Menü

Meglepő testi tünetek, amit a tartós magány okozhat

A tartós magány nemcsak a mentális állapotra, hanem a fizikai egészségre is káros. Olyan tüneteket okozhat, amikről sokan nem is sejtik, hogy ez is állhat a hátterükben.

A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot, amelynek során valaki elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, kirekesztettséget él át, nem teljesül az illető társadalmi kapcsolatok iránti igénye, vagy nem kapja meg a környezetétől a kellő támogatást, elfogadást és társaságot. A tartós magány szorongást, félelmet és szomorúságot is kiválthat, a negatív érzelmek hatására pedig nemcsak mentális, hanem testi tüneteket is okozhat, sőt egy kutatás szerint olyan veszélyes, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna.

Fáradtság

Kutatások szerint az, aki legalább napi nyolc órát teljesen egyedül, szociális kapcsolatok nélkül tölt, olyan fáradtnak érezheti magát, mintha nyolc órán át nem evett volna - annak ellenére, hogy előbbi esetben nincs szó konkrét energiavesztésről. Az emberek alacsony energiaszinttel reagálnak a szociális kapcsolatok hiányára, az ebből adódó fáradtság szintjét pedig környezeti tényezők és a személyiségjegyek befolyásolják.

Izomfeszülés

Mivel a magány érzelmi problémákat, stresszt és szorongást okoz, ezek hatására izomfeszülést is eredményezhet Helen Odessky klinikai pszichológus szerint. A magány okozta depresszió miatt emellett fokozott fájdalomérzékelés is kialakulhat, ami magában foglalhatja többek közt a térd- és lábfájdalmat, a lábak gyengeségét vagy a derékfájást is.

Magas vérnyomás

A magány által megtapasztalt stressz megemeli egyes hormonok szintjét a szervezetben, ezáltal megzavarja többek közt a keringési rendszert is. Ennek következménye lehet akár a magas vérnyomás, a megemelkedett koleszterinszint, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megnövekedett esélye.

Emésztési és gyomorproblémák

Mivel a stressz, a depresszió és a szorongás egyaránt befolyásolhatja az emésztést, a tartós magány emésztési problémákat is okozhat. A szorongás hatására egyes testi funkciók csökkennek, minimalizálódnak - az emésztés is ezek közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban görcsölhet a gyomor, vagy más gyomor-bélrendszeri zavarok is létrejöhetnek.

Fejfájás

A depressziós érzelmi állapot következményeképp a magányos emberek kétharmada tapasztal ilyen tünetet. A fájdalomtűrő képesség csökkenésének hatására szintén felerősödhet a fejfájás és a migrén.

A magány több módon is befolyásolhatja az alvási szokásokat. Előfordulhat, hogy valaki alvási nehézségekkel, álmatlansággal küzd miatta, míg más inkább túl sokat pihen. Sőt ez egy ördögi körbe is átcsaphat: a magány miatt az ember sok időt tölt az ágyban, és egyre kevésbé lesz kedve, energiája másokkal találkozni, így idővel még magányosabbá válik.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.