Menü

Miért jó a hialuronsav?

Van, aki kapszula formájában szedi, más a folyadékra esküszik, léteznek italporok is, vajon mit tud a hilauronsav, miért keressük és mennyit kell belőle fogyasztanunk?

Hyaluronsav. Vagy hialuronsav. Írják ezt szót „y” - nal és „i” betűvel is és hirtelen nem is mindig tudom kimondani. Beletörik a nyelvem, pedig elég sokszor elhangzik a reklámokban. Egy jól eladható holmi remek marketingfogással, vagy valóban szükséges és fontos étrend-kiegészítő?

Sokan használnak manapság hialuronsavat tartalmazó krémeket vagy étrend-kiegészítőket a bőr szépségének a megőrzése érdekében vagy akár ízületi problémák miatt.

Sportolóként én is fogyasztottam már, illetve a bőrnek is szüksége van rá.

A hialuron egyik erőssége, hogy kisimítja a bőrt, rugalmassá teszi, emellett pedig a nedvességmegtartásért is felel és gyulladáscsökkentő hatású, antioxidáns tulajdonságú. Nemcsak fokozza a bőr saját nedvességmegtartó képességét, de a bőr természetes védőrétegét is erősíti, képes a bőröregedést okozó szabadgyökökkel harcolni. Igazi jolly joker!

Mit tud még a bőrápoláson kívül?

A hialuronsav a térdfájdalmakon is segít, több területen is sikerrel alkalmazzák, például a reumatológiában, az ortopédiában és sportorvoslásban.

Ha kerülni szeretnénk a szintetikus szereket, tablettákat, akkor természetes formában is bevihetjük a szervezetünkbe, remek természetes forrása a csontleves, így ezért az étrendünkbe illesztett több csontleves automatikusan növeli a hyaluronsav bevitelünket is, ezzel máris sikerrel beépítettük az étrendünkbe.

Hogyan válasszunk hialuronos terméket?

Nos a bőrápolásban nem nehéz alkalmazni, hiszen a hialuronok nagyon népszerű összetevők, és ma már sok kozmetikai termékben, krémekben, szérumokban is megtalálhatóak, használhatjuk reggel és este, napközben, tulajdonképpen bármikor.

Nem csodaszer, nem fogja eltüntetni az összes ráncot, viszont fantasztikusan feltölti a bőrünket, és puhább, rugalmasabb bőrt eredményez. Nem a reklám helye, de a hialuronsavat érdemes kiegészíteni kollagén bevitelével a szervezetben ezzel is fokozva a hatékonyságot!

Hogyan segít az ízületi problémákon?

Ízületi fájdalom bármelyik életkorban jelentkezhet, érinthet így például sportoló fiatalokat is éppúgy, mint idős betegeket. Erre is javallott a hialuronsav, kollagén bevitele.

Mennyi kell belőlük naponta?

A javasolt kollagén mennyiséget életkor szerint határozzák meg:

18-30 éves korunk között 5 grammra, 31-50 éves korunk között 10 grammra van szükségünk, míg 50 éves kor felett 15 gramm az ajánlott napi adagunk.

Hialuronból egy 18 éves, átlagos testfelépítésű felnőttnek 50 mg szedése ajánlott naponta, ám ha 30-40 éves korunk körül, illetve az után akár ennek a dupláját is nyugodtan magunkhoz vehetjük – azaz a 100 mg-ot.

Összegezve tehát mind a kollagén, mind a hialuronsav belülről történő pótlása (ételek, étrendkiegészítők), illetve kívülről való alkalmazása (kozmetikumok, krémek) elengedhetetlen. Míg a kollagén belülről, a sejtek belsejéből erősíti és fogja össze mindezeket, addig a hialuronsav a sejtek között, vagy kívülről hidratálja, tartja rugalmasan, nedvesen és feszesen a szöveteket.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.