Menü

Mit jelent a permakultúra?

Oldalunkon igyekszünk sokféle témát érinteni, változatos tartalmakkal jelentkezni napról napra, s bár sokszor életmód tanácsokkal találkozhatnak nálunk, ma a kertészkedés egyik fajtájáról lesz szó. Mit jelent a permakultúra?

Természetesen vannak hivatalos és szakszerűen pontos magyarázatok arra, hogy mi a permakultúra, de én most ezeket nem keresném és másolnám be, inkább megpróbálom egyszerűen körülírni.

Az 1980-as években alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek, amikor bebizonyosodott, hogy ezek az elvek megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati és éghajlati körülmények között. Magyarországon nincs olyan ökofalu, mely permakultúrás terv alapján épült/alakult volna, de kísérletek több helyen is folynak, például a hozzánk közelebbi Nagyszékelyben több permakultúrás gazdálkodást meg lehet tekinteni.

A permakultúra tulajdonképpen egy mód arra, hogy természetes ételt termesszünk a kertben, ez a módszer széppé teszi a növényeket, nem jelent unalmas munkát és egy fenntartható, egészséges zöldségeskertet hoz létre.

A permakultúra a permanens és a kultúra szó összevonásából keletkezett, az e mögött álló filozófiát pedig kb. 30 évvel ezelőtt a biológus Bill Mollison és David Holmgren fejlesztette ki Ausztráliában. A permakultúra az ő megfigyeléseiknek az eredményeképp született meg.

E tevékenységnek a célja az, hogy egy természetbarát és gazdaságilag életképes rendszert hozzunk létre, mely hosszútávon fenntartható.

Miért megoldás a permakultúra a globális felmelegedésre is?

Mert lényege a természetben lejátszódó folyamatok leutánzása, folyamatos tápanyagbiztosítás a talajok növényeinek.

A természet a leghatékonyabb újrahasznosító, minden körforgásszerűen működik. A természetben nincs ˝hulladék˝, minden erőforrás, s ami a legfontosabb: fenntartható, ez pedig hosszú távon is beválik, mert nem olyan eszközökön alapszik, amelyek idővel elfogynak.

A permakultúra egy életre szóló kerti kaland, mely a legkevesebb külső erőforrás használatával, az energia és a tápanyagok felhalmozásával operál. Rendszerben gondolkodik és a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza le.

Mit is jelent a rendszerben való gondolkodás? Az egyik kiváló szemléltető leírás egy kis tavacska példájából indul ki, ami miután megtelt békapetével, a kertben nagy számban jelentek meg a békák, akikről köztudott, hogy kiváló ragadozók és kártevőpusztítók is. A békák más ragadozókat is bevonzottak a kertbe, akik megint csak kiváló kártevőpusztítók voltak. Egyetlen erőforrással tehát így egy olyan láncot hagytunk létrejönni, mely komoly védővonal a kertben.

A holisztikus szemléletmód a permakultúrában is jelen van, ez a fajta gondolkodás teszi lehetővé, hogy például növényvédőszerek nélkül, kisebb ökológiai lábnyomot hátrahagyva érjünk el valós eredményeket a termelésben.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.