Menü

Nátha vagy szénanátha?

A szénanátha és a nátha közti különbségek néha nehezen ismerhetőek fel, pedig fontos, hogy a betegek meg tudják különböztetni, ugyanis az idejében elkezdett kezeléssel a panaszok és tünetek nagy része mérsékelhető.

A lényegi kérdés tehát, hogy mi a különbség az allergia és a nátha között? A tünetek azonossága miatt nem egyszerű ezek megkülönböztetése, emiatt éreztem fontosnak írni erről és összefoglalni a leggyakoribb tüneteket, illetve hogy melyik panaszok melyik betegségre jellemzőek.

A nátháról tudjuk, hogy elsősorban vírusok okozzák. A betegség pedig 7-10 nap alatt gyógyul, eddig pedig a tünetek csillapíthatóak a megfázásra és a náthára javasolt gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel, teákkal. A megfázások általában a téli időszakra jellemzőek, tehát szeptember és március közti időszakban fordulnak elő leggyakrabban.

Ezzel szemben az allergia nem 7 napig tart, hanem a pollenszezon végéig, ami sajnos sokkal több időt jelent. A pollenallergia tünetei az allergén növény virágzásának időszakában jelennek meg és a pollenszórás végéig kínozzák a betegeket. A pollenszezon az adott allergéntől függően február végétől-március elejétől kezdődik és a szezon végéit tart. Köztudottan a leggyakoribb allergénünk a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus elejétől-közepétől egészen a fagyokig eltart.

A pollenallergia tüneteit sajnos évről évre egyre többen ismerik meg. Leginkább a szabadban jelentkezik az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés és tüsszögés.

Ha ez hetekig nem enyhül, akkor orvoshoz kell fordulni, aki allergiateszttel, vérvétellel elvégzi a szükséges vizsgálatokat és annak eredményétől függően javasolja a gyógyszeres kezelést, mely általában antihisztamint és orrsprayt jelent.

A nátha tehát 7-10 nap alatt rendszerint elmúlik, ha hosszabb ideje fennálló tüneteink vannak, akkor nagy valószínűséggel szénanáthától szenvedünk.

Az allergia kevésbé ismert tünete a krákogás, köhögés, ám valójában nagyon gyakori a szénanáthás betegeknél, ezzel a szervezet a pollenek ellen védekezik.

Ha fül-orr-gégészeti vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a kellemetlen panasz légúti allergia következménye, akkor tüneti kezeléssel – antihisztaminok szedésével és szteroid tartalmú orrspray használatával – lehet kezelni.

A gyógyszeres kezelés mellett immunterápiával is fel lehet venni a harcot a szénanátha ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.