Menü

Miért fontos a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigyünk, bár szervként tekintünk rá, valójában egy külső elválasztású, idegen szóval exokrin mirigy, melynek egy része belső elválasztású mirigy. Furcsán hangozhat elsőre, azonban, ha megértjük működését, máris értelmet nyer ez az ellentmondás.

A hasnyálmirigy nagyobb része külső elválasztású mirigyekből áll, melyek különböző emésztőenzimeket termelnek, amik a vékonybélbe kerülve elősegítik a táplálék megemésztését, legyen szó akár fehérjéről, szénhidrátról vagy éppen zsírról. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emésztésünk hatékony legyen és a táplálékból energiát tudjunk kinyerni, melyet a sejtek felhasználnak vagy elraktároznak. Érdekesség, hogy a fehérjebontó enzimek inaktív formában választódnak ki és majd csak a tápcsatornában válnak aktívvá. Ilyen enzim például a tripszin, azonban nem minden fehérjebontó enzim termelődik a hasnyálmirigyben. A gyomor is termel ilyen enzimeket, mint például a proteázokat.

A pancreas, vagyis a hasnyálmirigy másik – kisebbik – része hormonokat állít elő: ezt hívjuk Langerhans-szigeteknek, vagy másnéven szigetsejteknek. Ezek a hormonok a véráramba ürülnek és azon keresztül jutnak el a célsejtekhez, ahol kifejtik hatásukat. Ilyen hormon például az inzulin, ami a vércukorszintet (vagyis a vérben található glükóz szintjét) csökkenti, valamint a glükagon, ami ezzel ellentétes hatást fejt ki: tehát emeli a vércukorszintet. Ezen a két, vércukorszintet szabályozó hormonon kívül termelődik egy harmadik is, a szomatosztatin, melynek feladata az előző kettő szabályozása.

A hasnyálmirigy hosszúkás, halvány rózsaszínű szerv, ami a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. A szélesebbik része összenőtt a patkóbéllel, valamint érintkezik a gyomorral és a vastagbéllel is.

Felépítése és az általa kiválasztott biokémiai anyagok szinte egyértelműek mutatják funkcióját.

Egyrészt az emésztésre van rendkívül nagy hatással, másrészt a vércukorszint szabályozására. Ha a hasnyálmirigyünk működésében valamilyen probléma lép fel, számos különböző emésztőrendszeri, illetve vércukorszintet érintő, azzal kapcsolatban álló egészségügyi probléma alakulhat ki. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén például visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, súlyveszteség, emésztési és felszívódási zavar jelentkezik, melyek közvetetten számos más szervünkre is kihatással vannak. Ha nem megfelelő mértékű a felszívódás, idővel a vitaminhiány tüneteit is észlelhetjük magunkon, illetve egyéb kellemetlen mellékhatások, mint például a hajhullás vagy a köröm elgyengülése is megjelenhetnek.

A hasnyálmirigy betegségeinek kezelése összetett, így, ha bármilyen, hasnyálmirigy problémára utaló tünetet tapasztal, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, illetve megfelelő szakorvossal.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.