Menü

Miért veszélyesebb a passzív dohányzás, mint az aktív?

Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek. Vajon miért károsabb a passzív dohányzás és mit jelent pontosan?

Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be. A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett.

A dohányfüst több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és egyben legigazságtalanabb, hogy akik nem dohányoznak, azoknak a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát kimondhatjuk a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Engem elkeserít, amikor várandós, szülés előtt álló nőket látok füstölő cigarettával a kezükben, nem egyszer a kórház udvarán dohányozni, mikor köztudott, hogy a dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás ráadásul összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral.

A passzív dohányzás a felnőttekre is nagyon káros, de a gyerekek különösen érzékenyek ennek hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Szomorú, mikor a szülők otthon vagy az autóban dohányoznak, s attól, hogy kinyitják az erkélyajtót, vagy letekerik a kocsi ablakát, még nem védik a családjukat a füsttől.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig a fenti sorok egyértelműen igazolják, hogy nemcsak nem annyira súlyos, hanem sokkal károsabb!

A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.