Menü

Miért rágjuk a körmünket?

Bizony nem egy illedelmes szokás, mégis jópáran csinálják. Milyen okok állhatnak vajon a körömrágás hátterében és hogy lehet leszokni róla?

Azok, akik rágják a körmüket, valamilyen ok miatt teszik, hiányzik valami az életükből, frusztráltak, stresszesek vagy idegesek, valamin „agyalnak”, elfojtott dolgokon, problémákon.

A körömrágás nagyon sok élethelyzetben ránk törhet akár stressz, akár munkahelyi nehézségek okán, de szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a kényszer cselekvések közé sorolható és a szorongásainkkal függ össze. Ha valaki már egész nap a körmét rágcsálja, az bizony kóros és káros is, mielőbb meg kell találni a megoldást a leszokásra, mielőtt komolyabb egészségügyi problémákat okoz.

Az állandó, kóros körömrágás nem puszta rossz szokás, hiszen esetenként komoly lelki bajt jelezhet, kellemetlen is, hiszen bizonyos szituációkban illetlen, udvariatlan szokás, mindenkinek szemet szúr és nem is túl higiénikus, ráadásul körömágygyulladást is okozhat, a felázott körömágy pedig fertőzések melegágya lehet, ami a kézről a szájba jutva fogászati és ínyproblémákat vetíthet elő.

Hogyan lehet leszokni a körömrágásról?

Kaphatóak a gyógyszertárakban kifejezetten a körömrágásról való leszokást segítő ecsetelők illetve olyan áttetsző, színtelen körömlakkok, amelyek szintén segítenek ebben, ugyanis rágás esetén nagyon rossz ízűekké válnak és ezzel segítenek a leszokásban.

Mivel a stresszes életmód is közrejátszik a körömrágás kialakulásában, ezért a megfelelő stresszkezelési technikák is segítenek ennek a megoldásában, mindig az a legfontosabb, hogy megállapítsuk, mi a kiváltó ok.

A tapasztalatok szerint az utazás, a pihenés és a nyaralás segít a leszokásban, hiszen ilyenkor kevesebb a stressz és a szorongás az életünkben.

Sokaknak segít a műköröm és a rendszeres manikűr, a lakkozás is.

Ha a körmöket pedig ollóval rövidre vágjuk, szintén kevesebb eséllyel kezdünk neki a körömrágásnak.

Mi a helyzet a gyerekekkel?

A gyermekeknél jelentkező körömrágás esetén hasonló okok húzódhatnak meg a háttérben, melynek számos lelki oka lehet. Ha ez nem múlik el pár hónapon belül, akkor mindenképp érdemes szakembert felkeresni a problémával.

Az állandó, kóros körömrágás nem puszta rossz szokás, hanem lelki problémákat, szorongást jelezhet, ezért nem szabad félvállról venni. Mindenképp kezelést igényel, megkeresve kialakulásának okát és megoldásának menetét.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.