Mi történik a testeddel, ha abbahagyod az edzést?
- Dátum: 2023.08.23., 06:42
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- fogyás, hízás, immunrendszer, koleszterin, testmozgás, vérnyomás, vérzsír
Sokan tudják, hogy a rendszeres sportolásnak milyen jótékony hatásai vannak a testre és lélekre, azt azonban kevesebben, mi történik a szervezettel, ha valaki hosszú időre felhagy a testmozgással és az edzésekkel.
10 nap után
Az első másfél hétben nem történik jelentős változás az izomtömeg és a testsúly tekintetében, ugyanakkor egy 2016-os kutatás rámutatott arra, hogy az agyban már egy hét eltelte után változások indulnak meg: intenzív edzés nélkül az agy vérkeringése csökken, beleértve a hippokampuszt, ami a tanulásért és az emlékezetért felelős régiója. Nem véletlen, hogy a testmozgást az agy karbantartójának nevezik, hiszen kutatások bizonyították már, hogy javítja a memóriát is.

3 hét után
Megállapították, hogy az inaktív időszak rossz hatással van a keringési rendszerre, négy hét után a sportolóknál jelentősen csökkent a test vérellátása, az oxigénfelvétel szintje pedig 9%-kal csökkent, ezáltal a futás is sokkal nehézkesebbé vált. Többük rossz közérzetről panaszkodott.
5 hét után
A testtömeg, derékméret és a testzsír 12%-kal növekedett, az anyagcsere pedig párhuzamosan lassulást mutatott ebben az időszakban. A sebesség, az erő és gyorsaság 25-30%-kal is csökkent pár hét leforgása alatt.
3 hónap után

3 hónap elteltével az izomméret 1/3-dal csökken. Minél kisebb az izmok aránya a zsírhoz képest, annál lassúbb az anyagcsere, amely emésztési panaszokat és pluszkilókat eredményez. 12 hét elteltével sokkal fáradékonyabbnak, kimerültebbnek és ingerültebbnek érezheted magad, ami az állóképességet és a teljesítményt is negatívan befolyásolja.
Természetesen mindenkinek szüksége van egy kis pihenésre, de ha teheted, inkább egy rövid, intenzív edzést végezz heti egy-két alkalommal ahelyett, hogy teljesen abbahagyd a mozgást. Nemcsak a tested, de az egészséged is meghálálja.
A testedzés is egyfajta fizikai aktivitás. Általában az olyan fizikai tevékenységet értünk ezalatt, melyet előre megtervezünk, magában foglal egy sor ismétlődő gyakorlatot, és azért végezzük, hogy megdolgoztassuk, megerősítsük és fejlesszük testünk valamely részét, beleértve a keringési rendszert is. Lehet ez bármilyen csapatsport, aerobic, edzőtermi mozgás, futás, úszás.

Lássuk tehát a rendszeres fizikai aktivitás előnyös hatásait a szervezetre!
1. Agy
Kimutatták, hogy a testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt és a depresszió ellen is hatásos. Elősegíti ugyanis a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását az agyban.
2. Bőr
Fokozza a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag áramlik a bőr sejtjeihez. Az izzadás pedig – amely a testmozgás hatására fokozódik – lehetővé teszi, hogy a szervezet a bőrön keresztül szabaduljon meg a felesleges anyagok egy részétől.
3. Tüdő

A rendszeresen végzett testmozgás hatására nő a tüdőkapacitás, javul a légzés.
4. Szív
Rendszeres fizikai aktivitás hatására a szívizom megerősödik, nő a szív teljesítőképessége. Az aktív életet élőknél ráadásul kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
5. Emlők
Tanulmányok igazolták, hogy a rendszeresen végzett testedzés hatására csökken az emlőrák kialakulásának valószínűsége a nőknél.
6. Immunrendszer
A mérsékelt testmozgás erősíti az immunrendszert, míg a túledzés, illetve a tartósan végzett, megerőltető gyakorlatok inkább ellenkező hatást váltanak ki.
7. Vérnyomás

Rendszeres fizikai aktivitás hatására bizonyítottan csökken a magas vérnyomás kialakulásának veszélye, illetve akiknél ez már fennáll, ott jelentős javulás érhető el.
8. Vérzsír értékek
A vérben található HDL (védő) koleszterin szintje nő, míg az LDL (károsító) koleszterin szintje csökken a rendszeres testmozgás hatására.
Az artériák falán így nem keletkeznek zsírt és egyéb anyagokat tartalmazó lerakódások (plakkok). Így csökken a vérrögök kialakulásának kockázata a szív-koszorúerekben, amely szívinfarktushoz vezethet, illetve az agyat ellátó artériákban, amely pedig stroke-ot okozhat.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.