Menü

A 7 legfontosabb szemerősítő vitamin

A szemünk egy komplex szerv, aminek különböző vitaminokra és tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy helyesen működjön. Ezeket azért is érdemes biztosítani, mert bizonyos mértékben több szembetegség – például a makula degeneráció, a glaukóma vagy a szürkehályog – kialakulása összekapcsolható a nem megfelelő tápanyagbevitellel.

A-vitamin

Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a szemgolyónkat kívülről borító szaruhártya egészségének fenntartásában. Alkotórésze a rodopszin nevű fehérjének is, ami egyebek mellett azt biztosítja, hogy kevés fényben is láthassunk. Az A-vitamin hiánya a xeroftalmia nevű szembetegséget idézi elő, ami farkasvaksággá alakulhat, illetve a szaruhártya károsodásához, végső esetben pedig vaksághoz vezethet. Szervezetünk nem termel A-vitamint, olyan tápanyagok segítségével tudjuk bevinni például, mint a sárgarépa, édesburgonya, zöld saláták és sütőtök.

E-vitamin

Több szemprobléma az oxidatív stressz miatt alakul ki, amikor felborul az egyensúly a szervezetünkben lévő antioxidánsok és szabad gyökök között. Az E-vitamin egy erős antioxidáns, ami megvédi a sejteket – a szem sejtjeit is – a szabad gyököktől. Néhány kutatás azt találta, hogy magas E-vitamin-bevitel mellett később vagy egyáltalán nem alakul ki a szürkehályog, bár ezt az összefüggést még alá kell támasztani. Sok E-vitamint tartalmaznak a különböző magvak, az olajok, a lazac, az avokádó és a zöld saláták.

Riboflavin (B2-vitamin)

A riboflavin a B2-vitamin másik neve. Erős antioxidáns, csökkenti az oxidatív stresszt szervezetünkben. Segít megelőzni a szürkehályogot, ami gyakran éppen a riboflavin hiánya miatt fejlődik ki. Egy tanulmány szerint több mint 50 százalékkal is csökkentheti a szürkehályog kialakulásának esélyét, ha napi 1,6-22,2 mg riboflavint veszünk magunkhoz. Sokat találunk belőle a zabban, a tejben, a joghurtban, a marhahúsban és a dúsított gabonatermékekben, például müzliszeletekben.

Niacin (B3-vitamin)

A niacin legfontosabb feladata szervezetünkben, hogy energiává változtassa az élelmiszereket. A legújabb tanulmányok szerint megelőzi a látóidegek sérülésével járó glaukóma (zöldhályog) kialakulását. Ennek a vitaminnak a fogyasztásával óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben – napi 1,5-5 gramm között – éppen fordított a hatása: homályos látást, a sárgafolt károsodását és a szaruhártya gyulladását eredményezi. Niacint marhában, csirkében, halakban, gombában, mogyorókban és hüvelyesekben találunk.

Lutein és zeaxantin

Mindkettő természetes karotionid típusú vegyület, amik jelentősen csökkentik a szürkehályog illetve az időskori makula degeneráció kialakulásának esélyét. Változatos, egészséges táplálkozás mellett nem kell különösebben ügyelni a bevitelükre, de jó tudni, hogy a zöld leveles saláták, a sárga gyümölcsök és a főtt spenót különösen nagy mennyiségben tartalmazzák.

Omega-3 zsírsavak

A telítetlen omega-3 zsírsavaknak számos kedvező egészségügyi hatásuk van. Több tanulmány bebizonyította, hogy gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően jelentős védelmet nyújtanak a szem látóhártyájának betegsége, a diabetikus retinopátia ellen. Ráadásul segítik a könny termelődését, és ezzel megelőzik a lassan már népbetegségnek számító szárazszem-szindróma kialakulását is. Az omega-3 zsírsavakat egyebek mellett a tengeri halak, a lenmag, a chia mag és az olívaolaj tartalmazza.

Tiamin (B1-vitamin)

Egy ausztrál kutatás szerint a tiaminban gazdag étrend esetén 40 százalékkal csökkent a szürkehályog kialakulásának az esélyét. Ugyanez a kutatás megerősítette az A-vitamin, a niacin és a riboflavin kedvező hatását is.

Egy másik tanulmányban azt találták, hogy a megfelelő tiamin-bevitel csökkentette az albumin nevű fehérje mennyiségét a vizeletben – ez pedig a diabéteszes retinopátia jelzője 2-es típusú cukorbetegségben. Tiamin van a teljes kiőrlésű gabonában, húsokban, halakban, és időnként reggeliző pelyhekhez, kenyerekhez és tésztákhoz is hozzáadják.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.