A kígyóuborka meglepő hatásai
- Dátum: 2024.04.17., 16:54
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- antioxidáns, egészség, energia, gyógyszer, kalcium, koleszterin, nátrium, szépség, tápanyag, uborka, vitamin, zsír
A kígyóuborka amellett, hogy sokoldalúan felhasználható a konyhában, a szervezetre is számos jótékony hatással bír, ami messze túlmutat a szem alatti karikák eltüntetésében.
Bár igazán jellegzetes ízzel nem büszkélkedhet az uborka, mégis nagyon szerethető zöldség, amit érdemes beépíteni a mindennapi étkezésbe.
Hogy miért? Összeszedtük pár pontban:

Kiváló B-, és C-vitaminforrás, rengeteg ásványi anyagot, valamint rostot tartalmaz, segíti az emésztést és nem utolsó sorban méregtelenítő hatással is bír. A héját és a mag körüli részeket is fogyasszuk ezek miatt.
Tökéletes folyadékpótló. Magas víztartalmának (az uborka 90%-a víz) köszönhetően vitalizálja a testet.
Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúra esetén alapzöldség.
Cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint esetén is javasolt a fogyasztása, hiszen tartalmaz olyan elemeket, amelyek segítenek ezeket kordában tartani.
Friss leheletet biztosít és jó hatással van az ínybetegségekre, ezért ilyen jellegű probléma esetén a nap közbeni rágcsálása is ajánlott.
A szépségápolás is előszeretettel használja az uborkát, különösen jó hatással van a bőrre, a filmekből jól ismert szemre történő alkalmazása a táskákat, duzzanatokat mérsékli.

A fenti előnyök mellett a kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozásból nem hiányozhat az uborka sem. Semlegessége és kellemes roppanós állaga miatt, a gyerekek is előszeretettel fogyasztják. Salátákba téve, mártogatós szószokhoz vagy szendvicsek mellé is fogyasztható.
Az uborka gazdag forrása az egészségmegőrzésben hasznos fitokemikáliáknak, így a falvonoidoknak, lignánoknak és triterpéneknek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásai is ismertek. A zöldség leginkább értékes részeit a héj és a magok jelentik, ezek sok rostot és béta-karotint tartalmaznak. A magokban hasznos ásványi anyagok is találhatóak, például kalcium.
Eközben viszont az uborka szegény szénhidrátokban, nátriumban , zsírban és koleszterinben - 100 grammban pedig csupán 16 kalória van (héj nélkül 15). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság adatai szerint ez a mennyiség egy 2000 kalóriás diéta esetén a napi bevitel 4 százalékát fedezi a C-vitamin, valamint 2-2 százalékát az A-vitamin, a kalcium és vas tekintetében.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.