A torma áldásos hatásai

A jellegzetes, csípős ízű fűszernövényt, amit jellemzően marhasültek és füstölt húsok mellé szoktunk találni, valójában eredetileg gyógynövényként termesztették. Bár manapság leginkább húsvétkor találkozunk vele a konyhában, most is épp olyan hasznos egészségünk szempontjából, mint a régi időkben.

A torma egy gyökérzöldség, de friss, zsenge leveleit is felhasználhatjuk salátákban. A fehér, hosszú gyökere jellegzetes csípős ízéről ismert, melyet a benne található allil-izotiocianát vegyület okoz, vagy másnéven mustárolaj. Eredetileg Kelet-Európából származik, keresztesvirágú, évelő növény. Hívják közönséges tormának, illetve csípős tormának is.

A már említett mustárolaj mellett tartalmaz kalciumot, káliumot, folátot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. Gazdag olyan növényi vegyületekben, mint például a glükozinolátok. Ezek a vegyületek úgynevezett izotiocianátokká bomlanak le, amikről korábban már megállapították, hogy rákellenes hatással bírnak, valamint pozitív hatással vannak a szívre és az idegrendszerre. Rákellenes hatását a kutatások főleg a vastagbél, a tüdő és a gyomor esetében erősítették meg. Található még benne továbbá szinigrin is – melyből enzimek segítségével keletkezik a mustárolaj – ami gyulladáscsökkentő tulajdonságú.

Gyógynövényként is megállja tehát a helyét a torma. Amellett, hogy védi a szívet és az idegrendszert, segít megelőzni a cukorbetegséget, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatású, baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik, valamint a megfázásos betegségek esetén is enyhíti a tüneteket. A népi gyógyászatban vírusölőként is alkalmazzák, valamint vese- és húgyúti fertőzések ellen is javasolják.

Többféleképpen fogyasztható. Frissen reszelve köretként, ecetesen mártásként, de a háztartásokban gyakran rakták el savanyúságok részeként. Rendszerint húsok, kolbászok mellé fogyasztják, azonban akik kevésbé szeretik a jellegzetes, csípős ízét, azok hidegtálak részeként, salátában, majonézes vagy tejszínes mártásként is fogyaszthatják.

Ahogy azonban a legtöbb gyógynövény esetében, úgy a tormánál is fontos a mértékletesség. Bár rendkívül egészséges, azonban csípős íze miatt könnyen irritálhatja a szánkat, torkunkat, valamint az emésztésőrendszert is megterhelheti, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Ha gyomorfekéllyel vagy valamilyen más, gyulladásos bélbetegséggel vagy emésztőrendszeri problémával küzdünk, kerüljük a torma – illetve általánosan a csípős ételek – fogyasztását, ugyanis nem csak közvetlenül az elfogyasztásakor okozhat irritációt, hanem később, a gyomorban és a bélrendszerben is.