Gyümölcsök és zöldségek mérgező részei
- Dátum: 2023.06.28., 21:21
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- burgonya, cianid, cseresznye, csonthéjasok, glikoalkaloid, görcs, gyomorfájdalmak, gyümölcs, hányás, kakonin, krumpli, meggy, mérgező, oxálsav, őszibarack, rebarbara, sárgabarack, szédülés, szilva, szolanin, zöldség
Nyáron szinte dúskálunk a különféle gyümölcsökben és zöldségekben, hiszen ilyenkor terem a legtöbb. Tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánssal, rendkívül jót tesznek egészségünknek és alakunk szempontjából is jó választás, ha köretként fogyasztjuk. Fontos azonban, hogy tudjuk, mely részei ehetők egy gyümölcsnek vagy zöldségnek, ugyanis egyes részek mérgezőek is lehetnek. Ettől persze nem kell megijedni, hiszen sok esetben a kerülendő részei az adott növénynek már szedéskor eltávolíthatók, illetve olyanok is akadnak, amik csak nyersen okoznak problémát. Mutatjuk, mikre érdemes odafigyelni.

A gyümölcsök közül a csonthéjasok, mint például a sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye és meggy tipikus nyári gyümölcsök, ráadásul nagyon közkedveltek. A magjukban azonban úgynevezett cianid vegyületek találhatók, amik rendkívül mérgezőek, sőt, bizonyos adagban akár mérgezőek is lehetnek. Éppen ezért nem ajánlott ezeknek a gyümölcsöknek a magjait is elfogyasztani, igaz, egyben lenyelve nem feltétlen okoz problémát, azonban, ha elrágjuk, akkor a benne található cianid vegyületek a szervezetünkbe kerülnek és túl sok mag elfogyasztása esetén komoly gondokat is okozhatnak. A cianid mérgezés legjellemzőbb tünetei a hányás, fejfájás, szédülés és légzési nehézségek.
A zöldségek közül is akad olyan, aminek bizonyos részeit érdemes elkerülni. Ilyen például a burgonya. Bár nem szükséges minden, picit is hibás darabot a kukába dobni, a zöld foltokat és az újonnan megjelenő csírákat mindenképpen távolítsuk el, ugyanis mérgező alkaloidokat tartalmaznak. A bennük található szolanin és kakonin olyan glikoalkaloidok, melyek nem csak a burgonya csírájában, de a nadragulyában is megtalálhatók. Ha mégis olyan krumplit használunk fel, aminek nem távolítottuk el ezeket a részeit, rendkívül erős gyomorfájdalmak, hányás, hallucináció, sőt bénulás is bekövetkezhet.

Bár nem a leggyakoribb zöldség, de a rebarbarával sem árt vigyázni, amennyiben fogyasztjuk, ugyanis a levelei oxálsavat tartalmaznak, ami rozsdásodást gátló anyagok, esetleg fehérítő összetevői közül lehet ismerős. Sokaknak meglepő, hogy zöldség, hiszen gyümölcsként bánunk vele, legtöbbször eperrel vagy valamilyen epres süteménnyel együtt találkozhatunk vele, ugyanis nagyon jól passzolnak egymáshoz, illetve a cukor jelenléte csökkenti az oxálsav hatását.
A levelek elfogyasztása éppen emiatt kerülendő, mivel erős gyomorfájdalmat, hányingert, hányást, sokkot, görcsöket, sőt, akár halált is okozhat, amennyiben nagy mennyiségben került a szervezetbe. Bár a szervezet képes az oxálsavat átalakítani és a vizelettel együtt üríteni, azonban nagyobb mennyiség esetében mérgezés kockázata áll fent, illetve megemeli a vesekövek kialakulásának kockázatát.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.