Menü

Magas pulzus csökkentése otthon: 6 egyszerű módszer, ami segíthet

Magas pulzust rossz szokások és betegségek is okozhatnak. Felnőttek esetében a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között mozog. Bár a pulzusszám egyénenként, bizonyos értékek felett és alatt veszélyes lehet.

Normális nyugalmi pulzusszám felnőtteknél

A nyugalmi pulzusszám az, amikor a szív azt a minimális vérmennyiséget pumpálja, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az Amerikai Szívegyesület (AHA) szerint a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között változhat. Érdemes megjegyezni, hogy sportolók nyugalmi pulzusszáma azonban 60 ütés/percnél is alacsonyabb lehet, ami az ő esetükben normálisnak tekinthető.

A felnőttek normálisnak tekinthető pulzusszámát az életkor is befolyásolja. Az egyes életkorokban a következő az átlagos nyugalmi pulzus értékek a következőképpen alakulnak:

18-20 éves korban 81,6

21-30 éves korban 80,2

31-40 éves korban 78,5

41-50 éves korban 75,3

51-60 éves korban 73,9

61-70 éves korban 73,0

71-80 éves korban 74,2

80 felett éves korban 78,1

Az életkoron kívül néhány más tényezők is befolyásolhatják a nyugalmi pulzusszámot.

Hőmérséklet: a pulzusszáma enyhén megemelkedhet, ha meleg hőmérsékletnek van kitéve.

Gyógyszerek mellékhatásai: a gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot.

Érzelmek: ha szorong vagy izgatott, a pulzusszáma megemelkedhet.

Súly: az elhízott embereknek magasabb lehet a nyugalmi pulzusszámuk. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a testet vérrel lássa el.

Testhelyzet: a pulzus átmenetileg megemelkedhet, amikor valaki ülő helyzetből álló helyzetbe kerül.

Dohányzás: a dohányosoknál általában magasabb a nyugalmi szívfrekvencia.

Tachycardia - mikor kell orvoshoz fordulni?

A tachycardiát, vagyis a szív túl gyors verését, az alábbi betegségek is okozhatják.

vérszegénység

veleszületett szívbetegség

a véráramlást befolyásoló szívbetegség

pajzsmirigy-túlműködés

a szív sérülése, például szívinfarktus következtében

kamrai vagy szupraventrikuláris ritmuszavarok

Ha a pulzusszáma tartósan 100 ütés/perc felett vagy 60 ütés/perc alatt van, akkor érdemes a problémával orvoshoz fordulni. Ha a magas pulzusszám mellett a következő tünetek is jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:

légszomj

ájulásos rohamok

szédülés

szívdobogást vagy szívdobogást érez a mellkasban

fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban

mozgásképtelenség

Magas pulzusszám csökkentése természetesen

Fontos, ha a magas pulzus hátterében valamilyen betegség áll, akkor pontosan kövesse az orvos által előírt terápiát, és rendszeresen járjon ellenőrzésre. Egyébként a szív egészségének jót tesz a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és a normális testsúly fenntartása. Ezeken kívül a pulzusszám az alábbi módszerekkel is csökkenthető:

Csökkentse a stresszt! A túl sok stressz ugyanis a pulzus emelkedéséhez vezethet. A szorongást jól oldja például a jóga.

Igyon kevesebb kávét és energiaitalt! A túl sok koffein, taurin fogyasztása növelheti a szívritmust.

Mérsékelje az alkoholfogyasztást! A nőknek naponta legfeljebb egy alkoholos italt, míg a férfiaknak naponta legfeljebb kettőt érdemes inniuk.

Hagyja abba a dohányzást! A dohányzás megnöveli a pulzusszámot, és a leszokás segíthet a csökkentésében.

Legyen tisztában a gyógyszerek mellékhatásaival! Egyes béta-blokkolók emelhetik a pulzust.

Figyeljen oda az alvásra! Az alvási apnoéval, amely alvás közben légzéskimaradásokat okozhat, és hatással lehet a szívritmusra is.

Napi egy pohár céklalé: így támogathatja a vérkeringést és a sportteljesítményt

A cékla nemcsak a hagyományos magyar konyha kedvelt alapanyaga, hanem az egészségtudatos táplálkozásban is egyre nagyobb szerepet kap. Különösen a belőle készült lé került az érdeklődés középpontjába, hiszen olyan természetes vegyületeket tartalmaz, amelyek jótékonyan befolyásolhatják a vérkeringést, a vérnyomást és a fizikai teljesítőképességet. De vajon valóban érdemes mindennap fogyasztani, és mennyi az ideális mennyiség?

Lelassult anyagcsere okai

A lelassult anyagcsere sokak számára jelent problémát, különösen akkor, amikor a fogyás a megfelelő étrend és rendszeres mozgás ellenére sem indul meg. A háttérben hormonális változások, helytelen táplálkozási szokások, mozgásszegény életmód vagy alváshiány is állhat. De mit jelent valójában a lassú anyagcsere, milyen tünetek utalhatnak rá, és hogyan támogathatjuk szervezetünk megfelelő működését?

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.