Menü

Mit kezdjünk a karácsonyi depresszióval?

A klasszikusan családi téli ünnepek közeledtével rosszabb pszichés állapotba kerülhetnek azok, akik élethelyzetük, magányuk, téli depressziójuk vagy más ok miatt amúgy is hangulati válságban vannak.

Bár a konkrét számok ezt nem támasztják alá, közkeletű az a hiedelem, hogy a családok ünnepeként ismert karácsony táján több öngyilkosság fordul elő, mint az év más szakaszaiban. Azokat féltjük leginkább, akik magányosak, nem várhatnak senkitől és nem is tudnak adni senkinek szeretetet, ajándékot, jó szót, ráadásul betegek vagy az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élnek. A köztudatban úgy él, hogy ilyen élethelyzetben a karácsony olyan megpróbáltatás, amely akár az öngyilkosság gondolatáig is eljuttathatja az érintetteket. A statisztika azonban nem ezt mutatja: a kimutatások szerint nem ilyentájt, inkább a késő tavaszi, nyári időszakban szaporodik meg a befejezett öngyilkosságok száma.

Mit tehetünk a karácsonyi depresszió ellen?

Az ünnepet és az ahhoz kapcsolódó szabadnapokat tudatosan használjuk ki arra, hogy örömöt szerezzünk – magunknak is, másoknak is. Nemcsak a klasszikus karácsonyi forgatókönyv alapján lehet eltölteni ezeket a napokat, hanem rendhagyó módon is, ha úgy érezzük, feltöltődésre van szükségünk.

Figyeljünk önmagunkra, szervezzünk örömszerző programot, tevékenységet, bármit, amire a hétköznapokon nincs időnk vagy lehetőségünk. Ez lehet színház, koncert, fürdő, kirándulás, séta vagy akár csak otthoni, egyszerű, kényelmes kikapcsolódás, zenehallgatás vagy olvasás is.

A szakemberek különösen hatékony kedélyjavítónak tartják, ha a magánytól és az idült rosszkedvtől szenvedők észreveszik mások rosszkedvét, magányát és megpróbálnak segíteni azon. Mindenki családjában, szomszédságában, ismerősei között van, akin kipróbálhatja: tényleg jobb, vagy legalább olyan jó adni, mint kapni, odafigyelést, jó szót, kedvességet, segítséget. Ha pedig nem sikerül saját erőből kikecmeregni a hangulati válságból, jobb kedvre derülni, kipihenni magunkat, akkor ne restelljünk másokhoz fordulni.

Amennyiben lehangoltnak érezzük magunkat hosszabb időn át, kilátástalannak érezzük a helyzetünket, esetleg öngyilkossági fantáziák, késztetések jelennek meg, fontos, hogy szakszerű segítséget kapjunk. Keressük fel azt személyt a családunkban, baráti közegünkben, akiben bízunk és akitől tudunk segítséget kérni, vagy forduljunk egyenesen pszichológushoz, pszichiáterhez.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.