Menü

A 7 legfontosabb szemerősítő vitamin

A szemünk egy komplex szerv, aminek különböző vitaminokra és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy helyesen működjön. Ezeket azért is érdemes biztosítani, mert bizonyos mértékben több szembetegség – például a makula degeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog – kialakulása összekapcsolható a nem megfelelő tápanyagbevitellel.

A-vitamin

Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a szemgolyónkat kívülről borító szaruhártya egészségének fenntartásában. Alkotórésze a rodopszin nevű fehérjének is, ami egyebek mellett azt biztosítja, hogy kevés fényben is láthassunk. Az A-vitamin hiánya a xeroftalmia nevű szembetegséget idézi elő, ami farkasvaksággá alakulhat, illetve a szaruhártya károsodásához, végső esetben pedig vaksághoz vezethet. Szervezetünk nem termel A-vitamint, olyan tápanyagok segítségével tudjuk bevinni például, mint a sárgarépa, édesburgonya, zöld saláták és sütőtök.

E-vitamin

Több szemprobléma az oxidatív stressz miatt alakul ki, amikor felborul az egyensúly a szervezetünkben lévő antioxidánsok és szabad gyökök között. Az E-vitamin egy erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket – a szem sejtjeit is – a szabad gyököktől. Néhány kutatás azt találta, hogy magas E-vitamin-bevitel mellett később vagy egyáltalán nem alakul ki a szürkehályog, bár ezt az összefüggést még alá kell támasztani. Sok E-vitamint tartalmaznak a különböző magvak, az olajok, a lazac, az avokádó és a zöld saláták.

Riboflavin (B2-vitamin)

A riboflavin a B2-vitamin másik neve. Erős antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt szervezetünkben. Segít megelőzni a szürkehályogot, ami gyakran éppen a riboflavin hiánya miatt fejlődik ki. Egy tanulmány szerint több mint 50 százalékkal is csökkentheti a szürkehályog kialakulásának esélyét, ha napi 1,6-22,2 mg riboflavint veszünk magunkhoz. Sokat találunk belőle a zabban, a tejben, a joghurtban, a marhahúsban és a dúsított gabonatermékekben, például müzliszeletekben.

Niacin (B3-vitamin)

A niacin legfontosabb feladata szervezetünkben, hogy energiává változtassa az élelmiszereket. A legújabb tanulmányok szerint megelőzi a látóidegek sérülésével járó glaukóma (zöldhályog) kialakulását. Ennek a vitaminnak a fogyasztásával óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben – napi 1,5-5 gramm között – éppen fordított a hatása: homályos látást, a sárgafolt károsodását és a szaruhártya gyulladását eredményezi. Niacint marhában, csirkében, halakban, gombában, mogyorókban és hüvelyesekben találunk.

Lutein és zeaxantin

Mindkettő természetes karotionid típusú vegyület, amik jelentősen csökkentik a szürkehályog illetve az időskori makula degeneráció kialakulásának esélyét. Változatos, egészséges táplálkozás mellett nem kell különösebben ügyelni a bevitelükre, de jó tudni, hogy a zöld leveles saláták, a sárga gyümölcsök és a főtt spenót különösen nagy mennyiségben tartalmazzák.

Omega-3 zsírsavak

A telítetlen omega-3 zsírsavaknak számos kedvező egészségügyi hatásuk van. Több tanulmány bebizonyította, hogy gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően jelentős védelmet nyújtanak a szem látóhártyájának betegsége, a diabetikus retinopátia ellen. Ráadásul segítik a könny termelődését, és ezzel megelőzik a lassan már népbetegségnek számító szárazszem-szindróma kialakulását is. Az omega-3 zsírsavakat egyebek mellett a tengeri halak, a lenmag, a chia mag és az olívaolaj tartalmazza.

Tiamin (B1-vitamin)

Egy ausztrál kutatás szerint a tiaminban gazdag étrend esetén 40 százalékkal csökkent a szürkehályog kialakulásának az esélyét. Ugyanez a kutatás megerősítette az A-vitamin, a niacin és a riboflavin kedvező hatását is.

Egy másik tanulmányban azt találták, hogy a megfelelő tiamin-bevitel csökkentette az albumin nevű fehérje mennyiségét a vizeletben – ez pedig a diabéteszes retinopátia jelzője 2-es típusú cukorbetegségben. Tiamin van a teljes kiőrlésű gabonában, húsokban, halakban, és időnként reggeliző pelyhekhez, kenyerekhez és tésztákhoz is hozzáadják.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.