Menü
  • Testünk védelme
  • PCOS: tünetek, kezelés, diéta és hasznos tanácsok

PCOS: tünetek, kezelés, diéta és hasznos tanácsok

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) összetett hormonális zavar, és bár a pontos oka még nem ismert, valószínűleg genetikailag kódolt zavarról lehet szó. Mit kell tudni a kórképről?

A PCOS , azaz policisztás ovárium szindróma gyakorisága nagyjából akkora hazánkban, mint a cukorbetegségé. Az anyagcsere betegsége, hátterében örökletes inzulinrezisztencia áll, amely ráadásul igen könnyen, egy terhelés inzulinvizsgálatból kideríthető. A "genetikától" és életmódtól függően a betegség mindenkinél másképp jelenik meg. Ha a kórképet nem ismerik fel, vagy nem kezelik megfelelően, a PCOS metabolikus szindrómához, cukorbajhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez és ösztrogénfüggő daganatok kialakulásához vezet. Pedig a PCOS kezelhető, érdemes tehát megismernünk, hogy időben felismerhessük!

A laborvizsgálatok (szabad andogén-index, DHEAS, androsztendion, LH/FSH arány, inzulinszint,prolaktinszint) főként a hasonló tüneteket okozó, más betegségek kizárása miatt elengedhetetlenek. Az inzulinrezisztenciára (IR) cukorterheléses vizsgálattal derül fény, a vércukor- és inzulinszintek utalhatnak jelentős inzulin-túltermelődésre.

Az ultrahang is elengedhetetlen: a ciklus elején kell elvégezni, amikor még fejlődésnek indult tüsző nem zavarhatja az értékelést. A policisztás ováriumok a következő képet mutatják: mindkét petefészekben egyenként legalább nyolc, 10 mm-es átmérőt el nem érő ciszta vagy az ováriumok térfogata 10 ml-t meghaladja.

Az inzulinrezisztencia és a PCOS kezelésének egyik alapja a limitált, napi ötszöri alkalomra osztott szénhidrátbevitel. A szénhidrát mennyisége sem túl kevés (ezért nem jó, ha a betegek azt mondjak, hogy én nem eszem szénhidrátot), sem túl sok nem lehet, általában 160 gramm naponta - de lehet 120 és 200 gramm között mozogni kivételes esetben, főleg, ha valakinek fogyni kell (120 gramm), vagy terhes (200 gramm).

Ha valaki tartja azt a diétát, amit az inzulinrezisztenciára előírnak, az a napi 5 étkezés mellett nem nagyon lehet éhes. Lassan felszívódó szénhidrátokból egy keveset azonban megengedhetünk magunknak, ezek pedig például a répa , az alma, a paradicsom, paprika, retek, uborka vagy éppen a gomba.

Akkor sem nyúlhatunk nagyon mellé, ha olyan rostokat nassolunk, melyek nem szívódnak fel (például búza- vagy zabkorpát), és remekül csökkentik az étvágyat is.

  • A rovat további cikkei

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.