A 7 legfontosabb szemerősítő vitamin
- Dátum: 2023.06.08., 19:59
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- ásványi anyag, cukorbetegség, gabonák, húsok, szem, tápanyag, vitamin
A szemünk egy komplex szerv, aminek különböző vitaminokra és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy helyesen működjön. Ezeket azért is érdemes biztosítani, mert bizonyos mértékben több szembetegség – például a makula degeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog – kialakulása összekapcsolható a nem megfelelő tápanyagbevitellel.
A-vitamin

Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a szemgolyónkat kívülről borító szaruhártya egészségének fenntartásában. Alkotórésze a rodopszin nevű fehérjének is, ami egyebek mellett azt biztosítja, hogy kevés fényben is láthassunk. Az A-vitamin hiánya a xeroftalmia nevű szembetegséget idézi elő, ami farkasvaksággá alakulhat, illetve a szaruhártya károsodásához, végső esetben pedig vaksághoz vezethet. Szervezetünk nem termel A-vitamint, olyan tápanyagok segítségével tudjuk bevinni például, mint a sárgarépa, édesburgonya, zöld saláták és sütőtök.
E-vitamin
Több szemprobléma az oxidatív stressz miatt alakul ki, amikor felborul az egyensúly a szervezetünkben lévő antioxidánsok és szabad gyökök között. Az E-vitamin egy erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket – a szem sejtjeit is – a szabad gyököktől. Néhány kutatás azt találta, hogy magas E-vitamin-bevitel mellett később vagy egyáltalán nem alakul ki a szürkehályog, bár ezt az összefüggést még alá kell támasztani. Sok E-vitamint tartalmaznak a különböző magvak, az olajok, a lazac, az avokádó és a zöld saláták.
Riboflavin (B2-vitamin)
A riboflavin a B2-vitamin másik neve. Erős antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt szervezetünkben. Segít megelőzni a szürkehályogot, ami gyakran éppen a riboflavin hiánya miatt fejlődik ki. Egy tanulmány szerint több mint 50 százalékkal is csökkentheti a szürkehályog kialakulásának esélyét, ha napi 1,6-22,2 mg riboflavint veszünk magunkhoz. Sokat találunk belőle a zabban, a tejben, a joghurtban, a marhahúsban és a dúsított gabonatermékekben, például müzliszeletekben.

Niacin (B3-vitamin)
A niacin legfontosabb feladata szervezetünkben, hogy energiává változtassa az élelmiszereket. A legújabb tanulmányok szerint megelőzi a látóidegek sérülésével járó glaukóma (zöldhályog) kialakulását. Ennek a vitaminnak a fogyasztásával óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben – napi 1,5-5 gramm között – éppen fordított a hatása: homályos látást, a sárgafolt károsodását és a szaruhártya gyulladását eredményezi. Niacint marhában, csirkében, halakban, gombában, mogyorókban és hüvelyesekben találunk.
Lutein és zeaxantin
Mindkettő természetes karotionid típusú vegyület, amik jelentősen csökkentik a szürkehályog illetve az időskori makula degeneráció kialakulásának esélyét. Változatos, egészséges táplálkozás mellett nem kell különösebben ügyelni a bevitelükre, de jó tudni, hogy a zöld leveles saláták, a sárga gyümölcsök és a főtt spenót különösen nagy mennyiségben tartalmazzák.
Omega-3 zsírsavak

A telítetlen omega-3 zsírsavaknak számos kedvező egészségügyi hatásuk van. Több tanulmány bebizonyította, hogy gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően jelentős védelmet nyújtanak a szem látóhártyájának betegsége, a diabetikus retinopátia ellen. Ráadásul segítik a könny termelődését, és ezzel megelőzik a lassan már népbetegségnek számító szárazszem-szindróma kialakulását is. Az omega-3 zsírsavakat egyebek mellett a tengeri halak, a lenmag, a chia mag és az olívaolaj tartalmazza.
Tiamin (B1-vitamin)
Egy ausztrál kutatás szerint a tiaminban gazdag étrend esetén 40 százalékkal csökkent a szürkehályog kialakulásának az esélyét. Ugyanez a kutatás megerősítette az A-vitamin, a niacin és a riboflavin kedvező hatását is.
Egy másik tanulmányban azt találták, hogy a megfelelő tiamin-bevitel csökkentette az albumin nevű fehérje mennyiségét a vizeletben – ez pedig a diabéteszes retinopátia jelzője 2-es típusú cukorbetegségben. Tiamin van a teljes kiőrlésű gabonában, húsokban, halakban, és időnként reggeliző pelyhekhez, kenyerekhez és tésztákhoz is hozzáadják.
Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?
Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?
7 gyógyszermentes tipp a megfázás kezelésére
A hidegebb hónapokban szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre utolérjen bennünket egy kellemetlen megfázás. Az orrdugulás, a torokkaparás, a köhögés és az általános rossz közérzet akár napokra is megnehezítheti a mindennapokat. Bár a náthát okozó vírusokat nem lehet néhány nap alatt egyszerűen eltüntetni, a tünetek enyhítésére számos gyógyszermentes módszer létezik.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.