Menü

Miért fontos a hasnyálmirigy?

A hasnyálmirigyünk, bár szervként tekintünk rá, valójában egy külső elválasztású, idegen szóval exokrin mirigy, melynek egy része belső elválasztású mirigy. Furcsán hangozhat elsőre, azonban, ha megértjük működését, máris értelmet nyer ez az ellentmondás.

A hasnyálmirigy nagyobb része külső elválasztású mirigyekből áll, melyek különböző emésztőenzimeket termelnek, amik a vékonybélbe kerülve elősegítik a táplálék megemésztését, legyen szó akár fehérjéről, szénhidrátról vagy éppen zsírról. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az emésztésünk hatékony legyen és a táplálékból energiát tudjunk kinyerni, melyet a sejtek felhasználnak vagy elraktároznak. Érdekesség, hogy a fehérjebontó enzimek inaktív formában választódnak ki és majd csak a tápcsatornában válnak aktívvá. Ilyen enzim például a tripszin, azonban nem minden fehérjebontó enzim termelődik a hasnyálmirigyben. A gyomor is termel ilyen enzimeket, mint például a proteázokat.

A pancreas, vagyis a hasnyálmirigy másik – kisebbik – része hormonokat állít elő: ezt hívjuk Langerhans-szigeteknek, vagy másnéven szigetsejteknek. Ezek a hormonok a véráramba ürülnek és azon keresztül jutnak el a célsejtekhez, ahol kifejtik hatásukat. Ilyen hormon például az inzulin, ami a vércukorszintet (vagyis a vérben található glükóz szintjét) csökkenti, valamint a glükagon, ami ezzel ellentétes hatást fejt ki: tehát emeli a vércukorszintet. Ezen a két, vércukorszintet szabályozó hormonon kívül termelődik egy harmadik is, a szomatosztatin, melynek feladata az előző kettő szabályozása.

A hasnyálmirigy hosszúkás, halvány rózsaszínű szerv, ami a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. A szélesebbik része összenőtt a patkóbéllel, valamint érintkezik a gyomorral és a vastagbéllel is.

Felépítése és az általa kiválasztott biokémiai anyagok szinte egyértelműek mutatják funkcióját.

Egyrészt az emésztésre van rendkívül nagy hatással, másrészt a vércukorszint szabályozására. Ha a hasnyálmirigyünk működésében valamilyen probléma lép fel, számos különböző emésztőrendszeri, illetve vércukorszintet érintő, azzal kapcsolatban álló egészségügyi probléma alakulhat ki. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén például visszatérő hasi fájdalom, hasmenés, súlyveszteség, emésztési és felszívódási zavar jelentkezik, melyek közvetetten számos más szervünkre is kihatással vannak. Ha nem megfelelő mértékű a felszívódás, idővel a vitaminhiány tüneteit is észlelhetjük magunkon, illetve egyéb kellemetlen mellékhatások, mint például a hajhullás vagy a köröm elgyengülése is megjelenhetnek.

A hasnyálmirigy betegségeinek kezelése összetett, így, ha bármilyen, hasnyálmirigy problémára utaló tünetet tapasztal, mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, illetve megfelelő szakorvossal.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.