagy része néhány centiméteres hajjal születik, amelyet piheszőrzetnek hívnak.
Mikortól ritkul a hajunk?
Frizuránk a harmincas éveinkben kezd ritkulni, az őszülés pedig a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb is. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. A hajhullás számtalan okra vezethető vissza, a leggyakoribb okok: vashiány, hormonális problémák, pajzsmirigybetegség, hiányos táplálkozás, gyulladásos gócok, gyógyszerek mellékhatása. 40 éves korra a hajszálak 20%-ának elvesztése nem tekinthető kórosnak.
Hajunk színét és formáját génjeink határozzák meg, ettől függ, hogy egyenes – e a hajunk, hullámos, göndör vagy fürtös.
A haj ápolásánál a formájánál is fontosabb szempont a haj zsírosodásra való hajlama. A normál haj nedvességtartalma kielégítő, a száraz haj fénytelen, töredezett, a zsíros haj pedig bőven el van látva hajzsírral, ennek eredményeképp a hajszálak elnehezülnek és összetapadnak.

A haj betegségeinek hormonális okai lehetnek, vagy okozhatják a haj túl gyakori vegyszeres kezelései is.
Hajviselet, mint kulturális szignál
A hajviselet kommunikációra is szolgál. A múltban jelezte az emberek hovatartozását, társadalmi helyzetét, származását, ma már a modern társadalmakban szabadon választhatjuk meg hajviseletünket, de ez korábban nem volt így. A 21. században már elfogadottá vált, hogy a férfiak is hosszú hajat hordjanak, akár összefogva, akár leengedve.
Olvastam valahol, hogy a természetes szőke hajszín árnyalat néhány évtized múlva teljesen el fog tűnni, már csak a festett változatuk marad.
Nekem szőke a hajam, így meg tudom erősíteni azt a megállapítást, hogy a szőke haj a legvékonyabb szálú mind közül, a fekete vagy sötét árnyalatú tincsek vastagabbak, ám a szőkék azzal büszkélkedhetnek, hogy nekik van a legtöbb hajszáluk, mintegy 150 ezer, őket a barnák és vörösek követik 90-90 ezer hajszállal.
Tudták, hogy a nyári hónapok kedveznek minden hajtípusnak?

A meleg időjárás fokozza a vérkeringést, ezáltal a hajhagyma is több tápanyaghoz jut, ami a hajszálak növekedésében játszik szerepet.
Hajunk állapotából sok betegségre is fény derülhet, jelezheti a fehérjehiányt, vitaminhiányt, betegségeket és szervi elváltozásokat is.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.