Menü

Gyümölcsök és zöldségek mérgező részei

Nyáron szinte dúskálunk a különféle gyümölcsökben és zöldségekben, hiszen ilyenkor terem a legtöbb. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánssal, rendkívül jót tesznek egészségünknek és alakunk szempontjából is jó választás, ha köretként fogyasztjuk. Fontos azonban, hogy tudjuk, mely részei ehetők egy gyümölcsnek vagy zöldségnek, ugyanis egyes részek mérgezőek is lehetnek. Ettől persze nem kell megijedni, hiszen sok esetben a kerülendő részei az adott növénynek már szedéskor eltávolíthatók, illetve olyanok is akadnak, amik csak nyersen okoznak problémát. Mutatjuk, mikre érdemes odafigyelni.

A gyümölcsök közül a csonthéjasok, mint például a sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye és meggy tipikus nyári gyümölcsök, ráadásul nagyon közkedveltek. A magjukban azonban úgynevezett cianid vegyületek találhatók, amik rendkívül mérgezőek, sőt, bizonyos adagban akár mérgezőek is lehetnek. Éppen ezért nem ajánlott ezeknek a gyümölcsöknek a magjait is elfogyasztani, igaz, egyben lenyelve nem feltétlen okoz problémát, azonban, ha elrágjuk, akkor a benne található cianid vegyületek a szervezetünkbe kerülnek és túl sok mag elfogyasztása esetén komoly gondokat is okozhatnak. A cianid mérgezés legjellemzőbb tünetei a hányás, fejfájás, szédülés és légzési nehézségek.

A zöldségek közül is akad olyan, aminek bizonyos részeit érdemes elkerülni. Ilyen például a burgonya. Bár nem szükséges minden, picit is hibás darabot a kukába dobni, a zöld foltokat és az újonnan megjelenő csírákat mindenképpen távolítsuk el, ugyanis mérgező alkaloidokat tartalmaznak. A bennük található szolanin és kakonin olyan glikoalkaloidok, melyek nem csak a burgonya csírájában, de a nadragulyában is megtalálhatók. Ha mégis olyan krumplit használunk fel, aminek nem távolítottuk el ezeket a részeit, rendkívül erős gyomorfájdalmak, hányás, hallucináció, sőt bénulás is bekövetkezhet.

Bár nem a leggyakoribb zöldség, de a rebarbarával sem árt vigyázni, amennyiben fogyasztjuk, ugyanis a levelei oxálsavat tartalmaznak, ami rozsdásodást gátló anyagok, esetleg fehérítő összetevői közül lehet ismerős. Sokaknak meglepő, hogy zöldség, hiszen gyümölcsként bánunk vele, legtöbbször eperrel vagy valamilyen epres süteménnyel együtt találkozhatunk vele, ugyanis nagyon jól passzolnak egymáshoz, illetve a cukor jelenléte csökkenti az oxálsav hatását.

A levelek elfogyasztása éppen emiatt kerülendő, mivel erős gyomorfájdalmat, hányingert, hányást, sokkot, görcsöket, sőt, akár halált is okozhat, amennyiben nagy mennyiségben került a szervezetbe. Bár a szervezet képes az oxálsavat átalakítani és a vizelettel együtt üríteni, azonban nagyobb mennyiség esetében mérgezés kockázata áll fent, illetve megemeli a vesekövek kialakulásának kockázatát.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.