Vegyük észre időben! Ezek a stroke előjelei és tünetei
- Dátum: 2023.11.20., 07:46
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agy, agyvérzés, betegség, fàjdalom, fejfájás, mozgás, stroke, szédülés, tünet
Szélütés, gutaütés: évszázadok óta velünk élő szavak, amelyek az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, amelyet a köznyelv egyébként tévesen agyvérzésnek hív. A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában. Éves viszonylatban 1,4 millió halálesetet regisztrálnak, de hogyan ismerhető fel időben és melyek a hirtelen kialakuló tünetek?
A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A stroke jelentése nem más, mint agyi érkatasztrófa.
A stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszú távú, sőt, maradandó agykárosodást is okozhat, ami felnőttkori rokkantsággal járhat, egyes szervek (mozgásszervek, beszéd) funkcióvesztését okozhatja.
A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját.
A stroke jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen alakul ki, tünetei egyik pillanatról a másikra csapnak le a betegség áldozatára, innen erednek a stroke népies elnevezései is, a szélütés vagy a gutaütés.
Életkortól függetlenül bárkinél megjelenhet, de körülbelül az 50. életév betöltését követően emelkedik meg a stroke-os esetek száma.
A stroke tünetei lehetnek:
féloldali végtaggyengeség,
féloldali bénulás,
hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés,
mozgási zavarok,
átmeneti látásvesztés az egyik szemen,
kettős látás,
látótérkiesés,
beszédértési zavarok,
szóformálási nehézségek,
zavartság,
szédülés,
erős fejfájás,
hirtelen fellépő eszméletvesztés.
A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást.
Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.
Akinek az egyenes ági rokonai között volt már stroke-ot elszenvedett személy, annak szintén ajánlott nagyobb figyelmet fordítania a megelőzésre.
A stroke kockázatát befolyásoló tényezők:
magas vérnyomás,
dohányzás,
cukorbetegség,
szívritmus zavarok, szívbetegségek,
kóros vérzsírok,
mozgásszegény életmód, elhízás.
Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez,
hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére.
A tünetek kezdetétől számított négy–öt órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható
A köznyelvben az agyvérzést és a stroke-ot sokszor azonos jelentéstartalommal ruházzák fel, azonban nem pontosan ugyanazt jelenti a két betegségmegnevezés. A stroke egy gyűjtőkifejezés, ugyanis az agyi érkatasztrófa számos módon megnyilvánulhat. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban – ezt az állapotot nevezzük agyvérzésnek.
Mit jelent az úszófül és mely tünetekkel jár?
![](/data/image/150x200/2024/07/25/1420-cikkemhez-kep2.jpg)
A strandolás kellemetlen velejárója lehet a füldugulás, fülfájás, különösen gyermekek és fiatalok körében fordul elő gyakran. Mit jelent az úszófül, s vajon összefügg a strandolással? Mitől fáj a fülünk úszás után, s miért a gyerekek és fiatalok leginkább érintettek ebben?
Napégés után…
![](/data/image/150x200/2024/07/24/1419-cikkemhez-kep1.jpg)
A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.
Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!
![](/data/image/150x200/2024/07/24/14018-cikkemhez-kep1.jpg)
Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.
Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?
![](/data/image/150x200/2024/07/21/pexels-pixabay-461593.jpg)
Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.
Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes
![](/data/image/150x200/2024/07/20/pexels-cottonbro-3951615.jpg)
A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.