Menü

Az alvászavar ilyen betegségeket jelezhet

Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?

Az akut álmatlanság leggyakoribb okai között a családi nyomás (az anyagiak, a családtagok egészsége, a személyes kapcsolatok állapota miatti stressz), a munkahelyi stressz és a traumatikus események felelnek, míg olyan problémák, amelyek tartós stresszt okoznak, inkább a krónikus álmatlansághoz járulhatnak hozzá. Ezen túl az alkohol, a koffein és a dohány (nikotin) is hozzájárulhatnak a krónikus álmatlansághoz.

Sokféle kezelés segíthet az álmatlanságban szenvedő embereknek, ideértve a kognitív viselkedésterápiát és bizonyos gyógyszereket.

A nocturia, vagy gyakori éjszakai vizelés is komoly hatással van az alvásunk minőségére. A nocturia bármilyen életkorban érintheti az embereket, de elsősorban a 60 év felettieknél jelenik meg. A nők esetében a nocturia a menopauza, a szülés vagy a kismedencei szervek prolapszusának következménye lehet. A férfiaknál a megnövekedett prosztata okozhatja a gyakori vizelési ingert.

Azonban szívbetegség is hozzájárulhat a nocturiahoz. Bizonyos anyagok (különösen a koffein és az alkohol) bevitele, valamint a lefekvés előtt elfogyasztott italt mennyisége is hat rá, hogy éjszaka ki kell-e menni a mosdóba. Ezért az életmód megváltoztatása, például a koffein és az alkoholfogyasztás visszafogása segíthet a nocturia kezelésében. Ha ez nem segít, az orvos felírhat olyan gyógyszereket, amelyek ellazítják a hólyagot vagy enyhítik a hólyaggörcsöket.

Sok gyógyszer megnehezítheti az éjszakai elalvást, de a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben ( ADHD ) szenvedők kezelésére alkalmazott stimulánsok kifejezetten ilyenek. A metil-fenidátok és az amfetaminok és más stimulánsok használatánál az érintetteknek fontolóra kell venniük, hogy inkább napközben szedjék őket, ne pedig közvetlenül a lefekvés előtt.

A szteroidok segítik a gyulladás csökkentését, ezért számos betegség kezelésére használják őket. Többek között az asztma, ízületi gyulladás, autoimmun betegségek (köztük a sclerosis multiplex és a lupust), egyes rákok és néhány általános bőrbetegség (kiütések és az ekcéma) tüneteinek enyhítésére használják. A szteroidok rendkívül jótékony hatásúak, de mellékhatásként megnehezíthetik az elalvást. Ha a felírt szteroid lehetetlenné teszi az éjszakai alvást, akkor érdemes konzultálni a kezelőorvossal a terápia átalakításának lehetőségeiről.

A demencia a mentális funkciók olyan vesztesége, amely elég súlyos ahhoz, hogy befolyásolja az érintettek mindennapi életét és tevékenységét. Az alvászavar egyike a sok tünetnek, amelyek a demencia kísérőjeként megjelennek. Noha a demenciára nincs ismert gyógymód, különféle kezelések alkalmazhatók a betegség előrehaladásának fékezésére. A gyógyszerek segíthetnek olyan tünetekben, mint a megszakadó alvás és szorongás, míg a foglalkozási terápia, beszélgetés terápia és mentálhigiénés tanácsadás szintén alkalmas a betegség feltartóztatására.

A fájdalom (akár akut, akár krónikus fájdalomról van szó) nyilvánvaló okokból megnehezítheti az éjszaka alvást, függetlenül attól, hogy kínzó fejfájás, mardosó gyomorfájás vagy bármilyen más erős fájdalom áll a háttérben.

Különösen a krónikus fájdalmak esetében, ha a kezelés szokásos módszerei nem elég hatékonyak az elegendő alvásidő megteremtéséhez, érdemes elbeszélgetni a kezelőorvossal, hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik a pihenést.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.