Menü

Nátha vagy szénanátha?

A szénanátha és a nátha közti különbségek néha nehezen ismerhetőek fel, pedig fontos, hogy a betegek meg tudják különböztetni, ugyanis az idejében elkezdett kezeléssel a panaszok és tünetek nagy része mérsékelhető.

A lényegi kérdés tehát, hogy mi a különbség az allergia és a nátha között? A tünetek azonossága miatt nem egyszerű ezek megkülönböztetése, emiatt éreztem fontosnak írni erről és összefoglalni a leggyakoribb tüneteket, illetve hogy melyik panaszok melyik betegségre jellemzőek.

A nátháról tudjuk, hogy elsősorban vírusok okozzák. A betegség pedig 7-10 nap alatt gyógyul, eddig pedig a tünetek csillapíthatóak a megfázásra és a náthára javasolt gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel, teákkal. A megfázások általában a téli időszakra jellemzőek, tehát szeptember és március közti időszakban fordulnak elő leggyakrabban.

Ezzel szemben az allergia nem 7 napig tart, hanem a pollenszezon végéig, ami sajnos sokkal több időt jelent. A pollenallergia tünetei az allergén növény virágzásának időszakában jelennek meg és a pollenszórás végéig kínozzák a betegeket. A pollenszezon az adott allergéntől függően február végétől-március elejétől kezdődik és a szezon végéit tart. Köztudottan a leggyakoribb allergénünk a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus elejétől-közepétől egészen a fagyokig eltart.

A pollenallergia tüneteit sajnos évről évre egyre többen ismerik meg. Leginkább a szabadban jelentkezik az orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés és tüsszögés.

Ha ez hetekig nem enyhül, akkor orvoshoz kell fordulni, aki allergiateszttel, vérvétellel elvégzi a szükséges vizsgálatokat és annak eredményétől függően javasolja a gyógyszeres kezelést, mely általában antihisztamint és orrsprayt jelent.

A nátha tehát 7-10 nap alatt rendszerint elmúlik, ha hosszabb ideje fennálló tüneteink vannak, akkor nagy valószínűséggel szénanáthától szenvedünk.

Az allergia kevésbé ismert tünete a krákogás, köhögés, ám valójában nagyon gyakori a szénanáthás betegeknél, ezzel a szervezet a pollenek ellen védekezik.

Ha fül-orr-gégészeti vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a kellemetlen panasz légúti allergia következménye, akkor tüneti kezeléssel – antihisztaminok szedésével és szteroid tartalmú orrspray használatával – lehet kezelni.

A gyógyszeres kezelés mellett immunterápiával is fel lehet venni a harcot a szénanátha ellen, mely nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.