Menü

Mi ne maradjon itthon, ha elutazunk?

Amikor utazni készülünk, jól jön egy összerakott utazási lista, mely segít abban, hogy semmi haszontalant ne cipeljünk, azonban a lényeges dolgok ne maradjanak otthon, érdemes elmenteni egy állandó listát a szükséges holmikról, így a bepakolás már rutinos lesz.

Amikor a gyerekemnek bepakoltam tegnapelőtt táborra, bevallom, jól jött a lista és a célirányos pakolás, különben hirtelen „ez is kell és az is kell”, aztán amikor a hátára adom, alig bírja el. Ekkor jön a lényegtelen dolgok visszapakolása és a csomag újra tervezése.

Ami nagyon fontos és jó elsőnek bepakolni vagy odakészíteni a táskához, azok a szükséges irataink, papírok, útlevél, igazolványok, pénz és a gyógyszereink. (Az iratok és igazolványok érvényességét az utazás előtt néhány héttel ellenőrizni kell!)

Ha valaki repülővel utazik, akkor természetesen a repüléssel kapcsolatos iratok, repülőjegy, beszállókártya, utasbiztosítás, egészségbiztosítási kártya, bankkártya, készpénz – ezek mind létfontosságú holmik.

A szállásfoglalást igazoló foglalási visszaigazolásokat kinyomtatva mindig magamnál hordom, vagy kifotózva a telefonomban, illetve előkészítem a címet, hogy ne induláskor kelljen gondolkozni, mit írjunk a navigációba.

Gyermekeimnél mindig van diákigazolvány, személyi, erre osztályprogramoknál a tanító is mindig felhívja a figyelmet, a nagyszülőknél nyugdíjas-igazolvány is fontos, hiszen számos kedvezményre jogosítja őket.

Ha utazni indulunk, s kisgyerekekkel tesszük, sajnos nálunk a kütyük, tabletek, mese lejátszók is az utazás részét képezik, egy laptop, vagy tablet hosszú ideig lefoglalja őket, bár ezt mindig akkor szoktuk bevetni, ha már tényleg elfogyott a türelem, ami rendszerint negyedóra múlva jelentkezik a „mikor érünk már oda” kérdésekkel.

A gyógyszereket már említettem a cikk elején, ne induljunk el a saját és családtagjaink állandó gyógyszerei nélkül, illetve készüljünk fel sok eshetőségre, amit esetleg a nyaralás alatt orvosolnunk kell, legyen nálunk ragtapasz, lázcsillapító, allergiagyógyszer.

A ruházattal a hideg-meleg időjárás esetére is készüljünk fel, nyáron is lehetnek esősebb, hidegebb napok, jó, ha a meleg ruházat is szerepel a nyaralási listán.

Mi a napfényes Horvátországban is töltöttünk már 3 napot vacogva a nyaralóban pulcsiban, ezért érdemes felkészülni mindenféle hőmérsékletre.

A pihenés arról kell, hogy szóljon, hogy elengedjük magunkat, jól érezzük magunkat, nem feszengünk, ezért a nagyon csinos, de sosem hordott ruházat helyett kényelmes és praktikus ruhákat tanácsolok bepakolni. Mindenkinek jó pihenést kívánok, kivéve akik három gyerekkel nyaralnak, mint mi, nekik kitartást.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.