Menü

A kontroll, és ami mögötte van – a kontrollmánia

Minden ember más, és ez így van rendjén. Egyes emberek jobban, mások kevésbé szervezik életüket. Miből adódhat, hogy valaki tud spontán lenni, amíg a másiknak az az ideális, ha be van osztva minden perce? Miért akarná valaki mások idejét is beosztani a sajátja mellett?

A belső kontrollos személyeket a következők alapján lehet felismerni:

Nagyobb mértékben felelősséget vállalnak tetteikért.

A belső kontrollos személy biztos abban, hogy ha akarja, akkor meg tudja változtatni mind a környezetét, mind pedig a saját viselkedését, a külső kontrollos azonban kevésnek érzi ehhez saját erőit.

Sikerorientáltak.

Frusztrációs toleranciájuk magasabb.

Függetlenebbek, hatékonyabbak, teljesítőképesebbek, dominánsabbak.

Kevesebbet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk facilitáló jellegű.

A külső kontrollos személyek az alábbi ismérvek szerint jellemezhetőek:

A külső kontrollos személyekből hiányzik az indíték a nehezen elérhető célok megvalósítására, és nem nagyon vannak törekvéseik, mivel úgy látják: erőfeszítéseiknek és képességeiknek kevés vagy semmi köze nincs a végeredményhez.

Nagyon könnyű vagy nagyon nehéz feladatot választanak annak érdekében, hogy az eredményüket külső tényezőkkel tudják magyarázni.

Többet szoronganak teljesítményhelyzetben, szorongásuk debilizáló.

Az, hogy ki hogyan gondolkozik egy adott helyzetről, nagyban függ a fentebb említettektől. Sőt, az, hogy ki hogyan gondolkozik önmagáról, szintén nagyban függ attól,

MILYEN MÉRTÉKŰ FELELŐSSÉGET TULAJDONÍT SAJÁT MAGÁNAK, és hogyan értelmezi a visszacsatolás tartalmát.

Nem feltétlen adaptív, ha minden történést saját magunknak tudunk be, és minden következményt befolyásolni szeretnénk. Vannak bizonyos helyzetek, amelyeket jobb, ha elengedünk. Manapság divatos kifejezés lett a „kontrollmánia”, amelynek még nincsen tudományos definíciója, viszont a mindennapi életben számos formájában, számtalan alkalommal találkozhatunk vele, gyakorlatilag bárhol és bármikor. Kontrollmániás emberek a munkahelyünkön és személyes életünkben is előfordulnak, néha akár észrevétlenül is, hiszen a társadalom néhány vonásukat pozitívan értékeli.

Mit lehetne tenni ellene?

A kontrollmánia mértéke csökkenthető, mint ahogy a tehetetlenség is tanulható, ám ehhez elsősorban a személy belső munkája és kitartása szükséges. Érdemes először a kis, hétköznapi dolgokkal kezdeni, amik nem okoznak akkora szorongást. Akár lehet ezt is strukturált formába önteni a könnyebbség kedvéért.

A legközelebbi program tervezésénél próbáljuk meg átengedni másoknak a szervezés lehetőségét, így vegyünk részt a megszervezett programon.

Amikor tervezzük a hetünket, tűzzünk ki egy olyan napot, amikor hagyjuk magunkat sodródni az árral, és ne tervezzünk semmit előre.

Amikor a tüneteket már úgy érezzük, kézben tudjuk tartani, azokat „kontroll” alá tudjuk vonni, akkor nekikezdhetünk a mélyebb tartalmak, okok és indokok felkutatásának.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.