Menü

Testépítés és futás együtt?

„Testépítők között futó, futók között testépítő vagyok”- hallottam már ismerősömtől a „kirekesztettségre” utaló gondolatot. Bizony a sportolók nagy része vagy ez, vagy az, ám nem zárja ki egymást a kettő, még ha most számos futó és testépítő edző kap a fejéhez a cikkem címe hallatán. A kettő is létezhet együtt, hadd fejtsem ki, hogyan és miért.

Aki hosszú ideje fut, bizony szembesülhet számos olyan problémával, melyre talán nem is gondolnak sokan, ilyen a futás közben fellépő például a hátfájdalom, vállfájdalom, ezért is fontos a hátizmok erősítése futóként.

Megfelelő időpontokban beiktatott súlyzós, konditermi edzésekkel sokkal jobb erőnléti edzettséget érhetünk el. Az erősítő edzéstől – kevesebb energiabefektetéssel - még gyorsabbak is lehetünk futásaink során!

Természetesen az időzítés nagyon fontos, s az, hogy ismerjük saját testünket, minként reagál a súlyzós edzésre, mennyi idő kell a regenerálódásra. Nem tanácsos egy kemény erősítő edzés után másnap a legnehezebb fokú futóedzéssel folytatni, az izmok fáradtsága miatt nem is menne egyébként olyan erőbedobással és romlana a futóteljesítmény.

Azonban a futást érdemes ötvözni az erősítő edzésekkel, heti kétszer be lehet iktatni az edzéstervezetbe, ám mindezeknél megfelelő regenerálódási, pihenési idővel célszerű számolni.

Futóknak érdemes heti kétszer erősítő edzést végezniük, ami kinézhet úgy, hogy egyik nap könnyű erősítő edzést végzünk mondjuk felsőtestre, másnap egy tempós futást iktatunk be, majd harmadnap alsótestre erősítünk és egy pihenőnap után tempós, vagy könnyű futással folytatjuk a heti edzésmunkát.

Természetesen mindenki más és más, mindenkinél másképp másféle edzésterv működik, ezért ki kell tapasztalnia mindenkinek, hogy nála mi működik hatékonyan.

Saját véleményem futóként az, hogy az elmúlt több, mint egy évtizedben megfigyeltem saját magamon, hogy a versenyek, vagy hosszabb távokra, például maratonokra való felkészülésnél mindenképp szükséges volt beiktatnom a törzsemet, vállamat, hátamat, lábamat erősítő edzéseket, súllyal végzett konditermi munkát, így mindig elkerültem az ízületi problémákat, s a futásból adódó sérülések, húzódások is elkerültek.

Az erősítő kontra futóedzések ellentétéről és/vagy ötvözéséről hosszan lehetne vitázni, azonban bármelyik mellett is tesszük le a voksunkat, nem lehet nem megemlíteni a táplálkozás fontosságát, mely nélkül bármely sportot is űzünk, nem érhetünk el hatékony és hosszútávon pozitív eredményeket.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.