Menü

Mit kezdjünk a karácsonyi depresszióval?

A klasszikusan családi téli ünnepek közeledtével rosszabb pszichés állapotba kerülhetnek azok, akik élethelyzetük, magányuk, téli depressziójuk vagy más ok miatt amúgy is hangulati válságban vannak.

Bár a konkrét számok ezt nem támasztják alá, közkeletű az a hiedelem, hogy a családok ünnepeként ismert karácsony táján több öngyilkosság fordul elő, mint az év más szakaszaiban. Azokat féltjük leginkább, akik magányosak, nem várhatnak senkitől és nem is tudnak adni senkinek szeretetet, ajándékot, jó szót, ráadásul betegek vagy az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élnek. A köztudatban úgy él, hogy ilyen élethelyzetben a karácsony olyan megpróbáltatás, amely akár az öngyilkosság gondolatáig is eljuttathatja az érintetteket. A statisztika azonban nem ezt mutatja: a kimutatások szerint nem ilyentájt, inkább a késő tavaszi, nyári időszakban szaporodik meg a befejezett öngyilkosságok száma.

Mit tehetünk a karácsonyi depresszió ellen?

Az ünnepet és az ahhoz kapcsolódó szabadnapokat tudatosan használjuk ki arra, hogy örömöt szerezzünk – magunknak is, másoknak is. Nemcsak a klasszikus karácsonyi forgatókönyv alapján lehet eltölteni ezeket a napokat, hanem rendhagyó módon is, ha úgy érezzük, feltöltődésre van szükségünk.

Figyeljünk önmagunkra, szervezzünk örömszerző programot, tevékenységet, bármit, amire a hétköznapokon nincs időnk vagy lehetőségünk. Ez lehet színház, koncert, fürdő, kirándulás, séta vagy akár csak otthoni, egyszerű, kényelmes kikapcsolódás, zenehallgatás vagy olvasás is.

A szakemberek különösen hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások rosszkedvét, magányát és megpróbálnak segíteni azon. Mindenki családjában, szomszédságában, ismerősei között van, akin kipróbálhatja: tényleg jobb, vagy legalább olyan jó adni, mint kapni, odafigyelést, jó szót, kedvességet, segítséget. Ha pedig nem sikerül saját erőből kikecmeregni a hangulati válságból, jobb kedvre derülni, kipihenni magunkat, akkor ne restelljünk másokhoz fordulni.

Amennyiben lehangoltnak érezzük magunkat hosszabb időn át, kilátástalannak érezzük a helyzetünket, esetleg öngyilkossági fantáziák, késztetések jelennek meg, fontos, hogy szakszerű segítséget kapjunk. Keressük fel azt személyt a családunkban, baráti közegünkben, akiben bízunk és akitől tudunk segítséget kérni, vagy forduljunk egyenesen pszichológushoz, pszichiáterhez.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”

Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.