Az orrsövényferdülésről röviden

Az orrsövényferdülés egy összefoglaló kifejezés, ami ennek a területnek az aszimmetrikusságára, különböző formájú és mértékű deformitásaira utal. Az esetek döntő többségében ennek fejlődésbeli okai vannak, előfordul viszont, amikor valamilyen orrot ért baleset következtében alakul ki a probléma.

Bizonyos esetben ez olyan méreteket ölthet, ami kellemetlen panaszok, esetleg betegségek kialakulásához vezethet. Ilyenek többek között a nehezített orrlégzés, az orrdugulás vagy a krónikus légúti gyulladások is.

Előfordulása, okai

Nagyon gyakori jelenségről van szó, egyes becslések szerint akár a népesség kétharmada is érintett lehet ilyen-olyan mértékű orrsövényferdülésben. A nemi megoszlás tekintetében a férfiak vannak valamivel nagyobb többségben.

Az okokat illetően a balesetből, sérülésekből származó panaszok nem igényelnek részletes magyarázatot. Az orr fejlődésének rendellenességeiről viszont már érdemes bővebben is beszélni.

A nyálkahártyával fedett orrsövény két részre osztja az orrüreget. Elülső része porcos, míg hátsó része csontos elemekből épül fel. Ezeknek az elemeknek a fejlődése már magzati korban elkezdődik. Sokunknál előfordul azonban, hogy az orr csontos, szilárd alapja és oldalsó része nem fejlődik olyan gyorsan, mint az orrsövény. Ez oda vezet, hogy a gyorsabban növő orrsövény nem fér el az orrüregben és különböző irányokba, oldalra vagy lefelé kitér, elhajlik. Mivel a porcos rész jóval rugalmasabb, ezért a deformitások leginkább itt jelentkeznek.

Tünetek

Az orrsövényferdülés – annak mértékétől függően – többféle tünetet eredményezhet. A legtöbb esetben tünetmentes marad, legfeljebb esztétikai ( az esetek döntő többségében, a traumás eredetű orrsövényferdüléseket leszámítva a külső orrváz nem ferde, akár jelentősebb orrsövény ferdülés mellett sem, így nem jelent esztétikai problémát ) problémát okoz.

Súlyosabb formája már komolyabb panaszokat válthat ki. A nagyobb egyenetlenségek révén megváltozik az orrlégzés megfelelő szellőzése. Oldalirányú ferdeség esetén az egyik orrjárat túl szűkké, a másik túl tággá válhat. Ennek lehet a következménye többek között orrfolyás, fejfájás, az orrmelléküregek gyulladása, visszatérő középfülgyulladás, hallásromlás. Kezeletlenség esetén horkolás is kialakulhat.

Diagnózisa

A diagnózis felállítását a problémás terület megtekintésén, valamint a beteg panaszainak megismerésén kívül bizonyos vizsgálatok is segítik. Ezek közül a legfontosabb az orrtükrözés. Ennek endoszkópos változatával az orrüreg hátsó részei is feltérképezhetők. Hasznos lehet bizonyos esetekben még CT- vagy MR-vizsgálat is az orrüregről és az orrmelléküregről, erről szintén a szakorvos dönt.

Kezelése

Az orrsövényferdülés kezelésére konzervatív eljárás nem alkalmazható, kizárólag műtéttel szüntethető meg a probléma. A beavatkozásra a fül-orr-gégész tesz javaslatot. Mindenképpen indokolt átesni rajta, ha az orrsövényferdülés révén a fentebb említett panaszok krónikussá válnak. A beteg és az orvos – az orvos szakvéleménye és javaslata alapján – közösen dönthetnek arról, hogy a műtét helyi érzéstelenítés vagy altatás mellett történjen.

Az eljárás rendszerint az érzéstelenítő folyadék befecskendezésével kezdődik, amit a porchártya és a porclemez közé juttatnak be. Ez abban is segít, hogy a lágyrészek gyorsan és kíméletesen leválaszthatók legyenek az orrsövényről. Amikor az orrsövény csontos-porcos része szabaddá válik, az orvos a középvonalba, egyenes állásba helyezi azt. Ha szükséges, bizonyos méretű darabokat el is távolíthat belőle.