Menü

Magas pulzus csökkentése otthon: 6 egyszerű módszer, ami segíthet

Magas pulzust rossz szokások és betegségek is okozhatnak. Felnőttek esetében a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között mozog. Bár a pulzusszám egyénenként, bizonyos értékek felett és alatt veszélyes lehet.

Normális nyugalmi pulzusszám felnőtteknél

A nyugalmi pulzusszám az, amikor a szív azt a minimális vérmennyiséget pumpálja, amelyre a szervezetnek szüksége van. Az Amerikai Szívegyesület (AHA) szerint a normális nyugalmi pulzusszám 60 és 100 ütés/perc között változhat. Érdemes megjegyezni, hogy sportolók nyugalmi pulzusszáma azonban 60 ütés/percnél is alacsonyabb lehet, ami az ő esetükben normálisnak tekinthető.

A felnőttek normálisnak tekinthető pulzusszámát az életkor is befolyásolja. Az egyes életkorokban a következő az átlagos nyugalmi pulzus értékek a következőképpen alakulnak:

18-20 éves korban 81,6

21-30 éves korban 80,2

31-40 éves korban 78,5

41-50 éves korban 75,3

51-60 éves korban 73,9

61-70 éves korban 73,0

71-80 éves korban 74,2

80 felett éves korban 78,1

Az életkoron kívül néhány más tényezők is befolyásolhatják a nyugalmi pulzusszámot.

Hőmérséklet: a pulzusszáma enyhén megemelkedhet, ha meleg hőmérsékletnek van kitéve.

Gyógyszerek mellékhatásai: a gyógyszerek, például a béta-blokkolók csökkenthetik a nyugalmi pulzusszámot.

Érzelmek: ha szorong vagy izgatott, a pulzusszáma megemelkedhet.

Súly: az elhízott embereknek magasabb lehet a nyugalmi pulzusszámuk. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a testet vérrel lássa el.

Testhelyzet: a pulzus átmenetileg megemelkedhet, amikor valaki ülő helyzetből álló helyzetbe kerül.

Dohányzás: a dohányosoknál általában magasabb a nyugalmi szívfrekvencia.

Tachycardia - mikor kell orvoshoz fordulni?

A tachycardiát, vagyis a szív túl gyors verését, az alábbi betegségek is okozhatják.

vérszegénység

veleszületett szívbetegség

a véráramlást befolyásoló szívbetegség

pajzsmirigy-túlműködés

a szív sérülése, például szívinfarktus következtében

kamrai vagy szupraventrikuláris ritmuszavarok

Ha a pulzusszáma tartósan 100 ütés/perc felett vagy 60 ütés/perc alatt van, akkor érdemes a problémával orvoshoz fordulni. Ha a magas pulzusszám mellett a következő tünetek is jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni:

légszomj

ájulásos rohamok

szédülés

szívdobogást vagy szívdobogást érez a mellkasban

fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban

mozgásképtelenség

Magas pulzusszám csökkentése természetesen

Fontos, ha a magas pulzus hátterében valamilyen betegség áll, akkor pontosan kövesse az orvos által előírt terápiát, és rendszeresen járjon ellenőrzésre. Egyébként a szív egészségének jót tesz a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, és a normális testsúly fenntartása. Ezeken kívül a pulzusszám az alábbi módszerekkel is csökkenthető:

Csökkentse a stresszt! A túl sok stressz ugyanis a pulzus emelkedéséhez vezethet. A szorongást jól oldja például a jóga.

Igyon kevesebb kávét és energiaitalt! A túl sok koffein, taurin fogyasztása növelheti a szívritmust.

Mérsékelje az alkoholfogyasztást! A nőknek naponta legfeljebb egy alkoholos italt, míg a férfiaknak naponta legfeljebb kettőt érdemes inniuk.

Hagyja abba a dohányzást! A dohányzás megnöveli a pulzusszámot, és a leszokás segíthet a csökkentésében.

Legyen tisztában a gyógyszerek mellékhatásaival! Egyes béta-blokkolók emelhetik a pulzust.

Figyeljen oda az alvásra! Az alvási apnoéval, amely alvás közben légzéskimaradásokat okozhat, és hatással lehet a szívritmusra is.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.