Menü

Milyen a reziliens személyiség és mit tanulhatunk tőlük?

A reziliencia jelentése lényegében: rugalmas alkalmazkodás. Ez a tulajdonság segít megbirkózni a nehézségekkel, a stresszel és a változásokkal. A reziliens emberek nem ijednek meg a kihívásoktól, szembenéznek velük, gyorsan alkalmazkodnak, mindenből tanulnak, ezáltal fejlődnek. Ha azt gondoljuk, erre születni kell, nos tévedünk: a reziliencia nem veleszületett tulajdonság, hanem fejleszthető. Mit tehetünk, hogy ilyenné váljunk?

A reziliens ember egy rugalmasan alkalmazkodni tudó ember, aki jól reagál az élet kihívásaira, nem sajnálja magát, nem omlik össze, hamar talpra áll. A fentiekből következik, hogy mentálisan erős, egyensúlyban van a mentális és érzelmi egyensúlya, amelyet nehéz időszakokban meg tud tartani.

Hogyan tudjuk fejleszteni ezt a készségünket, mit tehetünk, hogy reziliensebbé váljunk?

Léteznek erre például megfelelő stresszkezelési technikák, melyeket elsajátítva nyugodtabbak tudunk maradni a stresszesebb helyzetekben. Vannak különféle problémamegoldó stratégiák, melyek használatával hatékonyabban fogadhatjuk és kezelhetjük a kihívásokat.

A meditáció és légzéstechnika nem újkeletű, ezek segítenek csökkenteni a stresszt, és javítani az érzelmi stabilitást.

A reziliens emberek érzelmi intelligenciája magas, ezt mi magunk is fejleszthetjük, ezáltal jobban megérthetjük és kezelhetjük az érzéseinket, ezzel együtt fejlődik az empátia és az optimista életszemlélet is, ha pedig pozitívan gondolkodunk és így is állunk hozzá a dolgokhoz, akkor másként tekintünk a kihívásokra. Lehetőségeket látunk bennük, nem pedig problémákat.

A reziliens embertársaink figyelnek a megfelelő kapcsolati hálójuk kialakítására és bővítésére, olyan barátokkal veszik körül magukat, akik támogatják őket és hasonló pozitív gondolkodásúak, illetve ennek megfelelően választanak maguknak hobbit is. Olyan tevékenységekkel töltik szabadidejüket, amelyek számukra örömet okoznak. Ez segít nekik feltöltődni.

Aki reziliens tulajdonságokkal és készségekkel bír, arra jellemző, hogy hibáikból tanul, tapasztalatokat szerez, erősödik általuk és megerősíti őket, ez pedig segít a célok kitűzésében és elérésében. Az elért és megvalósított célok pozitív érzéseket és magabiztosságot generálnak, ami hozzájárul a reziliencia még jobb fejlesztéséhez.

A reziliens emberek énképe tiszta, önismeretük megfelelő, önbizalmuk a helyén van, s bár tudják, hogy mindig történnek negatív meglepetések, ez az élet része és a hozzáállást kell mindehhez megváltoztatni.

A reziliencia nem genetikai adottság! Fejleszteni, tanulni lehet és kell is! Bárki, aki úgy dönt, hogy jobban meg akarja ismerni önmagát, csak részt kell vennie ebben a tanulási folyamatban.

Aki egészséges szeretne maradni, annak jól kell ismernie és irányítania önmagát, és meg kell értenie, hogyan tudja feltöltenie tartalékait, milyen kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen, hogyan lépjen túl a krízisein, hogyan kezelje a stresszes helyzeteket. Ezeket sajnos nem biztos, hogy tanítják az iskolákban.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.