Menü

Papírszínház

A Japán kamishibai szó, szószerinti fordítása színházi játék papírból. Egyszerűbben papírszínház. Tehát az eszköz Japánból származik. A VIII. században a vallási tanokat a papok tanmeséken keresztül hirdették, illetve próbálták átadni ezt a tudást a parasztság számára. Később ezeket a történeteket illusztrációval is ellátták, hogy könnyebben megértsék az emberek, illetve ezzel is érdekesebbé, izgalmasabbá téve a tanokat. Ezeket eleinte vászontekercsekre készítették, majd később papírlapokra, melyeket egy fakeretbe helyeztek. Ezzel megszületett a papírszínház.

Kezdetben a felnőtt lakosságnak szóltak a történetek. Tanokat adtak át, társadalmi problémákat vetettek fel ennek az eszköznek a segítségével. Eleinte szöveget nem tartalmaztak a lapok, de mikor felismerték ennek hiányát (ezzel is megkönnyítve az előadást) elkezdett rohamosan népszerűvé válni. Újabb lendületet adott az eszköz elterjedésének a harmincas évek gazdasági válsága. A munkanélkülivé vált emberek, a meséléssel próbáltak betevőhöz jutni. Biciklit béreltek, és a papírszínházzal járták az utakat, tereket. Eleinte kézzel készítették, festették meg a meséket. Szó szerint műalkotások voltak. Vagy már meglévő históriához készítettek illusztrációkat, vagy ők maguk találtak ki sztorikat.

Az 1950-es években hihetetlenül népszerű szórakozási forma volt, viszont a televízió megjelenése földbe tiporta. Azonban, a mai napig nem tűnt el nyomtalanul, hiszen olykor-olykor felkapottá válik. Nem csak Japánban, de világszerte ismertté és használt eszközzé vált ez a mesélési forma. Így jutott el hazánkba is. De mi is pontosan ez a rejtélyes fa doboz? A képek összessége egy történetet mesél el. A képek a teljes lapot betöltik és a közönség irányában állnak. Minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel. Hátoldalukon, fekete fehér apró képen jelenik meg a mesélőnek segítség képpen, hogy a hallgatók melyik illusztrációt látják.

A hozzá kapcsolódó szöveg, szintén a hátoldalon jelenik meg a mesélőnek. Nagy betűs, jól olvasható a rege szövege, és a lapok mozgatására vonatkozó ajánlások is itt kapnak helyet. A közönségnél a drámai elemet, a lapok cseréje, mozgatása jelenti. A kamishibai képei egymásra csúszva, egymást kiegészítve fokozatosan jelennek meg. Hol csak váltogatják a képek egymást, hol ki is egészítik, ezzel is fokozva az izgalmat. A bizonytalanságot, vagy feszültséget a lapok ide-oda mozgatásával is kifejezhetjük. Hirtelen mozgás esetén a meglepetésre helyezzük a hangsúlyt.

Az elbeszélést kiegészíthetjük, hangszerekkel, hanghatásokkal, zenével, bábokkal, illetve különféle eszközökkel. Csak a mi kreativitásunkon múlik, hogy mit vetünk be. A színházi kinézetet pedig maga a fa keret biztosítja. Ha a három „ajtót” kinyitjuk, akkor maga a színház és a színpad formája tárul elénk. Ma már több helyen is elérhetőek ezek az előadások. Gyakran rendeznek ilyen foglalkozásokat közösségi házakba, könyvtárba, vagy iskolákba.

Miért válasszuk ezt a mesélési formát a gyerekünk számára? Akár pedagógiai, foglalkoztató eszközként is működik, emellett kiváló gondolatébresztő, vitaindító, tanító és a közösségi értékek remek közvetítője lehet a gyerekek számára. Közösségi élményként is szolgál, hiszen osztályoknak, gyerekcsoportoknak adhatjuk át a történetet. A narrátor interaktív kapcsolatot tud kialakítani a hallgatósággal, sőt figyelnie is kell a közönség reakcióit és az alapján választja meg, vagy módosítja az előadásmódját. Ez a fajta történetmesélés, a gyerekek több érzékszervére egyszerre hat.

A verbálisan elhangzó szöveg megértését vizuálisan segítik a megjelenő képek. Számos kutatás bizonyította, hogy a kisgyermekek sokkal könnyebben befogadják a képi elemekkel támogatott információt, mintha csak elhangzana az adott szöveg. Sőt, saját érzelmeiket is sokszor könnyebben kifejezik ilyen módon. A papírszínház segítségével való narrálás következtében fejlődik a figyelmük, a szövegértésük, igényli a képzelőerejük használatát.

Na meg persze az érzelmi élményfeldolgozásban is nagy szerepe van. Ha azonban az otthonunk melegében szeretnénk élvezni, az is megoldható és egy remek családi élmény válhat belőle. A fakeret, és számtalan mese is megvásárolható a nagyközönség számára. Vannak egészen kicsiknek szóló illusztrált mondókák, mini történetek, de népmesék és nagyobbakat megcélzó, elgondolkodtató elbeszélések is.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia

Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.