Reggae idők mozija
A nagyon várt Bob Marley: One Love -t azaz Jamaica és a reggae egyik elsőszámú alakjának amerikai életrajzi filmjét nagyon bepromózták. A zene remek, a színész jól adja a főhőst, még ha kicsit jóképűbb is a kelleténél. A forgatásba bevonták a családot is, olyannyira, hogy az egykori felesége egyenesen producerként szólt bele a dolgokba. Ez sajnos nem volt jó hatással a kész műre. Túlon-túl visszafogott és biztonsági lett. A One Love a polgárháború kapujában tébláboló 76-os Jamaicában kezdi meg az utazását. Lesz itt minden: főhős elleni merénylet, világhírnév és nagy adag vallási áthallás, békekoncert és miegymás.
Amikor kijöttem a filmtől Bohém rapszódia (a megasiker ál Queen film) hangulatba kerültem. A zene itt is nagyon magával ragadott, áradt belőle a korhangulat, de valahogy nem hagyott nyugodni, hogy ebből a vászonért kiáltó sztoriból sokkal többet is ki lehetett volna hozni. Persze, mint nagy zenerajongó, először védtem a kész filmet, hiszen tényleg bő 100 percbe ennél sokkal több nem fért volna bele dinamikus eseményként. A kötelező elemek megvannak, de a One Love nem bír el a főhőse komplex életével, helyette egy állandóan cigiző (most naiv vagyok) már-már mindent megbocsájtó istenséget fabrikál belőle. A bandája pedig a füstfelhőjük mögül is követi a kapitányát, az egészen világon át.
Külön plusz pont a korhű díszletekért, a ruhákért, sajnos ebből a miliőből kissé kilógott nekem a színészek beszéde. Üdvözlöm a szinkront, de nyilván esélyük se volt a jamaicai angol(szerűséget) visszaadni. Azonban maradjunk a tényeknél. Marley nagyon hamar egy ritka betegségben hunyt el, mindösszesen 36 évesen. Az Exodus album vitathatatlanul korszakalkotó darabja a zenetörténelemnek. Persze egy életszerűbb, jobban kibontott életrajzi filmet megérdemeltünk volna, de most szándékosan csak erre futotta a készítőktől. Ennek is lehet örülni és egy mozijegyet megér. Azonban a várt katarzis garantáltan el fog maradni a nézőkben. A One Love viszont remek alkalom, hogy elővegyük a zenész lemezeit. Tehát a rend kedvéért a végső ítéletünk: jó sztori, közepes film, remek hangulat és reggae, reggae, reggae.
A fiúk is szomorúak csak nevetnek rajta - A kaszkadőr
A nemrégiben megjelent A kaszkadőr egyfajta bemutatása azon szakmának, ami nélkül a filmezés lehet nem is létezhetne. Az alkotás attraktív akciójeleneteken keresztül bemutatott szerelmi történet, ami közben meglovagolja a retró stílus világát is. Kitekint rengeteg ikonikus 80-as évekbeli alkotásra, és közben nézői szempontból egész végig fenntartja a karakterekért való izgalmat.
Bad Boys - Mindent vagy többet
Michael Bay az első két Bad Boys mozival a 90-es és a 2000-es években is megmutatta, miként kell korhatáros, mégis szórakoztató akció-vígjátékot rendezni. A két főhős, a dumák és a stílus emlékezetessé tették az akkori összképet. 17 évvel később napvilágot látott a Mindörökké rosszfiúk alcímre hallgató, afféle “visszatérés”, immár Bay nélkül. Adil el Arbi és Billal Fallah akkor elkészítették a franchise legsikeresebb darabját, ami után most jött is egy 4. rész, teljesen újult erővel.
A valódi szelíd motorosok kálváriája
A Motorosok egy letűnt korszak tesztoszteronszagú fényképalbumának bűvöletével árulja magát. A színészgárda pazar: a tüneményes Jodie Comer a szerelmes főhősnő, az überkemény Tom Hardy a bandavezér, szexi ösztönember, a vágy tárgya pedig Austin Butler. A rendező Jeff Nichols (Mud, Take shelder) dokumentarista alapossággal mutatja be a valódi „Szelíd motorosokat” azaz egy 60-as évekbeli Chicago-i motorosbanda fénykorát és átfordulását a bűnbe.
A sötétség ébredése – Az akolitus
A Star Wars egyelőre nem tudott elszakadni a Skywalker korszaktól sorozatok szintjén sem, az Andor és az Ahsoka is felidézték azt. A nemrég megjelent Az akolitus a köztársaság fénykorába kalauzolja el a nézőket, és üde színfoltja a Star Wars élőszereplős világának. Kicsit krimi, kicsit fantasy, és persze némi drámával is fűszerezik az alkotást, a kezdés nagyon ígéretes, viszont kérdéses, hogy mit hoz az évad többi része.
Esztétikusan szórakoztató világvége
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a videójáték-adaptációk aranykorát éljük, az utóbbi években kritikai és anyagi sikereket is arattak a különféle videójátékokból készült filmek. Gondolhatunk itt a League of Legends-ből készült Arcane-ra, ami animációs filmként a Netflixen aratott nagy sikert, vagy a Super Mario Bros.-ra. Valamint a Last of Us tavaly évi sikere után meg is érkezett egy újabb posztapokaliptikus játék képernyőre adaptálása a Fallout széria, ami egy fokkal még magasabbra teszi a lécet.