Az alvászavar ilyen betegségeket jelezhet
- Dátum: 2023.05.14., 07:48
- Udvari Fanni
- képek: pexels.com
- alvás, betegség, demencia, fájdalom, idő, pihenés, szteroidok
Átlagosan 7-9 óra éjszakai alvásra van szüksége a felnőtteknek ahhoz, hogy kipihent állapotban kezdhessék a napot, és a szervezetük is egyensúlyban maradjon. Sokan küzdenek azonban alvási nehézségekkel, és jó páran tapasztalatból ismerik az elégtelen alvás kellemetlen következményeit. Vajon mi okozza, hogy nem jön álom a szemünkre?

Az akut álmatlanság leggyakoribb okai között a családi nyomás (az anyagiak, a családtagok egészsége, a személyes kapcsolatok állapota miatti stressz), a munkahelyi stressz és a traumatikus események felelnek, míg olyan problémák, amelyek tartós stresszt okoznak, inkább a krónikus álmatlansághoz járulhatnak hozzá. Ezen túl az alkohol, a koffein és a dohány (nikotin) is hozzájárulhatnak a krónikus álmatlansághoz.
Sokféle kezelés segíthet az álmatlanságban szenvedő embereknek, ideértve a kognitív viselkedésterápiát és bizonyos gyógyszereket.
A nocturia, vagy gyakori éjszakai vizelés is komoly hatással van az alvásunk minőségére. A nocturia bármilyen életkorban érintheti az embereket, de elsősorban a 60 év felettieknél jelenik meg. A nők esetében a nocturia a menopauza, a szülés vagy a kismedencei szervek prolapszusának következménye lehet. A férfiaknál a megnövekedett prosztata okozhatja a gyakori vizelési ingert.
Azonban szívbetegség is hozzájárulhat a nocturiahoz. Bizonyos anyagok (különösen a koffein és az alkohol) bevitele, valamint a lefekvés előtt elfogyasztott italt mennyisége is hat rá, hogy éjszaka ki kell-e menni a mosdóba. Ezért az életmód megváltoztatása, például a koffein és az alkoholfogyasztás visszafogása segíthet a nocturia kezelésében. Ha ez nem segít, az orvos felírhat olyan gyógyszereket, amelyek ellazítják a hólyagot vagy enyhítik a hólyaggörcsöket.

Sok gyógyszer megnehezítheti az éjszakai elalvást, de a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben ( ADHD ) szenvedők kezelésére alkalmazott stimulánsok kifejezetten ilyenek. A metil-fenidátok és az amfetaminok és más stimulánsok használatánál az érintetteknek fontolóra kell venniük, hogy inkább napközben szedjék őket, ne pedig közvetlenül a lefekvés előtt.
A szteroidok segítik a gyulladás csökkentését, ezért számos betegség kezelésére használják őket. Többek között az asztma, ízületi gyulladás, autoimmun betegségek (köztük a sclerosis multiplex és a lupust), egyes rákok és néhány általános bőrbetegség (kiütések és az ekcéma) tüneteinek enyhítésére használják. A szteroidok rendkívül jótékony hatásúak, de mellékhatásként megnehezíthetik az elalvást. Ha a felírt szteroid lehetetlenné teszi az éjszakai alvást, akkor érdemes konzultálni a kezelőorvossal a terápia átalakításának lehetőségeiről.
A demencia a mentális funkciók olyan vesztesége, amely elég súlyos ahhoz, hogy befolyásolja az érintettek mindennapi életét és tevékenységét. Az alvászavar egyike a sok tünetnek, amelyek a demencia kísérőjeként megjelennek. Noha a demenciára nincs ismert gyógymód, különféle kezelések alkalmazhatók a betegség előrehaladásának fékezésére. A gyógyszerek segíthetnek olyan tünetekben, mint a megszakadó alvás és szorongás, míg a foglalkozási terápia, beszélgetés terápia és mentálhigiénés tanácsadás szintén alkalmas a betegség feltartóztatására.

A fájdalom (akár akut, akár krónikus fájdalomról van szó) nyilvánvaló okokból megnehezítheti az éjszaka alvást, függetlenül attól, hogy kínzó fejfájás, mardosó gyomorfájás vagy bármilyen más erős fájdalom áll a háttérben.
Különösen a krónikus fájdalmak esetében, ha a kezelés szokásos módszerei nem elég hatékonyak az elegendő alvásidő megteremtéséhez, érdemes elbeszélgetni a kezelőorvossal, hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik a pihenést.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.