Menü

Mit jelent a permakultúra?

Oldalunkon igyekszünk sokféle témát érinteni, változatos tartalmakkal jelentkezni napról napra, s bár sokszor életmód tanácsokkal találkozhatnak nálunk, ma a kertészkedés egyik fajtájáról lesz szó. Mit jelent a permakultúra?

Természetesen vannak hivatalos és szakszerűen pontos magyarázatok arra, hogy mi a permakultúra, de én most ezeket nem keresném és másolnám be, inkább megpróbálom egyszerűen körülírni.

Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, amikor bebizonyosodott, hogy ezek az elvek megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például a hozzánk közelebbi Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.

A permakultúra tulajdonképpen egy mód arra, hogy természetes ételt termesszünk a kertben, ez a módszer széppé teszi a növényeket, nem jelent unalmas munkát és egy fenntartható, egészséges zöldségeskertet hoz létre.

A permakultúra a permanens és a kultúra szó összevonásából keletkezett, az e mögött álló filozófiát pedig kb. 30 évvel ezelőtt a biológus Bill Mollison és David Holmgren fejlesztette ki Ausztráliában. A permakultúra az ő megfigyeléseiknek az eredményeképp született meg.

E tevékenységnek a célja az, hogy egy természetbarát és gazdaságilag életképes rendszert hozzunk létre, mely hosszútávon fenntartható.

Miért megoldás a permakultúra a globális felmelegedésre is?

Mert lényege a természetben lejátszódó folyamatok leutánzása, folyamatos tápanyagbiztosítás a talajok növényeinek.

A természet a leghatékonyabb újrahasznosító, minden körforgásszerűen működik. A természetben nincs ˝hulladék˝, minden erőforrás, s ami a legfontosabb: fenntartható, ez pedig hosszú távon is beválik, mert nem olyan eszközökön alapszik, amelyek idővel elfogynak.

A permakultúra egy életre szóló kerti kaland, mely a legkevesebb külső erőforrás használatával, az energia és a tápanyagok felhalmozásával operál. Rendszerben gondolkodik és a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza le.

Mit is jelent a rendszerben való gondolkodás? Az egyik kiváló szemléltető leírás egy kis tavacska példájából indul ki, ami miután megtelt békapetével, a kertben nagy számban jelentek meg a békák, akikről köztudott, hogy kiváló ragadozók és kártevőpusztítók is. A békák más ragadozókat is bevonzottak a kertbe, akik megint csak kiváló kártevőpusztítók voltak. Egyetlen erőforrással tehát így egy olyan láncot hagytunk létrejönni, mely komoly védővonal a kertben.

A holisztikus szemléletmód a permakultúrában is jelen van, ez a fajta gondolkodás teszi lehetővé, hogy például növényvédőszerek nélkül, kisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyva érjünk el valós eredményeket a termelésben.

Ne dobd ki a kávézaccot- egy csomó mindenre használhatod

Ha lefőtt a reggeli kávé, a zacc általában a kukában landol, pedig sokféle területen újrahasznosítható.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.


Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött

Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?