Menü

Miért jó a hialuronsav?

Van, aki kapszula formájában szedi, más a folyadékra esküszik, léteznek italporok is, vajon mit tud a hilauronsav, miért keressük és mennyit kell belőle fogyasztanunk?

Hyaluronsav. Vagy hialuronsav. Írják ezt szót „y” - nal és „i” betűvel is és hirtelen nem is mindig tudom kimondani. Beletörik a nyelvem, pedig elég sokszor elhangzik a reklámokban. Egy jól eladható holmi remek marketingfogással, vagy valóban szükséges és fontos étrend-kiegészítő?

Sokan használnak manapság hialuronsavat tartalmazó krémeket vagy étrend-kiegészítőket a bőr szépségének a megőrzése érdekében vagy akár ízületi problémák miatt.

Sportolóként én is fogyasztottam már, illetve a bőrnek is szüksége van rá.

A hialuron egyik erőssége, hogy kisimítja a bőrt, rugalmassá teszi, emellett pedig a nedvességmegtartásért is felel és gyulladáscsökkentő hatású, antioxidáns tulajdonságú. Nemcsak fokozza a bőr saját nedvességmegtartó képességét, de a bőr természetes védőrétegét is erősíti, képes a bőröregedést okozó szabadgyökökkel harcolni. Igazi jolly joker!

Mit tud még a bőrápoláson kívül?

A hialuronsav a térdfájdalmakon is segít, több területen is sikerrel alkalmazzák, például a reumatológiában, az ortopédiában és sportorvoslásban.

Ha kerülni szeretnénk a szintetikus szereket, tablettákat, akkor természetes formában is bevihetjük a szervezetünkbe, remek természetes forrása a csontleves, így ezért az étrendünkbe illesztett több csontleves automatikusan növeli a hyaluronsav bevitelünket is, ezzel máris sikerrel beépítettük az étrendünkbe.

Hogyan válasszunk hialuronos terméket?

Nos a bőrápolásban nem nehéz alkalmazni, hiszen a hialuronok nagyon népszerű összetevők, és ma már sok kozmetikai termékben, krémekben, szérumokban is megtalálhatóak, használhatjuk reggel és este, napközben, tulajdonképpen bármikor.

Nem csodaszer, nem fogja eltüntetni az összes ráncot, viszont fantasztikusan feltölti a bőrünket, és puhább, rugalmasabb bőrt eredményez. Nem a reklám helye, de a hialuronsavat érdemes kiegészíteni kollagén bevitelével a szervezetben ezzel is fokozva a hatékonyságot!

Hogyan segít az ízületi problémákon?

Ízületi fájdalom bármelyik életkorban jelentkezhet, érinthet így például sportoló fiatalokat is éppúgy, mint idős betegeket. Erre is javallott a hialuronsav, kollagén bevitele.

Mennyi kell belőlük naponta?

A javasolt kollagén mennyiséget életkor szerint határozzák meg:

18-30 éves korunk között 5 grammra, 31-50 éves korunk között 10 grammra van szükségünk, míg 50 éves kor felett 15 gramm az ajánlott napi adagunk.

Hialuronból egy 18 éves, átlagos testfelépítésű felnőttnek 50 mg szedése ajánlott naponta, ám ha 30-40 éves korunk körül, illetve az után akár ennek a dupláját is nyugodtan magunkhoz vehetjük – azaz a 100 mg-ot.

Összegezve tehát mind a kollagén, mind a hialuronsav belülről történő pótlása (ételek, étrendkiegészítők), illetve kívülről való alkalmazása (kozmetikumok, krémek) elengedhetetlen. Míg a kollagén belülről, a sejtek belsejéből erősíti és fogja össze mindezeket, addig a hialuronsav a sejtek között, vagy kívülről hidratálja, tartja rugalmasan, nedvesen és feszesen a szöveteket.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.