A torma áldásos hatásai
- Dátum: 2023.04.25., 02:01
- Balogh Emese
- képek:pixabay.com
- baktérium, bélrendszer, C-vitamin, cukorbetegség, ecet, fűszernövény, gyógynövény, gyomor, gyulladáscsökkentő, húgyúti fertőzés, idegrendszer, köret, megfázás, rákellenes, saláta, szív, torma, vese, vírusölő
A jellegzetes, csípős ízű fűszernövényt, amit jellemzően marhasültek és füstölt húsok mellé szoktunk találni, valójában eredetileg gyógynövényként termesztették. Bár manapság leginkább húsvétkor találkozunk vele a konyhában, most is épp olyan hasznos egészségünk szempontjából, mint a régi időkben.
A torma egy gyökérzöldség, de friss, zsenge leveleit is felhasználhatjuk salátákban. A fehér, hosszú gyökere jellegzetes csípős ízéről ismert, melyet a benne található allil-izotiocianát vegyület okoz, vagy másnéven mustárolaj. Eredetileg Kelet-Európából származik, keresztesvirágú, évelő növény. Hívják közönséges tormának, illetve csípős tormának is.

A már említett mustárolaj mellett tartalmaz kalciumot, káliumot, folátot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. Gazdag olyan növényi vegyületekben, mint például a glükozinolátok. Ezek a vegyületek úgynevezett izotiocianátokká bomlanak le, amikről korábban már megállapították, hogy rákellenes hatással bírnak, valamint pozitív hatással vannak a szívre és az idegrendszerre. Rákellenes hatását a kutatások főleg a vastagbél, a tüdő és a gyomor esetében erősítették meg. Található még benne továbbá szinigrin is – melyből enzimek segítségével keletkezik a mustárolaj – ami gyulladáscsökkentő tulajdonságú.
Gyógynövényként is megállja tehát a helyét a torma. Amellett, hogy védi a szívet és az idegrendszert, segít megelőzni a cukorbetegséget, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatású, baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik, valamint a megfázásos betegségek esetén is enyhíti a tüneteket. A népi gyógyászatban vírusölőként is alkalmazzák, valamint vese- és húgyúti fertőzések ellen is javasolják.
Többféleképpen fogyasztható. Frissen reszelve köretként, ecetesen mártásként, de a háztartásokban gyakran rakták el savanyúságok részeként. Rendszerint húsok, kolbászok mellé fogyasztják, azonban akik kevésbé szeretik a jellegzetes, csípős ízét, azok hidegtálak részeként, salátában, majonézes vagy tejszínes mártásként is fogyaszthatják.

Ahogy azonban a legtöbb gyógynövény esetében, úgy a tormánál is fontos a mértékletesség. Bár rendkívül egészséges, azonban csípős íze miatt könnyen irritálhatja a szánkat, torkunkat, valamint az emésztésőrendszert is megterhelheti, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Ha gyomorfekéllyel vagy valamilyen más, gyulladásos bélbetegséggel vagy emésztőrendszeri problémával küzdünk, kerüljük a torma – illetve általánosan a csípős ételek – fogyasztását, ugyanis nem csak közvetlenül az elfogyasztásakor okozhat irritációt, hanem később, a gyomorban és a bélrendszerben is.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.