Menü

Waldorf játékok

Amikor közelednek az ünnepek, a szülők, családtagok, barátok, mind nagy lelkesedéssel vetik bele magukat, a játékok kutatásába, hogy mivel is lepjék meg a kicsiket. Ilyenkor számtalan kérdéssel bombázzák a szülőket, hogy mire van szükség, mit is vásároljanak a csöppségnek. Ilyen kutatás kapcsán találtam rá én is a Waldorf játékokra. Már korábbról is hallottam erről a pedagógiai módszerről, az intézményekről és a benne folyó munkáról, de a játékaik valahogy soha nem kerültek a látókörömbe.

Pedig gyakran olvashatjuk a termék címkéjén vagy megjegyzésben, hogy ez egy Waldorf típusú játék. De mindeközben fogalmunk sincs, hogy mit takar pontosa, csak érezzük, hogy ez jó választás lehet a gyerekünk számára. Ezúttal annak jártam utána, hogy mi jellemzi őket, és mire is számíthat az, aki beszerzi.

Ezekre a játékokra jellemzőek a természetes anyagok használata. Alapanyaguk, natúr fa, gyapjú, kövek, gyapjúfilc, selyem. Ennek oka, hogy az emberek azt vallják, hogy a természetes elemek melegséget, szépséget hordoznak magukban. Ezek táplálják a csemete érzékszerveit. Emellett pedig kézzel készültek, tehát varrt, horgolt, kötött babákról, állatokról, manókról beszélhetünk. Így a legkisebbek is nyugodtan elmerülhetnek a játszás örömében. A látás ugyan olyan fontos, mint a tapintás, így kinézetükben is igényesnek kell lenniük. Ezek a játékok gyönyörűek, akár lakásunk dísze is lehet. Színüket tekintve vagy nagyon színesek, vagy megtartják eredeti természetes színüket.

Ha időnk engedi, akár mi is elkészíthetjük ezeket otthon, mivel a mintákat, szükséges alapanyagok jegyzékét, és a készítés menetének leírását megtalálhatjuk az interneten.

A Waldorf pedagógia lényege, hogy amit tanulunk, az kézzel fogható legyen, ne csak olvassunk róla, hanem figyeljük meg, próbáljuk ki. Így a belső motivációnk is hajt minket a tanulás felé. Nagy hangsúlyt fektet a szabad játékra, hiszen ez próbatételek elé állítja a gyereket, ezáltal megismeri általa az érzéseit, mint például a düh, öröm, harag. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja a nyíltvégű játékokat. Ezek fejlesztik leginkább a kreativitást, képzeletet. A végtelen játék ösztönzése érdekében gyakran a lehető legegyszerűbbre, sok részlet nélkül tervezik ezeket a termékeket.

Ez szabadságot ad a gyerekeknek, hogy több fantáziát alkalmazzanak, miközben életre keltik a játékot. A játékselyemből egyik percről a másikra lehet belőle takaró, szoknya, sátor, köpeny vagy fejkendő, de egy fakockából is lehet fizetőeszköz, építőanyag vagy bármi más. Ezek csak az apróság képzeletére van bízva. A készletben megtalálhatóak építő kockák, egyszerű autók, babák, mindennapi eszközök. Mivel bármiből bármi lehet, ezért, nem is kell sokat beszereznünk belőlük, így a lakásunk is megszabadulhat a sok megunt, nem használt műanyag játékoktól.

A módszer szerint három fő szakaszt különböztethetünk meg a kicsik fejlődésében. A gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékokra kell fókuszálni. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak.

Ezeket vegyük alapul, mikor ajándékot választunk. Ha 3 év alatti a csöppség, akkor mit is válasszunk? Mivel ilyenkor még a megismerés főként a szájon át történik (mindent is a szájába vesz), ezért fontos, az illat, az ízlelés és a tapintás. Jó választás lehet a gyapjúval bélelt baba, manó, állatka, puha horgolt labda, hinta, egyensúlyozó, méhviaszkréta, fakockák, hidak, bábúk. Amikor már kicsit nagyobb, akkor helyezhetjük a művészi irányra a hangsúlyt, bátran válogathatunk a ceruzák, viaszkréták, és gyöngyök között.

Ha pedig a mozgást tennénk előtérbe, akkor válasszunk fakardot, fa járműveket, babakocsit, babaházat. Iskoláskorú csemetéknek, pedig rendelkezésre állnak mesék, hangszerek stb. Ők már igénylik, hogy aprólékosabb tevékenységeket is végezhessenek, vagy éppen bonyolultabb fejtörőket, társasjátékokat szeretnének.

De hogy biztos jó döntést hozzunk, mielőtt beraknánk a kosarunkba a kiszemelt terméket, kérdezzük meg magunktól, hogy környezetbarát-e, többféleképpen lehet vele játszani, igényes-e, biztonságos-e, kellemes az érzékszervnek? Ha a legtöbbre igen a válasz, akkor nagy esély van arra, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk, és a gyermek hosszú ideig nyúzhatja majd a választásunkat. Ha pedig kinőtte, akkor bátran tovább tudjuk adni a másik generáció számára.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

Eper vagy szamóca?

Kevés olyan gyümölcs van, amely annyira népszerű lenne, mint az eper. Tavasszal és nyár elején szinte mindenhol találkozhatunk vele: piacokon, boltokban, süteményekben, lekvárokban és fagylaltokban. A legtöbb ember egyszerűen epernek nevezi, azonban botanikai szempontból a pontosabb elnevezése valójában szamóca. Ez az aprónak tűnő különbség érdekes példája annak, hogyan térhet el a hétköznapi nyelv a tudományos szóhasználattól.

Őszi teendők otthon, így készítsük fel a lakást a télre

Az ősz nemcsak a lehulló levelekről és a fűtési szezon kezdetéről szól, sok olyan házimunka és karbantartási feladat akad, amit érdemes még a nagy hideg előtt elvégezni.

Melyik kutyák adják a legtöbb szeretetet?

A kutya sokak számára nem egyszerűen háziállat, hanem a család egyik tagja. Van, amelyik inkább önálló természetű, más szinte árnyékként követi gazdáját a lakásban, és alig várja, hogy egy kis simogatást, ölelést vagy közös játékot kapjon.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra

Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?