Menü

Mit jelent a permakultúra?

Oldalunkon igyekszünk sokféle témát érinteni, változatos tartalmakkal jelentkezni napról napra, s bár sokszor életmód tanácsokkal találkozhatnak nálunk, ma a kertészkedés egyik fajtájáról lesz szó. Mit jelent a permakultúra?

Természetesen vannak hivatalos és szakszerűen pontos magyarázatok arra, hogy mi a permakultúra, de én most ezeket nem keresném és másolnám be, inkább megpróbálom egyszerűen körülírni.

Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, amikor bebizonyosodott, hogy ezek az elvek megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például a hozzánk közelebbi Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.

A permakultúra tulajdonképpen egy mód arra, hogy természetes ételt termesszünk a kertben, ez a módszer széppé teszi a növényeket, nem jelent unalmas munkát és egy fenntartható, egészséges zöldségeskertet hoz létre.

A permakultúra a permanens és a kultúra szó összevonásából keletkezett, az e mögött álló filozófiát pedig kb. 30 évvel ezelőtt a biológus Bill Mollison és David Holmgren fejlesztette ki Ausztráliában. A permakultúra az ő megfigyeléseiknek az eredményeképp született meg.

E tevékenységnek a célja az, hogy egy természetbarát és gazdaságilag életképes rendszert hozzunk létre, mely hosszútávon fenntartható.

Miért megoldás a permakultúra a globális felmelegedésre is?

Mert lényege a természetben lejátszódó folyamatok leutánzása, folyamatos tápanyagbiztosítás a talajok növényeinek.

A természet a leghatékonyabb újrahasznosító, minden körforgásszerűen működik. A természetben nincs ˝hulladék˝, minden erőforrás, s ami a legfontosabb: fenntartható, ez pedig hosszú távon is beválik, mert nem olyan eszközökön alapszik, amelyek idővel elfogynak.

A permakultúra egy életre szóló kerti kaland, mely a legkevesebb külső erőforrás használatával, az energia és a tápanyagok felhalmozásával operál. Rendszerben gondolkodik és a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza le.

Mit is jelent a rendszerben való gondolkodás? Az egyik kiváló szemléltető leírás egy kis tavacska példájából indul ki, ami miután megtelt békapetével, a kertben nagy számban jelentek meg a békák, akikről köztudott, hogy kiváló ragadozók és kártevőpusztítók is. A békák más ragadozókat is bevonzottak a kertbe, akik megint csak kiváló kártevőpusztítók voltak. Egyetlen erőforrással tehát így egy olyan láncot hagytunk létrejönni, mely komoly védővonal a kertben.

A holisztikus szemléletmód a permakultúrában is jelen van, ez a fajta gondolkodás teszi lehetővé, hogy például növényvédőszerek nélkül, kisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyva érjünk el valós eredményeket a termelésben.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

A tavasz egyik hírnöke, az ibolya

A hideg, zord idő után a hóvirágot az ibolya követi a kertünk ékesítésében. Ám, az ibolya nem csak szép, hanem egészséges is.