Milyen a reziliens személyiség és mit tanulhatunk tőlük?
- Dátum: 2024.03.02., 11:27
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alkalmazkodás, énkép, fejlődés, készség, kihívás, légzéstechnika, meditáció, önismeret, problémamegoldó stratégiák, reziliens személyiség, rugalmas, stresszkezelés, stresszkezelési technikák
A reziliencia jelentése lényegében: rugalmas alkalmazkodás. Ez a tulajdonság segít megbirkózni a nehézségekkel, a stresszel és a változásokkal. A reziliens emberek nem ijednek meg a kihívásoktól, szembenéznek velük, gyorsan alkalmazkodnak, mindenből tanulnak, ezáltal fejlődnek. Ha azt gondoljuk, erre születni kell, nos tévedünk: a reziliencia nem veleszületett tulajdonság, hanem fejleszthető. Mit tehetünk, hogy ilyenné váljunk?
A reziliens ember egy rugalmasan alkalmazkodni tudó ember, aki jól reagál az élet kihívásaira, nem sajnálja magát, nem omlik össze, hamar talpra áll. A fentiekből következik, hogy mentálisan erős, egyensúlyban van a mentális és érzelmi egyensúlya, amelyet nehéz időszakokban meg tud tartani.

Hogyan tudjuk fejleszteni ezt a készségünket, mit tehetünk, hogy reziliensebbé váljunk?
Léteznek erre például megfelelő stresszkezelési technikák, melyeket elsajátítva nyugodtabbak tudunk maradni a stresszesebb helyzetekben. Vannak különféle problémamegoldó stratégiák, melyek használatával hatékonyabban fogadhatjuk és kezelhetjük a kihívásokat.
A meditáció és légzéstechnika nem újkeletű, ezek segítenek csökkenteni a stresszt, és javítani az érzelmi stabilitást.
A reziliens emberek érzelmi intelligenciája magas, ezt mi magunk is fejleszthetjük, ezáltal jobban megérthetjük és kezelhetjük az érzéseinket, ezzel együtt fejlődik az empátia és az optimista életszemlélet is, ha pedig pozitívan gondolkodunk és így is állunk hozzá a dolgokhoz, akkor másként tekintünk a kihívásokra. Lehetőségeket látunk bennük, nem pedig problémákat.
A reziliens embertársaink figyelnek a megfelelő kapcsolati hálójuk kialakítására és bővítésére, olyan barátokkal veszik körül magukat, akik támogatják őket és hasonló pozitív gondolkodásúak, illetve ennek megfelelően választanak maguknak hobbit is. Olyan tevékenységekkel töltik szabadidejüket, amelyek számukra örömet okoznak. Ez segít nekik feltöltődni.

Aki reziliens tulajdonságokkal és készségekkel bír, arra jellemző, hogy hibáikból tanul, tapasztalatokat szerez, erősödik általuk és megerősíti őket, ez pedig segít a célok kitűzésében és elérésében. Az elért és megvalósított célok pozitív érzéseket és magabiztosságot generálnak, ami hozzájárul a reziliencia még jobb fejlesztéséhez.
A reziliens emberek énképe tiszta, önismeretük megfelelő, önbizalmuk a helyén van, s bár tudják, hogy mindig történnek negatív meglepetések, ez az élet része és a hozzáállást kell mindehhez megváltoztatni.
A reziliencia nem genetikai adottság! Fejleszteni, tanulni lehet és kell is! Bárki, aki úgy dönt, hogy jobban meg akarja ismerni önmagát, csak részt kell vennie ebben a tanulási folyamatban.
Aki egészséges szeretne maradni, annak jól kell ismernie és irányítania önmagát, és meg kell értenie, hogyan tudja feltöltenie tartalékait, milyen kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen, hogyan lépjen túl a krízisein, hogyan kezelje a stresszes helyzeteket. Ezeket sajnos nem biztos, hogy tanítják az iskolákban.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.