Vegyük észre időben! Ezek a stroke előjelei és tünetei

Szélütés, gutaütés: évszázadok óta velünk élő szavak, amelyek az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, amelyet a köznyelv egyébként tévesen agyvérzésnek hív. A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség Európában. Éves viszonylatban 1,4 millió halálesetet regisztrálnak, de hogyan ismerhető fel időben és melyek a hirtelen kialakuló tünetek?

A civilizációs ártalmak által befolyásolt népbetegségek közül a legtöbb maradandó károsodást a stroke okozza. A stroke jelentése nem más, mint agyi érkatasztrófa.

A stroke akkor alakul ki, amikor az agy valamely területén a vérellátás olyan szinten leromlik, hogy ez a környező sejtek pusztulásához vezet, ezzel hosszú távú, sőt, maradandó agykárosodást is okozhat, ami felnőttkori rokkantsággal járhat, egyes szervek (mozgásszervek, beszéd) funkcióvesztését okozhatja.

A kényelmesebb életmód is hozzájárul népbetegségek kialakulásához, amelyek listáján a szívinfarktust követően az agyi infarktus, a stroke okozza a legtöbb halálesetet és ez vezeti a tartós rokkantságot okozó megbetegedések listáját.

A stroke jellegzetes tulajdonsága, hogy hirtelen alakul ki, tünetei egyik pillanatról a másikra csapnak le a betegség áldozatára, innen erednek a stroke népies elnevezései is, a szélütés vagy a gutaütés.

Életkortól függetlenül bárkinél megjelenhet, de körülbelül az 50. életév betöltését követően emelkedik meg a stroke-os esetek száma.

A stroke tünetei lehetnek:

féloldali végtaggyengeség,

féloldali bénulás,

hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés,

mozgási zavarok,

átmeneti látásvesztés az egyik szemen,

kettős látás,

látótérkiesés,

beszédértési zavarok,

szóformálási nehézségek,

zavartság,

szédülés,

erős fejfájás,

hirtelen fellépő eszméletvesztés.

A legtöbb tünetet maga a beteg is észreveszi, de van olyan eset, amikor a környezetnek kell odafigyelnie. Ha ugyanis a stroke-ban a jobb agyfélteke egy bizonyos része érintett, akkor eltűnik az érintett személyek úgynevezett betegségbelátása, vagyis egyszerűen nem veszik észre magukon a súlyos tüneteket, akár például a féloldali bénulást.

Számos, életmóddal összefüggő rizikófaktor növeli a stroke kialakulásának veszélyét, így például az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás.

Akinek az egyenes ági rokonai között volt már stroke-ot elszenvedett személy, annak szintén ajánlott nagyobb figyelmet fordítania a megelőzésre.

A stroke kockázatát befolyásoló tényezők:

magas vérnyomás,

dohányzás,

cukorbetegség,

szívritmus zavarok, szívbetegségek,

kóros vérzsírok,

mozgásszegény életmód, elhízás.

Az első gyanús jelnél mentőt kell hívni a stroke betegekhez,

hogy legyen esély a maradandó károsodás elkerülésére.

A tünetek kezdetétől számított négy–öt órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható

A köznyelvben az agyvérzést és a stroke-ot sokszor azonos jelentéstartalommal ruházzák fel, azonban nem pontosan ugyanazt jelenti a két betegségmegnevezés. A stroke egy gyűjtőkifejezés, ugyanis az agyi érkatasztrófa számos módon megnyilvánulhat. Gyakoribb esetben a stroke vértelen, nem jár bevérzéssel, máskor egy elpattant ér vérömlenyt okozhat az agyban – ezt az állapotot nevezzük agyvérzésnek.