Ideges/túlérzékeny gyomor (funkcionális diszpepszia)

Ideges/túlérzékeny gyomor – mi nyújthat segítséget a gyomoridegesség ellen? Az ideges/túlérzékeny gyomor, más néven gyomoridegesség vagy funkcionális diszpepszia (FD) a has felső részére lokalizálódó zavar, amelyben a fejlett országokban élők közül sokan szenvednek.

Az irritábilis bél szindrómával (IBS) ellentétben ez főként az emésztőrendszer felső szakaszát érinti. A betegek 30%-ában a tünetek átfedést mutatnak. A funkcionális diszpepsziára és az irritábilis bél szindrómára „funkcionális emésztőrendszeri zavarokként” utalhatunk. Az orvosok akkor használják a „funkcionális” jelzőt, amikor kizárható a tünetek szervi oka, például a gyomorfekély.

A kiváltó okok sokfélék lehetnek, és néhány feltételezett ok még alaposabb vizsgálatra szorul. Az egyéni hajlamon kívül külső tényezők, például a táplálkozás vagy a stressz is kiválthatja a panaszokat. A kezelés első és legfontosabb célja a tünetek, például a hasi görcsök, a gyomorfájdalom vagy a puffadás enyhítése, emellett a kiváltó tényezők felderítésére, és ha lehetséges, azok megszüntetése is a törekszik. Ily módon a gyógyszeres kezelés mellett maguk a szenvedő alanyok is sokat tehetnek panaszaik enyhítéséért.

Milyen jellegzetes jelei és tünetei vannak a funkcionális diszpepsziának?

Az érintettek többsége nem tudja pontosan behatárolni a kellemetlen érzést a gyomrában. Egyesek nehezen meghatározható, felhasi diszkomfortérzetről panaszkodnak, míg mások „övszerűnek” írják le a fájdalmat, mivel az nem korlátozódik a hasra, hanem a hát felé is kisugározhat.

A funkcionális diszpepszia leggyakoribb tünetei az alábbiak:

Korai jóllakottságérzés – megtelt gyomor érzése és az étkezés abbahagyása nem sokkal az evés elkezdése után, ami nincs arányban az elfogyasztott táplálék mennyiségével

Gyomortájéki vagy felhasi fájdalom – a szegycsont alatti területre, illetve a has felső részére lokalizálódó fájdalom

Teltségérzet – teli gyomor érzése, amelyet nem előzött meg arra okot adó étkezés

A funkcionális diszpepszia tünetei lehetnek még az alábbiak:

Hányinger – a hányás sürgető szükségének érzése, amelyet ténylegesen nem követ hányás

Hányás – nyálka és gyomortartalom ürítése, vagy erős, nem produktív öklendezés

Gyomorégés / savas böfögés – savas ízű böfögés, égő érzés a nyelőcsőben

Hasi görcsök – spazmodikus vagy kólikaszerű, nem egy helyre összpontosuló gyomorfájdalom

Émelygés – hányingerszerű érzéssel társuló diszkomfortérzet

Étvágytalanság – nem mutatkozik evési kedv

Retrosternalis diszkomfortérzet – kellemetlen, fájdalmas vagy húzódó érzés a szegycsont mögött

Ha széklete véressé válik (friss vért lát benne vagy feketére színeződik), jelentős súlyt veszít, nehezen nyel, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek ugyanis emésztőszervi megbetegedésre utalhatnak, ami belgyógyász vagy gasztroenterológus általi azonnali kezelést igényel.

A funkcionális diszpepszia (FD) okai

A FD okai még ma sem teljesen ismertek. Korában azt feltételezték, hogy a Helicobacter pylori baktérium okozta fertőzés válthatja ki a FD-t, de ezt azóta külön entitásként kezelik.

Ehelyett az valószínűsíthető, hogy a FD hátterében több, együttesen ható fizikai, pszichológiai és szociális tényező áll (úgynevezett multifaktoriális háttér). Az egyik lehetséges ok az emésztőrendszert behálózó idegek túlérzékenysége. Az idegeknek ez a komplex hálózata (enterikus idegrendszer) az egész tápcsatornát átszövi, és irányítja az emésztési folyamatokat a szervezetben. Például, ha az idegek túlságosan érzékenyek a normális mértékű és egészséges nyomásra, pl. a táplálékfelvétellel járó nyomásra, az fájdalomérzetet eredményezhet.

A gyomor motilitási zavara továbbá az egyike a diszkomfortérzetet kiváltó okoknak:

A gyomor izmai ritmikus összehúzódásuk és elernyedésük révén összekeverik, majd továbblökik a pépesített táplálékot. Előfordul azonban, hogy a gyomor elvéti ezt az ütemet. A felső raktározó részben lévő izmok túl feszesek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a térfogatváltozáshoz, ami az elfogyasztott táplálék befogadásához szükséges fizikai tér kialakításával jár. A gyomor alsó, vékonybélbe vezető részében az izmok túl lazák ahhoz, hogy továbbhajtsák a táplálékot a vékonybél felé. Ez kellemetlen nyomást, teltségérzetet, vagy akár rögtön az étkezés elkezdése után korai jóllakottságérzést eredményezhet.

A FD tüneteinek kiváltó okai közül néhányat már ismerünk, másokat egyelőre csak gyanítunk. A tünetek hátterében az étkezési szokások is állhatnak. Sok érintettnél a kávé, a csípős fűszerek, az alkohol és/vagy a zsíros ételek fogyasztása felhasi fájdalmat okoz. A tejtermékekkel, tojással és bizonyos típusú gyümölcsökkel való összeférhetetlenség ugyancsak előidézheti a tüneteket.

Nem kizárható, hogy a FD öröklött tulajdonságok miatt is kialakulhat – egy új tudományos modell azt mutatja, hogy egy fertőzés vagy bizonyos táplálékantigének (pl. búza) károsíthatják a bélnyálkahártyát, amely szisztémás immunválaszhoz vezethet, ami pedig pszichológiai tüneteket okozhat.

Ezenkívül a FD tüneteinek kiváltásában pszichológiai okok vagy a nem megfelelő táplálkozás is közrejátszhatnak, például a tartós stressz vagy a kiegyensúlyozatlan étrend. A súlyos konfliktushelyzetek és a pszichológiai stresszfaktorok, úgy, mint a szorongás vagy a depresszió, bizonyítottan összefüggenek a FD-vel. Ez egy olyan ördögi kört eredményezhet, amelyben a mentális stressz ingerli a gyomrot, a FD tünetei pedig fokozzák a mentális stresszt.

Ha az alanyokat éberebbé teszik a saját zavarukat illetően, gyakran tudatosabban képesek azt kezelni. Ennek megvan az az előnye, hogy pozitív befolyást gyakorolhatnak azt állapotukra, például egészségesebben kezdenek étkezni, így a későbbiekben nem bukkannak fel a tünetek.

Ugyanakkor azzal a hátránnyal járhat, hogy ha fokozottabban figyelnek a fizikai folyamatokra, intenzívebbnek élik meg a panaszokat.