Paranoia tünetei és kezelése
- Dátum: 2023.12.25., 17:51
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkohol, B12, betegség, biológia, érzékenység, kábítószer, paranoid, skizofrénia, személyiség
A paranoid zavar vezető tünete a jól rendszerezett, sokszor gondosan kidolgozott téveszmék ill. téveszmerendszerek fennállása, melyek között belső logika érvényesül, és amelyek igazság tartalmában, valóságosságában a személy megingathatatlanul hisz. Ezek a téveszmék sohasem bizarrak, emiatt gyakran hihetőnek tűnnek, annál is inkább, mert a betegek sokszor magas érzelmi hőfokon, nagy meggyőző erővel hangoztatják kóros gondolataikat.
A nyílt ellentmondás, a "leleplezés" néha heves indulatot, dühreakciót válthat ki. A betegek hangulata egyébként szinkronban van a téveszmék tartalmával: szerelmi tébolyban, nagyzásos téveszmék hatására akár eufórikus, míg pl. "üldözési mániában" szorongó, feszült, sokszor depresszív. A paranoiában szenvedő beteg személyisége többnyire alapvetően rendezett, szociális szerepeit jól ellátja, intellektuális és szakmai teljesítőképessége általában egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érintett.
Köznapi szóhasználattal "paranoid", "parázik" az, aki makacsul meg van győződve arról, hogy üldözik, vagy valamilyen módon "valakik" ellene törnek, ez a meggyőződése azonban nem helytálló. Fontos tudnunk, hogy szélsőséges körülmények (pl. gazdasági, szociális válság, kisebbségbe, izolációba kerülni, külföldi környezet, stb.) hatására teljesen egészséges emberek is mutathatnak úgynevezett paranoid reakciót, vagyis indokolatlanul gyanakvóak, bizalmatlanok lehetnek környezetükkel szemben.
Ez azonban átmeneti és nem túl szélsőséges reakció. Az általános szóhasználatban a "paranoid" kifejezés az üldöztetéses téveszméket jelenti, azonban ez megtévesztő, ugyanis a paranoid zavarok többek között nagyzásos, testi, erotomán (az a téveszme hogy valaki szerelmes belé) témájúak is lehetnek, tehát nem korlátozódnak az üldöztetés és a féltékenység tematikájára.
A paranoia viszonylag ritka betegség, becsült előfordulási gyakorisága kb. 0,025-0,03%. Összehasonlításként említeném a szkizofrénia jóval magasabb előfordulási gyakoriságát, mely betegségben a lakosság kb. 1%-a szenved. A férfiakkal szemben a nők kissé nagyobb arányban betegszenek meg. A betegség többnyire a negyvenes életévekben kezdődik, de 18-tól akár a 90. életévig is megjelenhet. Egyes demográfiai adatok szerint emigránsok és alacsony jövedelmű rétegek körében összefüggés lehet a betegség gyakoribb előfordulásával.
A biológiai elmélet szerint megerősíti a biológiai faktorok szerepét, hogy bizonyos agyi területek (limbikus rendszer, törzsdúcok) károsodása ill. betegsége esetén (pl. tumorok, bizonyos epilepsziák, Alzheimer típusú szellemi leépülés) paranoid tünetek jelentkezhetnek. Ezen kívül hormonális betegségek, B12-vitamin és folsavhiányos állapotok is járhatnak paranoid tünetek jelentkezésével.
Biológiai okok szerepét erősíti az is, hogy érzékszervi károsodás talaján (pl. súlyos halláscsökkenés) amikor is a környezeti ingerek feldolgozása károsodik, paranoid állapotok megjelenése szintén előfordulhat. Alkohol és kábítószer használat szintén valószínűsítheti a betegség kialakulását.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.