Menü

Magas pulzus csökkentése otthon: 6 egyszerű módszer, ami segíthet

Magas pulzust rossz szokások és betegségek is okozhatnak. Felnőttek esetében a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között mozog. Bár a pulzusszám egyénenként, bizonyos értékek felett és alatt veszélyes lehet.

Normális nyugalmi pulzusszám felnőtteknél

A nyugalmi pulzusszám az, amikor a szív azt a minimális vérmennyiséget pumpálja, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az Amerikai Szívegyesület (AHA) szerint a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között változhat. Érdemes megjegyezni, hogy sportolók nyugalmi pulzusszáma azonban 60 ütés/percnél is alacsonyabb lehet, ami az ő esetükben normálisnak tekinthető.

A felnőttek normálisnak tekinthető pulzusszámát az életkor is befolyásolja. Az egyes életkorokban a következő az átlagos nyugalmi pulzus értékek a következőképpen alakulnak:

18-20 éves korban 81,6

21-30 éves korban 80,2

31-40 éves korban 78,5

41-50 éves korban 75,3

51-60 éves korban 73,9

61-70 éves korban 73,0

71-80 éves korban 74,2

80 felett éves korban 78,1

Az életkoron kívül néhány más tényezők is befolyásolhatják a nyugalmi pulzusszámot.

Hőmérséklet: a pulzusszáma enyhén megemelkedhet, ha meleg hőmérsékletnek van kitéve.

Gyógyszerek mellékhatásai: a gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot.

Érzelmek: ha szorong vagy izgatott, a pulzusszáma megemelkedhet.

Súly: az elhízott embereknek magasabb lehet a nyugalmi pulzusszámuk. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a testet vérrel lássa el.

Testhelyzet: a pulzus átmenetileg megemelkedhet, amikor valaki ülő helyzetből álló helyzetbe kerül.

Dohányzás: a dohányosoknál általában magasabb a nyugalmi szívfrekvencia.

Tachycardia - mikor kell orvoshoz fordulni?

A tachycardiát, vagyis a szív túl gyors verését, az alábbi betegségek is okozhatják.

vérszegénység

veleszületett szívbetegség

a véráramlást befolyásoló szívbetegség

pajzsmirigy-túlműködés

a szív sérülése, például szívinfarktus következtében

kamrai vagy szupraventrikuláris ritmuszavarok

Ha a pulzusszáma tartósan 100 ütés/perc felett vagy 60 ütés/perc alatt van, akkor érdemes a problémával orvoshoz fordulni. Ha a magas pulzusszám mellett a következő tünetek is jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:

légszomj

ájulásos rohamok

szédülés

szívdobogást vagy szívdobogást érez a mellkasban

fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban

mozgásképtelenség

Magas pulzusszám csökkentése természetesen

Fontos, ha a magas pulzus hátterében valamilyen betegség áll, akkor pontosan kövesse az orvos által előírt terápiát, és rendszeresen járjon ellenőrzésre. Egyébként a szív egészségének jót tesz a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és a normális testsúly fenntartása. Ezeken kívül a pulzusszám az alábbi módszerekkel is csökkenthető:

Csökkentse a stresszt! A túl sok stressz ugyanis a pulzus emelkedéséhez vezethet. A szorongást jól oldja például a jóga.

Igyon kevesebb kávét és energiaitalt! A túl sok koffein, taurin fogyasztása növelheti a szívritmust.

Mérsékelje az alkoholfogyasztást! A nőknek naponta legfeljebb egy alkoholos italt, míg a férfiaknak naponta legfeljebb kettőt érdemes inniuk.

Hagyja abba a dohányzást! A dohányzás megnöveli a pulzusszámot, és a leszokás segíthet a csökkentésében.

Legyen tisztában a gyógyszerek mellékhatásaival! Egyes béta-blokkolók emelhetik a pulzust.

Figyeljen oda az alvásra! Az alvási apnoéval, amely alvás közben légzéskimaradásokat okozhat, és hatással lehet a szívritmusra is.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.