Menü

Mit nevezünk kajakómának?

Egy kiadós evészet után gyakran érezzük magunkat fáradtnak, erőtlennek, enerváltnak, álmosnak, a köznyelv ezt kajakómának nevezi, ám kevesen tudják, hogy valójában ilyenkor milyen folyamatok zajlanak a szervezetünkben. Miért sújt le ránk a kajakóma, és mit tehetünk ellene?

Egy kiadósabb ebéd vagy vacsora utáni energiahiány érzését már mindannyian megtapasztaltuk, szinte ágynak esünk egy vasárnapi ebéd után, pedig ez lehetne másképp is.

A megoldást nem a bőséges ebéd utáni erős presszókávé jelenti, a kávé ugyanis ahelyett, hogy segítene, akár még tovább ronthatja a helyzetet.

Kajakóma sajnos a munkahelyünkön is jelentkezhet egy finomabb és kicsit bővebb ebéd elfogyasztása után, főleg, ha a menü után még egy névnapozás vagy szülinapozás is befigyel süteményhegyek, cukros üdítők kíséretében. Ebben az esetben tényleg meg kell küzdeni az álmossággal.

Hogy is van a vicces mondás? Az élet küzdelem, délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal, talán ebben van is valami.

Ahhoz, hogy megpróbálhassunk tenni ellene, érdemes megismerni azt, mi okozza a szervezetünkben ezt az étkezés utáni érzést.

A fő felelőse ennek az állapotnak bizony a boldogsághormon, mely többek között az alvás-ébrenlét ciklusért is felel. Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg és ezek az ételek a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal – például tésztákkal, cukros italokkal, süteményekkel, édességekkel, kekszekkel elősegítik a triptofán gyorsabb felszívódását és az agyba való bejutását. Ettől érezzük azt, hogy álmosak vagyunk, fáradtak, s mivel a reggelit sokan kihagyják és inkább ebédre, sőt vacsorára esznek többet, így ezeknél az étkezéseknél figyelhető meg leginkább a jelenség.

A másik magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb, ettől a hormontól vagyunk éberebbek, ez délután és este már lecsökken, s elhozza a kajakóma tüneteit.

Ezeken a hormonokon kívül más is ludas a dologban…

Amikor étkezünk, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek extra energiával dolgoznak. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe, ettől pedig szintén fáradtak érezzük magunkat.

Az sem mindegy az adott étkezés mennyire dobja meg a vércukorszintünket, majd utána mennyire esik le. Minél cukrosabb ételt fogyasztunk, annál annál gyorsabban esik le a vércukorszint utána, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezhetjük magunkat.

Mivel tudjuk elkerülni a fent említett kajakómát és az azzal járó tüneteket?

Elsősorban változatos és egészséges étrend, lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, amelyek egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, így az lassabban is esik vissza.

Kiadós séták, mozgás, mellyel kicsit „ledolgozható” a kajakóma és a megterhelő étkezések utáni esetleges pluszsúly. Az étkezések mértékének visszaszorítása is segít, „a mérték az érték”, szokás mondani.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?