Papírszínház
- Dátum: 2024.01.30., 07:35
- Nagyné Kohajda Wentholin Loretta
- képek:pexels.com
- mese, mesélés, papírszínház, történet
A Japán kamishibai szó, szószerinti fordítása színházi játék papírból. Egyszerűbben papírszínház. Tehát az eszköz Japánból származik. A VIII. században a vallási tanokat a papok tanmeséken keresztül hirdették, illetve próbálták átadni ezt a tudást a parasztság számára. Később ezeket a történeteket illusztrációval is ellátták, hogy könnyebben megértsék az emberek, illetve ezzel is érdekesebbé, izgalmasabbá téve a tanokat. Ezeket eleinte vászontekercsekre készítették, majd később papírlapokra, melyeket egy fakeretbe helyeztek. Ezzel megszületett a papírszínház.

Kezdetben a felnőtt lakosságnak szóltak a történetek. Tanokat adtak át, társadalmi problémákat vetettek fel ennek az eszköznek a segítségével. Eleinte szöveget nem tartalmaztak a lapok, de mikor felismerték ennek hiányát (ezzel is megkönnyítve az előadást) elkezdett rohamosan népszerűvé válni. Újabb lendületet adott az eszköz elterjedésének a harmincas évek gazdasági válsága. A munkanélkülivé vált emberek, a meséléssel próbáltak betevőhöz jutni. Biciklit béreltek, és a papírszínházzal járták az utakat, tereket. Eleinte kézzel készítették, festették meg a meséket. Szó szerint műalkotások voltak. Vagy már meglévő históriához készítettek illusztrációkat, vagy ők maguk találtak ki sztorikat.
Az 1950-es években hihetetlenül népszerű szórakozási forma volt, viszont a televízió megjelenése földbe tiporta. Azonban, a mai napig nem tűnt el nyomtalanul, hiszen olykor-olykor felkapottá válik. Nem csak Japánban, de világszerte ismertté és használt eszközzé vált ez a mesélési forma. Így jutott el hazánkba is. De mi is pontosan ez a rejtélyes fa doboz? A képek összessége egy történetet mesél el. A képek a teljes lapot betöltik és a közönség irányában állnak. Minden illusztráció a mese egy-egy elemét eleveníti fel. Hátoldalukon, fekete fehér apró képen jelenik meg a mesélőnek segítség képpen, hogy a hallgatók melyik illusztrációt látják.
A hozzá kapcsolódó szöveg, szintén a hátoldalon jelenik meg a mesélőnek. Nagy betűs, jól olvasható a rege szövege, és a lapok mozgatására vonatkozó ajánlások is itt kapnak helyet. A közönségnél a drámai elemet, a lapok cseréje, mozgatása jelenti. A kamishibai képei egymásra csúszva, egymást kiegészítve fokozatosan jelennek meg. Hol csak váltogatják a képek egymást, hol ki is egészítik, ezzel is fokozva az izgalmat. A bizonytalanságot, vagy feszültséget a lapok ide-oda mozgatásával is kifejezhetjük. Hirtelen mozgás esetén a meglepetésre helyezzük a hangsúlyt.
Az elbeszélést kiegészíthetjük, hangszerekkel, hanghatásokkal, zenével, bábokkal, illetve különféle eszközökkel. Csak a mi kreativitásunkon múlik, hogy mit vetünk be. A színházi kinézetet pedig maga a fa keret biztosítja. Ha a három „ajtót” kinyitjuk, akkor maga a színház és a színpad formája tárul elénk. Ma már több helyen is elérhetőek ezek az előadások. Gyakran rendeznek ilyen foglalkozásokat közösségi házakba, könyvtárba, vagy iskolákba.

Miért válasszuk ezt a mesélési formát a gyerekünk számára? Akár pedagógiai, foglalkoztató eszközként is működik, emellett kiváló gondolatébresztő, vitaindító, tanító és a közösségi értékek remek közvetítője lehet a gyerekek számára. Közösségi élményként is szolgál, hiszen osztályoknak, gyerekcsoportoknak adhatjuk át a történetet. A narrátor interaktív kapcsolatot tud kialakítani a hallgatósággal, sőt figyelnie is kell a közönség reakcióit és az alapján választja meg, vagy módosítja az előadásmódját. Ez a fajta történetmesélés, a gyerekek több érzékszervére egyszerre hat.
A verbálisan elhangzó szöveg megértését vizuálisan segítik a megjelenő képek. Számos kutatás bizonyította, hogy a kisgyermekek sokkal könnyebben befogadják a képi elemekkel támogatott információt, mintha csak elhangzana az adott szöveg. Sőt, saját érzelmeiket is sokszor könnyebben kifejezik ilyen módon. A papírszínház segítségével való narrálás következtében fejlődik a figyelmük, a szövegértésük, igényli a képzelőerejük használatát.
Na meg persze az érzelmi élményfeldolgozásban is nagy szerepe van. Ha azonban az otthonunk melegében szeretnénk élvezni, az is megoldható és egy remek családi élmény válhat belőle. A fakeret, és számtalan mese is megvásárolható a nagyközönség számára. Vannak egészen kicsiknek szóló illusztrált mondókák, mini történetek, de népmesék és nagyobbakat megcélzó, elgondolkodtató elbeszélések is.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat
Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.