Menü

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Ösztönösen tudjuk, mi a jó

Egy fárasztó nap után lazító fürdőt veszünk, ha szomorúak vagyunk, odahívjuk a cicánkat vagy kutyánkat és megsimogatjuk. Aki dühös, sokszor nekiáll a tűzhely súrolásának, vagy kocogással vezeti le feszültségét - ilyenkor a tűzhely csak úgy ragyog, a szokásos távot pedig sokkal hamarabb lefutjuk. Ezek jó módszerek a stressz oldására. A megnyugtatás eszközét már a csecsemők és a kisgyerekek is gyakorolják, amikor ujjukat szopják, hogy hamarabb elaludjanak.

Érzelmi rugalmasságra

Legalább olyan fontos, mint a testé, ha nem fontosabb. Az elhárító gyakorlatokat állandóan végezni kell, hogy felkészülten érjen bennünket egy esetleges lelki megrázkódtatás. Így tudjuk racionálisan nézni a dolgokat, érzelmek helyett észérvek alapján meghozni döntéseinket. Így tudjuk a nehézségek ellenére - amennyire csak lehet - élvezni a mindennapokat. Van, akinek az ima segít, másoknak nyugtató zene hallgatása, egy romantikus film vagy könyv megnézése, elolvasása. Megint más akkor tud ellazulni, ha otthon beteszi kedvenc CD-jét, és kitombolja magát.

Napi fél óra

Pszichológusok szerint napi 30 perc szükséges ahhoz, hogy ráállítsuk magunkat a pozitív gondolatokra. A legjobb reggel, mielőtt elindul a nap. Ekkor kell megadni magunknak a pozitív lökést: "Minden feszültség, idegesség és nehézség ellenére, igenis jól fogom magam érezni. Kézbe veszem a dolgok irányítását, ahelyett, hogy a problémák magukkal ragadnának és legyűrnének." Legyenek szokásaink, amelyek kirángatják a rohanó hétköznapokból.

Érzékenyebbé váltunk

Nagyobb az elvárás velünk szemben, mint néhány évtizeddel korábban. Nagyanyáink korában elég volt, ha valaki jó háziasszony és felneveli a gyerekeket. Ma már ez nem elég: az a minimum, hogy az anya- és feleségszerepben tökéletesen megálljuk helyünket és persze a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon elvégezzük a munkánkat. Emellett elvárják még azt is, hogy tökéletesen karbantartsuk testünket, hogy mindig ápoltan és divatosan jelenjünk meg.

Ami nem történhet meg

Nem szabad elnyomni a negatív érzelmeket, pláne nem szabad lenyelni, visszafojtani a haragot, mert migrén, gyomorfekély, depresszió lesz a következménye. Elfojtás helyett tehát éljük meg negatív érzelmeinket is: tanulhatunk belőlük, jobban megismerhetjük saját magunkat.

A felismerés sokszor fájdalmas, de legalább megtapasztaljuk, mely helyzeteket kell elkerülnünk. Így egy bizonyos fokig sebezhetetlenné válunk. Eljön az a pont, amikor azt mondjuk: van ennél rosszabb is.

Miért válaszd a nordic walkingot?

Sokan szeretnének egészségesen élni és rendszeresen mozogni, de nem feltétlenül tudnak intenzív sportokat végezni. Számukra a nordic walking ideális választás: természetközeli, kíméli az ízületeket, mégis hatékonyan átmozgatja a testet, és egyre több futóversenyen is külön kategóriát kap ez a mozgásforma.

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?