Kell e párásítani vagy nem?

A fűtési szezonban, illetve a nyári nagy melegben lecsökken otthonunk páratartalma, ami orr-és száj szárazsághoz, köhögéshez, allergiás tünetekhez vezethet. Természetesen házi praktikákkal is elkerülhető a száraz levegő, mint például, ha fűtési szezonban inkább tartjuk a hűvösebb levegőt továbbá, a konvektorra helyezhető vizes tálak segítségével, illetve a bent teregetés következtében. A fűtőtestből áradó hő gyorsan megszárítja a ruhákat és az elpárolgó víz fokozza a levegő nedvességét. De ha szárítógépet használunk, akkor is megnő, a páratartalom abban a helységben ahol a gép helyezkedik. Azonban, ha így sem érjük el a kellő hatást, akkor ruházzunk be egy párásító készülékre.

A belső levegő ideális páratartalma 40-60% között mozog. Ha ennél magasabb, akkor gombák, illetve allergének jelenhetnek meg, ha viszont túl alacsony a páratartalom, akkor a száraz levegő a légutakat irritálhatja: Páramérő készülékkel, vagy modernebb párásító géppel pontosan megnézhetjük, hogy otthonunk levegője milyen beavatkozást igényel. A túl száraz levegő miatt, nemcsak a bőrünk, de az orrnyálkahártya is könnyen kiszárad. Továbbá ugyan ezt a tünetet okozza, érzékszerveinkkel, ha sokat használjuk a számítógépet, vagy éppen munkánk során sokat kell beszéljünk. Erre is megoldást nyújthat a párásítás.

A készülékek használata során az egyik gyakori probléma az, ha túl sokat hagyjuk bekapcsolva és emiatt túl párás lesz a levegő. Érdemes nem csak a saját érzékeinkre bízni a használatát, de a bekapcsolást követően párhuzamosan ellenőrizzük a szoba páratartalmát páramérő készülékkel is. Ha úgy látjuk, hogy a szoba levegője elérte a kívánt páratartalmat, a készüléket kapcsoljuk ki. Amennyiben az ajtók csukva maradnak, akkor a helység elég hosszú ideig megtartja a kívánt hatást, illetve ha sokan tartózkodunk a szobában, akkor még emelkedni is fog a páratartalom. Teljes éjszakára semmiképpen se hagyjuk bekapcsolva a szerkezetet, mert akkor nem tudjuk kontrolálni a mennyiséget.

A túlzásba vitt párásítás mellett, még a készülékek tisztításának elhanyagolása okoz még sok problémát. Az úgynevezett párásító-tüdő vagy más néven párásító láz betegség kialakulásához is vezethet. Először 1959-ben írták le a jelenséget. Egy 37 éves hölgy esetét ismertetve mutatja be a betegséget, akinél a sajt üzletébe elhelyezett szennyezett párásító berendezés két év folyamatos állapotromlás mellett végül tüdőfibrózist okozott. Később már foglalkozási ártalomként írnak a jelenségről. Ma már otthoni problémaként beszélnek róla.

Ha nem mossuk el a készülék tartályát, de legalább nem cseréljük ki a vizet, csak utántöltjük, a szennyezett párásítók gomba és baktériumtörzsekkel árasztják el használat közben a szoba levegőjét. Ami komoly betegségekhez is vezethet.

Összefoglalva, ha nátha és köhögés gyötör minket, vagy éppen száraz mindenünk. Netán a készülék is azt mutatja, hogy nagyon alacsony a páratartalom és esetleg még olyan készülékünk van, ami gyógyvízzel is alkalmazható akkor nyugodtszívvel használjuk. Nagyon fontos, hogy figyeljünk a készülékek helyes használatára és tisztítására! Betegség esetén mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal és csak abban az esetben használjuk a módszert, ha az orvos is engedélyezte!

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta