Mi a jó alvás titka?
- Dátum: 2024.02.02., 16:32
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alvás, alváshiány, bal oldal, cukorbetegség, egészségügyi következmény, energiaraktár, esemény, idegrendszer, immunrendszer, kutatás, magánéleti problémák, pihenés, póz, reflux, stressz, vért pumpál
Mi a jó alvás titka? Az ideális hőmérséklet, a megfelelő matrac, egy kényelmes póz, esetleg más körülmények?
Az alvás nagyon fontos az idegrendszer, a szervezet megfelelő működéséhez. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet. Az alvás során töltjük fel szervezetünk energiaraktárait, ekkor dolgozzuk fel a minket ért eseményeket. A testi- és lelki egészséghez elengedhetetlen az elegendő mennyiségű pihentető alvás. Pihenésünk minőségét befolyásolják bizonyos körülmények, például az egészséges alvási szokások kialakítása, az alvás mennyisége, a matrac minősége, számít, mit eszünk vagy iszunk alvás előtt és természetesen a hálószoba hőmérséklete sem mindegy.

Szakemberek szerint a megfelelő alváshoz egyik elődleges szempont a hőmérséklet, ami a hálóhelyiség esetén 18-19°C vagy akörüli.
A test hőmérséklete alvás közben fokozatosan csökken, ezt pedig a hűvös szobahőmérséklet segíti, így könnyebb az elalvás és pihentetőbb az éjszaka.
Mi a helyzet a kisgyerekekkel?
A kisgyerekek esetében természetesen pár fokkal magasabb hőmérséklet az ideális, de ők sem igénylik a túlfűtött szobát, magas hőmérsékletet.
Sokan azt gondolják, hogy ha kisbaba érkezik, akkor nagy melegre van szükség, nehogy megfázzon, de ez tévedés. Ugyan néhány fokkal feljebb kell venni a hőmérsékletet, de a 18 és 20 °C közötti éjszakai hőmérséklet teljesen ideális a kisbabák számára is. Ami a legfontosabb, hogy a baba éjszaka a hőmérséklethez megfelelően fel legyen öltöztetve és be is legyen takarva, vagy adjunk rá hálózsákot.
A kisgyermekek túlhevülése megemelheti a hirtelen bölcsőhalál (SIDS) esélyét. A csecsemők még nem tudják olyan jól szabályozni a saját testhőmérsékletüket, mint a felnőttek.
Ha nehezen tudjuk eldönteni megfelelőek e a hőmérsékleti körülmények a kicsik számára, akkor alvás közben érintsük meg a gyermek tarkóját vagy hasát: ha a bőre forró vagy izzadt, akkor vegyünk le egy réteg ruhát róla.

Az alváshoz ideális hőmérséklet egészen pontosan a 18,3 °C, ezt pedig kutatók biológiai működésünkkel magyarázzák, így nem véletlen, hogy a forró nyári napokon sokan alvászavarokról számolnak be. A túl meleg vagy a túl hideg hálószoba megzavarhatja az alvást!
Mi történik, ha túl melegben alszunk?
A túl meleg hőmérsékletű hálószoba nyugtalan alváshoz vezethet, de már az elalvást megnehezítheti.
Az mindegy, hogy milyen pózban alszunk?
Nem igazán. Tanulmányok szerint a testhelyzetnek óriási jelentősége van, ugyanis nem mindegy, hogy a bal vagy a jobb oldalunkon alszunk-e. Az orvosok a bal oldalunkon való alvást javasolják, ugyanis így hatékonyabb a nyirokrendszer. Ha jobb oldalunkon alszunk, akkor ugyanez a szívünknek plusz energiabefektetéssel jár.
Ha jobb oldalunkon alszunk, utat engedünk a gyomorsav áramlásának a nyelőcsőbe, amely a legfőbb okozója a savas refluxnak.
Semmilyen krém, masszázs, olaj, fiatalító program vagy „csodashake”, fogyibogyó vagy étrendkiegészítő tabletta nem ér semmit a fiatalságunk és alakunk, fittségünk és egészségünk megőrzéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű pihentető alvás nélkül. Hiánya betegségek kialakulásához is vezethet.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?