Menü

Az egyik legértékesebb zöldség a mángold

Annak ellenére, hogy a mángoldot az egyik legtáplálóbb és legértékesebb leveles zöldségként tartják számon, itthon még mindig nem annyira elterjedt a fogyasztása. Pedig ez a sötétzöld színű zöldség egyesíti magában a spenót, a spárga, a sárgarépa, a rebarbara és a cékla kiváló tulajdonságait. Íze a spenóténál kicsit erőteljesebb.

A fehér, lila vagy piros levélnyelű mángold - amit római káposztának vagy leveles répának is hívnak - vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, és hasznos a betegségmegelőzésben. Érdemes gyakrabban beépíteni a mindennapi étkezésekbe, hiszen pektineket, értékes szerves savakat - így alma- vagy citromsavat - tartalmaz, serkenti az anyagcsere-folyamatokat, és a fogyókúrázók is ehetik. Személyenként napi 150-200 gramm az ajánlott mennyiség.

Mit tartalmaz a mángold?

Található benne többek közt magnézium, vas, mangán, réz, kálium, kalcium, foszfor és cink, de nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat is, van benne például béta-karotin, kvercetin, karotinoid és betalain. A mángold gyulladáscsökkentő hatása sem elhanyagolható.

Erősíti a csontokat, véd a rák ellen

A kalcium, valamint a D-vitamin és a K-vitamin fontos szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében. A kalcium táplálja a csontok és a fogak szerkezetét, míg a D-vitamin segíti a beépülését, szabályozza a szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjét. A mángold nagyon gazdag K-vitaminban, így érdemes gyakran fogyasztani belőle.

Ráadásul több olyan fontos vitamin és ásványi anyag is található a mángoldban, mely csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát: a béta-karotin véd a bőrrák ellen, és a tüdőrákot is segít megelőzni a kutatások szerint. Antioxidáns-tartalma révén a mángold erősíti az immunrendszert, és védi a sejteket a szabad gyökök oxidáló hatásától.

Védi a szemet, és diétázóknak is ajánlott

A zöldségben található karotin a szem egészségét őrzi, megóvja a rövidlátástól, és a szürkehályog megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A mángold rendkívül magas rosttartalmának köszönhetően - kellő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett - szinte átmossa a bélrendszert, serkenti az emésztést, ezáltal a fogyókúrának is lendületet ad.

Hogyan fogyaszd a mángoldot?

Ez a filléres zöldség igazi csodabomba a szervezet számára. A mángold leveleit fogyaszthatod nyersen, például salátákban vagy turmixokban, de krémlevesként, köretként vagy főzelékként is kiváló. A nyelét megfőzve szintén salátákba, de akár süteménybe is használhatod. A zöldség jól fagyasztható, így a vitaminhiányos téli hónapokra is el lehet rakni belőle a mélyhűtőbe.

A legegészségesebb zöld leveles zöldségeknek sokkal gyakrabban kellene a tányérra kerülniük, hogy a betegségeket megelőzd.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?