A 7 legfontosabb szemerősítő vitamin
- Dátum: 2023.06.08., 19:59
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- ásványi anyag, cukorbetegség, gabonák, húsok, szem, tápanyag, vitamin
A szemünk egy komplex szerv, aminek különböző vitaminokra és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy helyesen működjön. Ezeket azért is érdemes biztosítani, mert bizonyos mértékben több szembetegség – például a makula degeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog – kialakulása összekapcsolható a nem megfelelő tápanyagbevitellel.
A-vitamin

Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a szemgolyónkat kívülről borító szaruhártya egészségének fenntartásában. Alkotórésze a rodopszin nevű fehérjének is, ami egyebek mellett azt biztosítja, hogy kevés fényben is láthassunk. Az A-vitamin hiánya a xeroftalmia nevű szembetegséget idézi elő, ami farkasvaksággá alakulhat, illetve a szaruhártya károsodásához, végső esetben pedig vaksághoz vezethet. Szervezetünk nem termel A-vitamint, olyan tápanyagok segítségével tudjuk bevinni például, mint a sárgarépa, édesburgonya, zöld saláták és sütőtök.
E-vitamin
Több szemprobléma az oxidatív stressz miatt alakul ki, amikor felborul az egyensúly a szervezetünkben lévő antioxidánsok és szabad gyökök között. Az E-vitamin egy erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket – a szem sejtjeit is – a szabad gyököktől. Néhány kutatás azt találta, hogy magas E-vitamin-bevitel mellett később vagy egyáltalán nem alakul ki a szürkehályog, bár ezt az összefüggést még alá kell támasztani. Sok E-vitamint tartalmaznak a különböző magvak, az olajok, a lazac, az avokádó és a zöld saláták.
Riboflavin (B2-vitamin)
A riboflavin a B2-vitamin másik neve. Erős antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt szervezetünkben. Segít megelőzni a szürkehályogot, ami gyakran éppen a riboflavin hiánya miatt fejlődik ki. Egy tanulmány szerint több mint 50 százalékkal is csökkentheti a szürkehályog kialakulásának esélyét, ha napi 1,6-22,2 mg riboflavint veszünk magunkhoz. Sokat találunk belőle a zabban, a tejben, a joghurtban, a marhahúsban és a dúsított gabonatermékekben, például müzliszeletekben.

Niacin (B3-vitamin)
A niacin legfontosabb feladata szervezetünkben, hogy energiává változtassa az élelmiszereket. A legújabb tanulmányok szerint megelőzi a látóidegek sérülésével járó glaukóma (zöldhályog) kialakulását. Ennek a vitaminnak a fogyasztásával óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben – napi 1,5-5 gramm között – éppen fordított a hatása: homályos látást, a sárgafolt károsodását és a szaruhártya gyulladását eredményezi. Niacint marhában, csirkében, halakban, gombában, mogyorókban és hüvelyesekben találunk.
Lutein és zeaxantin
Mindkettő természetes karotionid típusú vegyület, amik jelentősen csökkentik a szürkehályog illetve az időskori makula degeneráció kialakulásának esélyét. Változatos, egészséges táplálkozás mellett nem kell különösebben ügyelni a bevitelükre, de jó tudni, hogy a zöld leveles saláták, a sárga gyümölcsök és a főtt spenót különösen nagy mennyiségben tartalmazzák.
Omega-3 zsírsavak

A telítetlen omega-3 zsírsavaknak számos kedvező egészségügyi hatásuk van. Több tanulmány bebizonyította, hogy gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően jelentős védelmet nyújtanak a szem látóhártyájának betegsége, a diabetikus retinopátia ellen. Ráadásul segítik a könny termelődését, és ezzel megelőzik a lassan már népbetegségnek számító szárazszem-szindróma kialakulását is. Az omega-3 zsírsavakat egyebek mellett a tengeri halak, a lenmag, a chia mag és az olívaolaj tartalmazza.
Tiamin (B1-vitamin)
Egy ausztrál kutatás szerint a tiaminban gazdag étrend esetén 40 százalékkal csökkent a szürkehályog kialakulásának az esélyét. Ugyanez a kutatás megerősítette az A-vitamin, a niacin és a riboflavin kedvező hatását is.
Egy másik tanulmányban azt találták, hogy a megfelelő tiamin-bevitel csökkentette az albumin nevű fehérje mennyiségét a vizeletben – ez pedig a diabéteszes retinopátia jelzője 2-es típusú cukorbetegségben. Tiamin van a teljes kiőrlésű gabonában, húsokban, halakban, és időnként reggeliző pelyhekhez, kenyerekhez és tésztákhoz is hozzáadják.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.