Menü

Mit nevezünk kajakómának?

Egy kiadós evészet után gyakran érezzük magunkat fáradtnak, erőtlennek, enerváltnak, álmosnak, a köznyelv ezt kajakómának nevezi, ám kevesen tudják, hogy valójában ilyenkor milyen folyamatok zajlanak a szervezetünkben. Miért sújt le ránk a kajakóma, és mit tehetünk ellene?

Egy kiadósabb ebéd vagy vacsora utáni energiahiány érzését már mindannyian megtapasztaltuk, szinte ágynak esünk egy vasárnapi ebéd után, pedig ez lehetne másképp is.

A megoldást nem a bőséges ebéd utáni erős presszókávé jelenti, a kávé ugyanis ahelyett, hogy segítene, akár még tovább ronthatja a helyzetet.

Kajakóma sajnos a munkahelyünkön is jelentkezhet egy finomabb és kicsit bővebb ebéd elfogyasztása után, főleg, ha a menü után még egy névnapozás vagy szülinapozás is befigyel süteményhegyek, cukros üdítők kíséretében. Ebben az esetben tényleg meg kell küzdeni az álmossággal.

Hogy is van a vicces mondás? Az élet küzdelem, délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal, talán ebben van is valami.

Ahhoz, hogy megpróbálhassunk tenni ellene, érdemes megismerni azt, mi okozza a szervezetünkben ezt az étkezés utáni érzést.

A fő felelőse ennek az állapotnak bizony a boldogsághormon, mely többek között az alvás-ébrenlét ciklusért is felel. Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg és ezek az ételek a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal – például tésztákkal, cukros italokkal, süteményekkel, édességekkel, kekszekkel elősegítik a triptofán gyorsabb felszívódását és az agyba való bejutását. Ettől érezzük azt, hogy álmosak vagyunk, fáradtak, s mivel a reggelit sokan kihagyják és inkább ebédre, sőt vacsorára esznek többet, így ezeknél az étkezéseknél figyelhető meg leginkább a jelenség.

A másik magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb, ettől a hormontól vagyunk éberebbek, ez délután és este már lecsökken, s elhozza a kajakóma tüneteit.

Ezeken a hormonokon kívül más is ludas a dologban…

Amikor étkezünk, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek extra energiával dolgoznak. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe, ettől pedig szintén fáradtak érezzük magunkat.

Az sem mindegy az adott étkezés mennyire dobja meg a vércukorszintünket, majd utána mennyire esik le. Minél cukrosabb ételt fogyasztunk, annál annál gyorsabban esik le a vércukorszint utána, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezhetjük magunkat.

Mivel tudjuk elkerülni a fent említett kajakómát és az azzal járó tüneteket?

Elsősorban változatos és egészséges étrend, lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, amelyek egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, így az lassabban is esik vissza.

Kiadós séták, mozgás, mellyel kicsit „ledolgozható” a kajakóma és a megterhelő étkezések utáni esetleges pluszsúly. Az étkezések mértékének visszaszorítása is segít, „a mérték az érték”, szokás mondani.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.