Menü

Terhesség alatti tünetek 10 héten keresztül

Egy édesanya teste számos változáson megy keresztül a terhesség alatt, kezdve az első trimeszter során tapasztalható mellérzékenységtől a harmadik trimeszterben csúcsosodó hátfájdalomig. Hogy könnyebb legyen felkészülni rájuk, megmutatjuk, pontosan milyen panaszokra számíthatunk, míg meg nem születik a kisbabánk.

1. hét

Technikailag ekkor még nem számítunk várandósnak, a szülész-nőgyógyász ugyanis mindig az utolsó menstruáció első napja alapján számolja ki, mikorra várható a baba születése. Ilyenkor a jellegzetes, menstruációhoz köthető tüneteket tapasztaljuk, például vérzés, hasi görcsök, hangulatingadozás, mellfájdalom.

2. hét

Ekkor történik meg a peteérés vagy ovuláció, amelynek lényege, hogy a hormonális változások hatására a petefészekből kiszabadul egy érett petesejt, ami a petevezetékben várja, hogy egy spermium megtermékenyítse - ha ez sikerül, a nő teherbe esik. Az ovuláció jellegzetes tünetei a következők: alhasi fájdalom, mellérzékenység, fehéres színű hüvelyi folyás, megnövekedett testhőmérséklet.

3. hét

Terhesség esetén a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhnyálkahártyába, ilyenkor néhány nő enyhe alhasi fájdalmat érez, vagy úgynevezett implantációs vérzést tapasztal. Utóbbi körülbelül 1-2 napig tart, és jóval enyhébb, mint menstruáció esetén. Ha erős a vérzés vagy nagyon intenzív a fájdalom, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

4. hét

A terhességi teszt a 4. héten már kimutatja, hogy kisbabát hordunk a szívünk alatt. A várandósság egyik legkorábbi jele a mellérzékenység, ilyenkor a nők kifejezetten kényelmetlennek érezhetik a melltartójukat. Másoknak kifinomultabb lesz a szaglása, ízlelése, vagy éppen fáradtságot, székrekedést, puffadást, hangulatingadozást tapasztalnak. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha semmilyen különös szimptómát nem észlelnünk - később biztosan számíthatunk majd a feltűnésükre.

5. hét

A hangulatingadozások rendkívül felerősödnek, hol boldogok, hol depressziósak, hol dühösek ilyenkor a terhes nők. A fáradtság és a mellérzékenység általában még az ötödik héten sem múlik.

6. hét

Sok nő számára a hatodik hét hozza el a leginkább embert próbáló panaszt, a reggeli rosszullétet. A kismamák érzékenyebbé válhatnak az illatokra, ami tovább ronthat az állapotukon, de beindulhat a kívánósság is. Elöljáróban annyit elárulunk, hogy a reggeli rosszullétek körülbelül a második trimeszterig jelen lesznek, így érdemes minél előbb hozzászokni az új helyzethez.

7. hét

A gyakori mosdóba járás ugyancsak egyike azoknak a korai tüneteknek, amelyek a terhességre utalnak. Számos tényező áll ennek hátterében, ilyen például a terhességi hormonként is ismert hCG jelenléte, illetve az, hogy a növekvő méh egyre jobban nyomja a húgyhólyagot.

8. hét

A várandósságot jelző tünetek ekkorra valószínűleg mind képviseltetik magukat: hányinger, mellérzékenység, fáradtság, gyakori vizelés, hangulatingadozás, puffadás stb. Előfordul az is, hogy valaki a nyáltermelődés fokozódásával szembesül, vagy éppen rendszeresen erős fejfájás kínozza.

Kevesen tudják, de a terhesség számtalan emésztőrendszeri tünettel is együtt jár, például székrekedéssel vagy fokozott gázképződéssel - ezek önmagukban sem kellemesek, úgy pedig főleg nem, ha a reggeli rosszullétekkel társulnak. Szerencsére a gasztrointesztinális panaszok az első trimeszter végére általában elmúlnak.

10. hét

Ebben az időszakban sok kismamának bókolnak azzal, hogy szinte "ragyognak", úgy megszépültek. Sajnos azonban vannak olyanok, akik a hormonális változások miatt kellemetlen pattanásokkal küzdenek. A 10. héttől kezdve már azt is észre lehet venni, hogy a mellek és a pocak növekszik.

A legtöbb újszülött a szülés várható időpontjától számított két héten belül világra jön. Amennyiben azonban az orvos aggódik a kismama vagy a magzat állapotáért, akkor beindíthatják a szülést.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.