Menü

A torma áldásos hatásai

A jellegzetes, csípős ízű fűszernövényt, amit jellemzően marhasültek és füstölt húsok mellé szoktunk találni, valójában eredetileg gyógynövényként termesztették. Bár manapság leginkább húsvétkor találkozunk vele a konyhában, most is épp olyan hasznos egészségünk szempontjából, mint a régi időkben.

A torma egy gyökérzöldség, de friss, zsenge leveleit is felhasználhatjuk salátákban. A fehér, hosszú gyökere jellegzetes csípős ízéről ismert, melyet a benne található allil-izotiocianát vegyület okoz, vagy másnéven mustárolaj. Eredetileg Kelet-Európából származik, keresztesvirágú, évelő növény. Hívják közönséges tormának, illetve csípős tormának is.

A már említett mustárolaj mellett tartalmaz kalciumot, káliumot, folátot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. Gazdag olyan növényi vegyületekben, mint például a glükozinolátok. Ezek a vegyületek úgynevezett izotiocianátokká bomlanak le, amikről korábban már megállapították, hogy rákellenes hatással bírnak, valamint pozitív hatással vannak a szívre és az idegrendszerre. Rákellenes hatását a kutatások főleg a vastagbél, a tüdő és a gyomor esetében erősítették meg. Található még benne továbbá szinigrin is – melyből enzimek segítségével keletkezik a mustárolaj – ami gyulladáscsökkentő tulajdonságú.

Gyógynövényként is megállja tehát a helyét a torma. Amellett, hogy védi a szívet és az idegrendszert, segít megelőzni a cukorbetegséget, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatású, baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik, valamint a megfázásos betegségek esetén is enyhíti a tüneteket. A népi gyógyászatban vírusölőként is alkalmazzák, valamint vese- és húgyúti fertőzések ellen is javasolják.

Többféleképpen fogyasztható. Frissen reszelve köretként, ecetesen mártásként, de a háztartásokban gyakran rakták el savanyúságok részeként. Rendszerint húsok, kolbászok mellé fogyasztják, azonban akik kevésbé szeretik a jellegzetes, csípős ízét, azok hidegtálak részeként, salátában, majonézes vagy tejszínes mártásként is fogyaszthatják.

Ahogy azonban a legtöbb gyógynövény esetében, úgy a tormánál is fontos a mértékletesség. Bár rendkívül egészséges, azonban csípős íze miatt könnyen irritálhatja a szánkat, torkunkat, valamint az emésztésőrendszert is megterhelheti, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Ha gyomorfekéllyel vagy valamilyen más, gyulladásos bélbetegséggel vagy emésztőrendszeri problémával küzdünk, kerüljük a torma – illetve általánosan a csípős ételek – fogyasztását, ugyanis nem csak közvetlenül az elfogyasztásakor okozhat irritációt, hanem később, a gyomorban és a bélrendszerben is.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?