Menü
  • Elme és lélek
  • Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

A tartós magány nemcsak a mentális állapotra, hanem a fizikai egészségre is káros. Olyan tüneteket okozhat, amikről sokan nem is sejtik, hogy ez is állhat a hátterükben.

A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot, amelynek során valaki elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, kirekesztettséget él át, nem teljesül az illető társadalmi kapcsolatok iránti igénye, vagy nem kapja meg a környezetétől a kellő támogatást, elfogadást és társaságot. A tartós magány szorongást, félelmet és szomorúságot is kiválthat, a negatív érzelmek hatására pedig nemcsak mentális, hanem testi tüneteket is okozhat, sőt egy kutatás szerint olyan veszélyes, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna.

Fáradtság

Kutatások szerint az, aki legalább napi nyolc órát teljesen egyedül, szociális kapcsolatok nélkül tölt, olyan fáradtnak érezheti magát, mintha nyolc órán át nem evett volna - annak ellenére, hogy előbbi esetben nincs szó konkrét energiavesztésről. Az emberek alacsony energiaszinttel reagálnak a szociális kapcsolatok hiányára, az ebből adódó fáradtság szintjét pedig környezeti tényezők és a személyiségjegyek befolyásolják.

Izomfeszülés

Mivel a magány érzelmi problémákat, stresszt és szorongást okoz, ezek hatására izomfeszülést is eredményezhet Helen Odessky klinikai pszichológus szerint. A magány okozta depresszió miatt emellett fokozott fájdalomérzékelés is kialakulhat, ami magában foglalhatja többek közt a térd- és lábfájdalmat, a lábak gyengeségét vagy a derékfájást is.

Magas vérnyomás

A magány által megtapasztalt stressz megemeli egyes hormonok szintjét a szervezetben, ezáltal megzavarja többek közt a keringési rendszert is. Ennek következménye lehet akár a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megnövekedett esélye.

Emésztési és gyomorproblémák

Mivel a stressz, a depresszió és a szorongás egyaránt befolyásolhatja az emésztést, a tartós magány emésztési problémákat is okozhat. A szorongás hatására egyes testi funkciók csökkennek, minimalizálódnak - az emésztés is ezek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban görcsölhet a gyomor, vagy más gyomor-bélrendszeri zavarok is létrejöhetnek.

Fejfájás

A depressziós érzelmi állapot következményeképp a magányos emberek kétharmada tapasztal ilyen tünetet. A fájdalomtűrő képesség csökkenésének hatására szintén felerősödhet a fejfájás és a migrén.

A magány több módon is befolyásolhatja az alvási szokásokat. Előfordulhat, hogy valaki alvási nehézségekkel, álmatlansággal küzd miatta, míg más inkább túl sokat pihen. Sőt ez egy ördögi körbe is átcsaphat: a magány miatt az ember sok időt tölt az ágyban, és egyre kevésbé lesz kedve, energiája másokkal találkozni, így idővel még magányosabbá válik.

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?