Menü

Mit jelent a permakultúra?

Oldalunkon igyekszünk sokféle témát érinteni, változatos tartalmakkal jelentkezni napról napra, s bár sokszor életmód tanácsokkal találkozhatnak nálunk, ma a kertészkedés egyik fajtájáról lesz szó. Mit jelent a permakultúra?

Természetesen vannak hivatalos és szakszerűen pontos magyarázatok arra, hogy mi a permakultúra, de én most ezeket nem keresném és másolnám be, inkább megpróbálom egyszerűen körülírni.

Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, amikor bebizonyosodott, hogy ezek az elvek megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például a hozzánk közelebbi Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.

A permakultúra tulajdonképpen egy mód arra, hogy természetes ételt termesszünk a kertben, ez a módszer széppé teszi a növényeket, nem jelent unalmas munkát és egy fenntartható, egészséges zöldségeskertet hoz létre.

A permakultúra a permanens és a kultúra szó összevonásából keletkezett, az e mögött álló filozófiát pedig kb. 30 évvel ezelőtt a biológus Bill Mollison és David Holmgren fejlesztette ki Ausztráliában. A permakultúra az ő megfigyeléseiknek az eredményeképp született meg.

E tevékenységnek a célja az, hogy egy természetbarát és gazdaságilag életképes rendszert hozzunk létre, mely hosszútávon fenntartható.

Miért megoldás a permakultúra a globális felmelegedésre is?

Mert lényege a természetben lejátszódó folyamatok leutánzása, folyamatos tápanyagbiztosítás a talajok növényeinek.

A természet a leghatékonyabb újrahasznosító, minden körforgásszerűen működik. A természetben nincs ˝hulladék˝, minden erőforrás, s ami a legfontosabb: fenntartható, ez pedig hosszú távon is beválik, mert nem olyan eszközökön alapszik, amelyek idővel elfogynak.

A permakultúra egy életre szóló kerti kaland, mely a legkevesebb külső erőforrás használatával, az energia és a tápanyagok felhalmozásával operál. Rendszerben gondolkodik és a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza le.

Mit is jelent a rendszerben való gondolkodás? Az egyik kiváló szemléltető leírás egy kis tavacska példájából indul ki, ami miután megtelt békapetével, a kertben nagy számban jelentek meg a békák, akikről köztudott, hogy kiváló ragadozók és kártevőpusztítók is. A békák más ragadozókat is bevonzottak a kertbe, akik megint csak kiváló kártevőpusztítók voltak. Egyetlen erőforrással tehát így egy olyan láncot hagytunk létrejönni, mely komoly védővonal a kertben.

A holisztikus szemléletmód a permakultúrában is jelen van, ez a fajta gondolkodás teszi lehetővé, hogy például növényvédőszerek nélkül, kisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyva érjünk el valós eredményeket a termelésben.

Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon

A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?